A legnagyobb kihívást az identitásválság és a kulturális önfeladás jelenti

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, jó döntés volt, hogy Magyarország és Szerbia szorosabbra fűzte kapcsolatát a politikában, a gazdaságban, a kultúrában és a sportéletben, nemcsak az itt élő magyar közösség, hanem az európai szolidaritás szemszögéből is, hangsúlyozta a zentai községi képviselő-testület városnapi díszülésén mondott beszédében Dömötör Csaba, a magyar kormány miniszterelnöki kabinetjének miniszterhelyettese, akivel zentai látogatása kapcsán a kelet-európai együttműködésről, a magyar–szerb kapcsolatok alakulásáról, a vajdasági magyarság megerősödéséről és egyéb kérdésekről beszélgettünk.

A zentai városnapi ünnepségen mondott beszédében a zentai csata jelentőségét taglalta, kiemelve, Zenta a közép-európai összefogás évszázados szimbóluma. Ön miben látja ennek a jeles történelmi eseménynek az üzenetét a ma embere számára?

– A zentai csata időtállóan bizonyítja azt, hogy a kereszténységet csak széleskörű  összefogással lehet megvédeni. Jelentősége abban áll, hogy véget vetett a török hódoltságnak Magyarországon, és egy gyarapodó korszakot indított el a térségünkben. Ezt azért hangsúlyozom külön, mert most is egy ilyen időszakban vagyunk. A magyar kormány büszke arra, hogy részt vehet ebben az építkezésben. Magyarország gazdasága jelenleg van olyan erős, hogy a külhoni magyar közösségeket, így a vajdasági magyar közösséget is támogassa, és ennek köszönhetően itt, Zentán is sok fontos beruházás valósulhatott meg az elmúlt időszakban, a Kis Szent Teréz templomtól kezdve, a gimnázium új épületszárnyán át az új kiállítótérig, és a sort szerencsére még folytathatnánk. A magyar kormány ma összességében tízszer akkora összeggel támogatja a külhoni magyar közösségeket, mint a hivatalba lépése idején, 2010-ben. Annak is fontos, szimbolikus jelentősége van, hogy éppen egy vajdasági magyar család lehetett az, amelynek tagjai átvehették az egymilliomodik magyar állampolgárságot. 2004. december 5-én kevesen gondoltuk volna, hogy egyszer majd ez a felemelő pillanat is eljöhet.

Érintőlegesen említett néhány olyan beruházást, amelyek Zentán valósultak meg, és nyilvánvalóan nem feledkezhetünk meg a sokakat érintő gazdaságfejlesztési programról sem. Ön szerint ezek az eddigiekben mennyiben hozták meg a várt eredményeket, mennyiben járultak hozzá a vajdasági magyarság megerősödéséhez?

– Abból a tényből kiindulva, hogy már az eddigiekben is több mint tízezer sikeres pályázat érkezett be, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy vannak elképzelések, van jövőbe vetett hit, hiszen tízezer pályázat egyben tízezer elképzelés is arra vonatkozóan, hogy miként lehetne gazdasági értelemben is előrelépni, fejlődni. Az, hogy ennyien kaphattak támogatást, azt is jelenti, hogy ezek a támogatások szépen szétterültek, és különböző helyeken szolgálják majd a további gyarapodást. Tehát ha csupán a számok oldaláról közelítjük meg a kérdést, akkor is nagyon biztatóak az eredmények. Ha pedig mondjuk valaki itt, Zentán tesz egy sétát – amit nagy örömömre nekem is volt alkalmam megtenni –, olyan kulturális közösségi tereket láthat, amelyek életerőt sugároznak.

Az európai és a keresztény kultúra megvédésére irányuló törekvések kapcsán az összefogás fontosságára hívta fel a figyelmet. Hogyan látja, jelenleg milyen mértékben valósul meg ez a fajta összefogás Európában?

– A közép-európai együttműködés soha nem volt annyira erős, mint amilyen most. A térség országai rájöttek arra, hogy nagyon sok olyan dolog van, amely összeköti őket. Ennek már látjuk a konkrét eredményeit, többek között az új brüsszeli vezetők kiválasztásában. Szerbia majdani európai uniós csatlakozásával ez a közép-európai együttműködés még tovább erősödhet. Magyarország és Szerbia az elmúlt években politikai, gazdasági és kulturális értelemben is szorosabbra fűzte kapcsolatait, és ez jó döntésnek bizonyult. A teljes jogú uniós tagsághoz vezető út hosszú, de érdemes rajta végigmenni. Ehhez a magyar kormány minden támogatást megad. Van még egy dolog, ami összeköti az itt élőket. Közép-Európa népei tisztában vannak azzal, hogy a történelem azoknak sem hagy nyugtot, akik úgy gondolják, megérdemelnék azt. Időről időre itt kopogtat az ajtón, és most is ez a helyzet. Ezúttal éppen egy nagy népvándorlás formájában. Az Európát érintő legnagyobb kihívás vagy fenyegetettség azonban mégsem kívülről, hanem belülről érkezik, mégpedig az identitásválság, a kulturális önfeladás formájában. Úgy gondolom, Közép-Európa népei egyetértenek abban, hogy nem lehet olyan módon fenntartani a kultúránkat, a gazdasági teljesítményünket vagy akár a biztonságukat, hogy közben feladjuk a gyökereinket és az identitásunkat. Ettől a vitától függetlenül Közép-Európában soha nem voltunk ilyen közel ahhoz, hogy a szabadságunk és a biztonságunk fenntartása mellett nagyobb jólétet is ki tudjunk magunknak harcolni, élnünk kell ezzel a lehetőséggel.

Utalt arra, hogy Magyarország a továbbiakban is kiáll Szerbia uniós csatlakozása mellett. Nyilvánvalóan korainak tűnhet a kérdés, de Trócsányi László bővítési biztossá történő kinevezése esetén mennyiben gyorsulhat majd fel ez a folyamat?

– Annyiban mindenképpen, hogy tárgyilagosságra, mégis pozitív hozzáállásra lehet majd számítani ebben a kérdésben az Európai Bizottság részéről. Olyan szempontból valóban korai még erről beszélni, hogy még előttünk van a biztosi meghallgatás, ám Trócsányi László minden kétséget kizáróan nagyon felkészült politikus és szakember, éppen ezért biztos vagyok abban, hogy helytáll majd ezeken a meghallgatásokon. Számítok némi ideológiai alapú boszorkányüldözésre, mégis azt gondolom, hogy az elmúlt évek eredményei a mi oldalunkon állnak, és Trócsányi László személyében egy olyan biztosa lehet az Európai Bizottságnak, aki támogatja a bővítést, és mindez egyfajta fordulatot hozhat majd a brüsszeli hozzáállásban.

Az imént úgy fogalmazott, hogy az egyik legnagyobb kihívást napjainkban az identitásválság és a kulturális önfeladás jelenti. Hogyan látja, milyen eszközökkel lehet eredményesen felvenni a harcot ezek ellen a folyamatok ellen?

– Mindenekelőtt a közösségek megerősítésével. Ez sok mindent jelenthet, jelentheti a szó eredeti értelmében vett civil közösségek megerősítését, vagy éppen az egyházi közösségeket is. A kommunizmus évtizedekig gyengítette ezeket a közösségeket, de mára újra megerősödtek. Nemcsak az anyaországban, hanem itt, Vajdaságban is. A közösség védelmének másik fő csapásiránya a családpolitika. A kormány arra törekszik, hogy minden segítséget megadjon a magyaroknak ahhoz, hogy családot alapítsanak, és gyermeket vállaljanak.  Ami a külhoni magyar családokat illeti, az anyasági támogatás és babakötvény ma már nekik is jár. Óvodafejlesztési beruházások zajlanak, és támogatjuk a Magyar Nemzeti Tanács oktatási programjainak megvalósítását. 2019 egyébként a külhoni magyar gyermekek éve, amely program keretében a gyermeket vállaló családok között hatezer-hatszáz babacsomagot osztottunk szét a Kárpát-medencében. Csakis ilyen módon, a közösségek és a családok támogatásával tudjuk eredményesen felvenni a harcot a kulturális önfeladás jelentette kihívások ellen.