Bármely családban előállhat az a helyzet, hogy érdemes megfontolni, hogy az idős, ápolásra szoruló hozzátartozó bekerüljön-e egy idősek otthonába. Sokan nem élnek ezzel a lehetőséggel, mivel szeretnék maguk mellett tudni beteg családtagjukat, és annak otthoni ápolását is magukra vállalják. Ám akinek nincs erre lehetősége, kénytelen választani egy otthont szeretett családtagja számára. Ma már egyre több magánkézben levő idősek otthona van, számuk pedig egyre csak nő – ahogyan az irántuk való igény is.
Az otthon udvara (Fotó: Gergely Árpád)
Az egyik háromágyas szoba (Fotó: Gergely Árpád)
Az itt tartózkodók kellemes környezetben tölthetik mindennapjaikat (Fotó: Gergely Árpád)
Kovács Alexander és Aranyos Cecília (Fotó: Gergely Árpád)
A közös helyiség (Fotó: Gergely Árpád)
A szabadkai Sweet Home idősek otthonában családias hangulat fogadott bennünket. A bentlakókat kellemes környezet, teljes ellátás és állandó egészségügyi felügyelet várja. Kovács Alexander és Aranyos Cecília egy éve működtetik az otthont. Beszélgetésünk során kiderült, hogy a legtöbben nem azért adják be hozzátartozójukat az idősek otthonába, hogy ne legyenek magányosak, hanem azért, mert nem tudnak gondoskodni beteg családtagjukról.
– 2018. november 22-én kaptuk meg a tanúsítványt, ami azt jelenti, hogy onnantól kezdve tudunk dolgozni. Az otthon létrejöttének gazdasági okai vannak. Olyan nagy ez a ház, hogy nem tudtuk fenntartani az előző vállalkozásunkból. A fiam többször megkérdezte tőlem, hogy miért építettem ekkora házat. Úgy döntöttünk, hogy eladjuk, ám nem kaptuk meg érte a kívánt összeget. Amikor megírtam a hirdetés szövegét, belefoglaltam, hogy a ház kis átalakítással megfelel idősek otthonának. Ekkor eszembe jutott, hogy mi lesz a ház sorsa. Rögtön felmentem a fiamhoz, és elmondtam neki az ötletemet. Úgy döntöttünk, hogy belevágunk. Az otthon harminc személyes. Tíz szobánk van, ebből kettő kétágyas, két négyágyas, a többi pedig háromágyas. A havi itt tartózkodás 50 000 dinárba kerül. Ez magában foglalja a teljes ellátást. A gyógyszereket külön kell vásárolni – tudtuk meg Aranyos Cecíliától.
Mint hozzáfűzte, a bentlakók folyamatos egészségügyi felügyelet alatt állnak. Minden műszakban van egy egészségügyi nővér és ápolónő. Van egy orvosuk, aki hetente egyszer tart nagyvizitet. Szükség esetén bármikor a rendelkezésükre áll.
– A nap a reggelivel indul. Ezután következik az ápolás és a fürdetés. A tisztálkodást naponta háromszor ejtjük meg, amikor pelenkázunk, mosunk és takarítunk is. Fél egy és egy között van az ebéd. Ezután következik a csendes pihenő, majd mindenki azt csinál, amit szeretne. Hetente egyszer-kétszer tartunk kézműves foglalkozásokat. Vannak társasjátékok is, de a lakók erre nem nagyon vevők. Vannak, akik olvasnak, keresztrejtvényt fejtenek. A kézműves foglalkozásokon készítettünk már tortát, vázát. Ezeket az alkalmakat nagyon szeretik a lakók. Az adventi koszorút közösen készítettük el. Karácsony előtt kis fenyőfákat díszítettünk, ezek a szobákba kerültek. Közösen díszítettük a nagy karácsonyfát is. Ebbe azok a lakók kapcsolódnak be, akik fizikailag képesek elvégezni ezeket a feladatokat. Sajnos az otthon lakóinak hatvan százaléka erre nem képes – mondta Aranyos Cecília.
A bentlakók hozzátartozóitól eddig jó visszajelzéseket kaptak, általában mindenki elégedett a munkájukkal. Mint a tulajdonos elmondta, ez a vállalkozás teljes embert igényel, és csak tiszta lélekkel lehet végezni ezt a munkát.
– A lakók arra vágynak, hogy kapjanak egy kedves szót, egy jó beszélgetést, egy ölelést. Erre mindannyiuknak szüksége van. Mindegyik ünnepet úgy üljük meg, mintha otthon lennénk. Karácsonykor a bablevestől kezdve végigesszük a menüt. Újévkor malacot eszünk, pravoszláv karácsonykor ugyanúgy megtartjuk az ünnepet. A lakók szerencsére nagyon szeretnek enni – emelte ki az idősek otthonának tulajdonosa.
Az egyik bentlakó elmondta, hogy második otthonának tekinti ezt a helyet.
– Nagyon elégedett vagyok az ellátással. Kellemesen érzem magam, olyan, mintha otthon lennénk. A többiekkel is barátkoztam, amennyire tudtam, mivel sokáig feküdtem. Három hónapig feküdtem, de most már tudok járni. Úgy látom, hogy a többiek is elégedettek. Szívesen beszélgetek velük. A nővérek nagyon figyelmesek, bármikor a rendelkezésünkre állnak. Az étel is nagyon finom. Az itt dolgozók kedvesek. Amikor idekerültem, nagyon féltem, és nem gondoltam volna, hogy ilyen jól fogom érezni magam. Sokat segítettek rajtam. Szerencsére fel tudtok állni. Ha kedvem tartja, bármikor kimehetek az udvarra, hogy sétáljak egy kicsit. Az otthonnak nagyon szép kertje van, ahol kellemes időt lehet tölteni – mesélte az egyik bentlakó.
