Még akkor sem tud majd a vendéglátók többsége visszatérni a korábbi munkarendhez, ha Szerbiában teljesen megszűnnek a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások. Mint arra Georgi Genov, a HORES a Szerbiai Szállodai és Vendéglátóipari Vállalkozók Egyesületének igazgatója rámutatott, a vendéglátóipart és a turizmust elsőként érik a károk, ugyanakkor a gazdaság területén az elsők között történik a felépülés is, de most nem ez a helyzet. Hiszen a vendéglátás felépülése nemcsak az önerejű törekvésektől, hanem a nemzetközi turizmustól is függ.
– Ma már az egész világot felöleli a vendéglátóipar és a turizmus, így azt gondolom, hogy amíg globális szinten nem találnak megoldást a járványügyi helyzetre, addig a mi helyzetünk sem oldódhat meg – nyilatkozta lapunknak a belgrádi székhelyű egyesület igazgatója. Genov rámutatott, hogy addig, amíg a lakosság szabad mozgása korlátozott, a turizmus sem tud felépülni. Hozzátette: – Szerbiában a legnagyobb veszteséggel a városi hotelek számolnak, mégpedig Újvidéken, Belgrádban és Nišben, hiszen az ő esetükben a vendégek 75–85 százaléka külföldi. Súlyosan érintette a helyzet azokat a hoteleket, amelyek már decemberben nem működtek, így például a Duna mellett lévő szállodákat, hiszen az ő esetükben az idény áprilisban kezdődik és novemberig tart. Ennek ellenére nekik ki kellett fizetniük az alkalmazottjaik fizetését márciusban is. Ilyen helyzetben van például Palics is, ahol a téli hónapokban nincs, vagy csak nagyon kevés vendég van.
Palicshoz hasonlóan korábban a május eleji időszakban több kirándulóhely vendéglátóipari létesítményei megteltek. Mi várható a közeljövőben?
– Miután még mindig tart a járványhelyzet, nem számíthatunk semmire sem július elejéig. Hiszen egyrészt a vendégek tartanak a szállodák és éttermek alkalmazottjaitól, de az alkalmazottak is félnek a vendégektől.
Természetesen a vendéglátóipari létesítmények előírásai mellett a vendégeknek is maszk és kesztyű viselésével kell védekezniük. Az előttünk álló időszakban meg kell győznünk a vendégeinket, hogy továbbra is jó vendéglátók vagyunk, megfelelő óvintézkedéseket kell foganatosítanunk a szállodák és az éttermek esetében, a fertőtlenítéstől kezdve a viselkedési protokollig mindenre ki kell térnünk. Természetesen az Egészségügyi Világszervezet már megfogalmazott ajánlásait fogjuk figyelembe venni, hiszen ezek kitérnek azokra az esetekre is, hogy mi a teendő, amikor az alkalmazott fertőződik meg, hogyan kell eljárni fertőzött vendég esetén, miként kell viszonyulni a beszerzők felé, illetve milyen előírásokat kell a munkahelyen szem előtt tartani. Itt már most körvonalazódtak olyan gondok, amikkel szembesülnünk kell, és ezek közül a legsúlyosabb, hogy az alkalmazottak ilyen körülmények között nem akarnak dolgozni. Féltik az egészségüket, még akkor is, ha odafigyelünk a folyamatos fertőtlenítésre minden vendég után, a kontaktmentes kiszolgálásra, az asztalok elhelyezésére, illetve a védőmaszkkal és kesztyűvel való folyamatos ellátásra. Ma már teljesen új szabályok érvényesülnek.
Az új intézkedések új beruházásokat igényelnek...
– Nem annyira nagy beruházás ez, mint amilyen részletes szervezést igényel a mindennapi aktivitásokban, illetve az alkalmazottak felkészítésében. Ha nem tartjuk be az előírásokat és nem állunk készen erre a beruházásra, vendégünk sem lesz. Hiszen amíg az éttermeket az óvintézkedések miatt zárták be, a szállodákat a vendégek elmaradása miatt.
A járvány a vendéglátóipart már az év elején elérte. Készült kimutatás arról, hogy mekkora kár érte a szállodákat és az éttermeket?
– A járványhelyzet már januárban elkezdődött, de márciustól minden foglalásunkat lemondták. Csupán becslésekkel tudok szolgálni.
Márciustól júniusig 4–4,5 millió éjszakával kevesebbel számolunk a hazai turizmus minden jellegű szállása kapcsán. Ebből a szállodákban 2,15 millió éjszaka kieséssel kell számolnunk. Belgrádban általában 1 millió 355 ezer éjszakát töltenek a vendégek a szállodákban ebben a periódusban. A vendégek 80 százaléka, vagyis mintegy 950 ezer vendég külföldi. Ha a veszteséget csak a fővárosi szállodákra vetítjük ki, akkor márciustól júniusig 55 millió euró a kiesés. Ez csak az éjszakákra vonatkozik. A hazai turisták esetében a kár kisebb, de az ő esetükben is 4 millió eurós a kiesés. A tavaly végzett felméréseket figyelembe véve, ha a szállást és az étkeztetést is figyelembe vesszük, csak erre a három hónapra Belgrád 161 millió euró veszteséggel számol. Bár nem rendelkezünk pontos kimutatással, de Szerbia többi részében még ennyi a veszteség. Vagyis csak ezekre a hónapokra 250–300 millió euró bevételtől estünk el. Miközben ez a bevételkiesés július elsejéig várható, még csak most látjuk meg, hogy szeptemberig mit tudunk megvalósítani. Hiszen szinte naponta változnak a dolgok, és nem tudjuk, hogy nyáron milyen lesz a helyzet.
Külföldön már beszélnek arról, hogy több tömeges rendezvényt elhalasztanak, vagy lemondanak az előttünk álló időszakban. Szerbiában is ezek az események hozzák a legtöbb bevételt.
– Igen, a tömeges rendezvények a legjelentősebbek a nyári időszakban. Az Európai Egyetemi Játékokra az idén Belgrádban került volna sor május második felében. Lemondták. A különböző számítások szerint az erre az eseményre érkező turisták 350–500 eurót költöttek volna el Szerbiában fejenként. Ez most kiesett. Ám a közlekedés leállása a turizmusnak 20–25 százalékos kiesést jelent. Ugyanakkor arról sem készült kimutatás, hogy a napi események milyen veszteséget jelentenek. Számos szálloda rendelkezik konferenciateremmel, és miután most áll minden, a hotelek csak a konferenciaturizmus esetében a teremfoglalásból és a cateringből mintegy 50 millió eurós bevételtől estek el.
Ekkora veszteségek mellett hogyan tud ez a gazdasági ágazat újra talpra állni?
– Ha a világban beindul a turizmus, akkor nálunk is beindul a lábadozás. A médiumokat követve azonban arra kell számítanunk, mint ahogy a mi kormányunk arra kéri a lakosságot, hogy a szabadságot itthon töltsük el, erre kérik más országok is a saját polgáraikat.
Egyesületünk tagjainak többsége igénybe vette a gazdaságélénkítő csomag nyújtotta lehetőségeket. Legtöbben a likviditás fenntartását használták ki. Természtesen ennek köszönhetően van pozitív előrelépés, de külön ágazati intézkedésekre lenne szükség. Mindenek előtt a helyzet részletes analízisére. Nem tudunk nyereséggel dolgozni, ha a kapacitásaink 20 százalékát használjuk ki. Talán a legalacsonyabb veszteséggel azok számolnak, akik a hegyvidéken dolgoznak, hiszen a nyári és téli periódusban valósítják meg a bevételek legnagyobb részét. Újvidéken, Belgrádban és Nišben viszont a kapacitások most kihasználatlanul állnak.
Az elmúlt években a vendéglátóiparban érzékelhető fellendülés arra ösztönözte a vendéglátóipari vállalkozókat, hogy bővítsék a kapacitásaikat. Ilyen helyzet után tudja majd minden vendéglátóipari létesítmény folytatni a működését?
– Az elmúlt öt évben jelentős fejlődés mutatkozott, ez idő alatt 100 új szálloda nyílt és a hotelok 95 százalékát felújították. A szállodaiparban a beruházás 70–350 ezer euró között mozog szobánként. Ugyanakkor jelentős beruházás történt az éttermek esetében is, amikor 1,5–3,5 ezer euró beruházás történt úgynevezett székenként. Ennek köszönhetően a szállodák többsége hitelekkel terhelt. És ha nem történik meg a gyors felépülés, a fennmaradásuk válik kérdésessé. Amellett, amit az állam felkínált, új intézkedéscsomagra számítunk, amely ezzel az iparággal foglalkozik, valamint csak a szállodaiparral, illetve külön a veszélyeztetett hotelokkal. El kell gondolkodnunk azon, hogy mi lesz a koronavírus után.
Természetesen mindenki saját magának kell, hogy elkészítse az erre az évre vonatkozó üzlettervét. Biztosan lesznek olyanok, akik lefagyasztják erre az évre a működésüket, hiszen 30 százalék alatti kihasználtság mellett nem kifizetődő a munkájuk.
Hányan dolgoznak a vendéglátóiparban?
– Korábbi adataink vannak, de az alkalmazottak száma többé-kevésbé egyforma. A 2019-es, januári adatok szerint 78 487 személy dolgozik a szállodákban, a szállodák éttermeiben további 15 492 személy, illetve további 4000 személy, akiknek szerződése meghatározott időre szól. Ám nemcsak az alkalmazottak élnek ebből a gazdasági ágazatból, hanem például a mezőgazdasági termelők is, hiszen 30 százalékuk a hotelek számára is termel.
A szürkegazdaságban biztosan további 17 ezer embert foglalkoztatnak. Ám ebben az esetben a szürkegazdaság résztvevői nem számíthatnak támogatásra. Eljött az ideje annak, hogy a vendéglátóiparban végre rend legyen.
