Többszörösen érvényes Horgos esetében az a mondás, miszerint a jó dolgokra várni kell. A helyiek nem kevesebb, mint tíz évet vártak arra, hogy a művelődési ház rendeltetésének megfelelően, de teljesen megújulva fogadhassa az oda betérőket, akik akár a kultúra, akár a szórakozás bővebb lehetőségeit keresik majd ott. Az elhúzódó felújításnak leginkább, sajnos, felénk anyagi okai voltak, de a sok közbenjárásnak és támogatásnak, köztük legutóbb a magyar kormánynak köszönhetően, most már olyan, amilyennek tervezéskor megálmodták.
Több időt rá kell szánni, ha teljesen be szeretnénk járni a kisebb-nagyobb helyiségeket, melyek mindegyikének már meg is van a funkciója, és sokan várták, hogy használatba vehessék. Egykoron a község egyik legfelkapottabb szórakozóhelye volt Horgoson, és a művelődési házban is nagyon sokan töltötték idejüket. A falu vezetősége abban reménykedik, hogy a megkopott fényt újra felcsillanthatják, és erre okuk is van, ugyanis már most több civil szervezet és műkedvelő jelezte igényét az új termekre, amit megtöltenének élettel és tartalommal.
A falu helyi közösségének elnöke, Sors Róbert elmesélte, hogy bár nagyon sokat vártak, de megérte, mert a művelődési ház olyan szépen felszerelt, és minden igényt kielégítő, amilyen talán nincs is a környékben. Ez is, és a régi idők felidézése is okot ad az örömre.
– A hetvenes évek végén épült fel a művelődési ház, amire akkor is sokat vártunk, csakúgy, mint a mostani újjávarázsolásra. Emlékeim szerint igencsak jó szolgálatot tett, rengeteg rendezvényt bonyolítottak Horgoson. Bálaknak, különböző kultúreseményeknek adott otthont, vendéglátó-ipari létesítményként működött, a nyolcvanas években focimeccseket is néztek itt egész nagy társaságok, a fiatalok hétvégi találkozóhelye is volt – kezdte a visszaemlékezést az elnök.
A helyi közösség honlapján olvasható azonban régebbre visszanyúló adathalmaz is, ami a művelődési életet illeti, miszerint „Horgos szervezettebb kulturális megmozdulását az 1919–20-as évekhez kötjük. Erre az időszakra a műkedvelő előadások jellemzők, melyek bevételéből más egyesületeket is fenntartottak. (…)
Az 1925-ös évtől több új egyesület alakul meg. Ezek: Iparos legényegylet, Iparoskör, Tűzoltótestület. Ezekben az egyesületekben továbbra is a műkedvelő előadások alkotják a fő tevékenységet. (…)A műkedvelő előadások mellett kultúrdélutánok megszervezésére is sor került. Ezeken a délutánokon ismeretterjesztő tanulmányok, előadások, ének és zeneszámok kerültek bemutatásra, melyeket az egyes egyesületek tagjai mutattak be. Erre az időszakra esik az egyházi énekkar szervezése és megalakulása, melyet dr. Tukacsa Ferenc káplán vezetett. Igen fontos megemlíteni, hogy a megalakult Iparoskörnek gazdag könyvtára volt, hogy ebből a könyvtárból alakult ki az önálló Népkönyvtár, amely Horgos művelődési életének egyik alapköve. Az 1930-as évek elején alakul meg, s kezd intenzívebben dolgozni a horgosi Gazdakör. Ez egyben a legnépesebb egyesület. Az első horgosi gazdanapot 1932-ben rendezik meg gazdasági szervezkedés, közös árubeszerzések révén, de a nap keretében kulturális rendezvényre is sor kerül. (…) Említést kell még tenni a Kereskedők egyesületéről, amely szintén bekapcsolódott Horgos művelődési életébe. Gazdag könyvtárával az egyesület nagyban hozzájárult az önálló Népkönyvtár megalakulásához. Horgos művelődési életének történetében, az eddig elért s felmutatott eredmények mellett, talán egyik legkiemelkedőbb tevékenysége a horgosi népi táncok és énekek felelevenítése és bemutatása, melynek kikristályosodása a horgosi Gyöngyösbokréta. Története 1932-re vezethető vissza. Horgos művelődési életének történetében egy új szakasz kezdődik 1936-ban. Ekkor alakult meg a Magyar Közművelődési Egyesület. Ez az egyesület szélesebb alapokra fektette Horgos művelődési életének fejlesztését.” (Forrás: www.horgos.co.rs)
Dióhéjban, ollózva is látszik, pezsgett az élet. Ezt kívánták visszahozni, ez volt a hajtóerejük Sors Róbert elmondása szerint.
– Tíz évvel ezelőtt született egy olyan határozat a helyi közösség, a kultúrház és a község ötletéből, hogy az épületet felújítsák, ami 2010-ben meg is kezdődött. Ez azonban meglehetősen sokáig elhúzódott, 2016-ban, illetve 2017-ben történt meg a műszaki átadás, ami után használtuk is, úgy, olyan állapotban, amilyennek addig sikerült kialakítani, de az utolsó fázis, az i-re a pont a bútorok beszerzése volt, melyet tavaly ősszel kezdtünk el, jelentős anyaországi támogatásnak köszönhetően. Egy ekkora közösségnek szüksége volt, van egy ilyen létesítményre, mert ahogy láthattuk például tavaly a Durindó alkalmával, létjogosultsággal rendelkezik és ez megmutatkozik minden rendezvényünkkor. A kultúregyesületnek 200–300 tagja van, és külön öröm, hogy sok közöttük a fiatal. Ők azok, akik szeretnének tanulni, szeretnek énekelni, táncolni, de az idősek is újra jönnek. Minden szeglet ki lesz használva a táncosok, énekesek, civil szervezetek által, de a könyvtár is nagyon fontos számunkra, továbbá a zeneiskola-rész is – folytatta Sors.
Amikor háztűznézőben jártunk Horgoson, az utolsó bútordarabokat hordták a helyükre, kinn az udvaron a táncos gyerekek próbáltak, míg a könyvtár a délutáni órákban is nyitva volt, ahol harmincezer kötet elfér most már. Az egész községben egyedülálló módon egy helyen található meg minden, még hatalmas gépekkel ellátott, modern, 300 személyt befogadni tudó konyharész is helyet kapott a művelődési házban. De a tanácstermük miatt sem kell szégyenkezniük eminens vendégek érkezésekor.
– Kiváló kapcsolatunk van évek óta a mórahalmi Népfőiskolával és a lakiteleki Népfőiskolával, valamint testvértelepüléseinkkel is, akik már most előreláthatóan olyan rendezvényeket is hozhatnak ide, amit esetleg eddig hely híján nem tudtunk befogadni – magyarázta bizakodóan a helyi közösség elnöke, aki azt is elmondta, magyarságtudatunk megőrzése szempontjából is kiváltképp fontos úgy a létesítmény, mint a majdan benne zajló események.
– Ez egy központi része a falu életének és tevékenységének átvitt és a szó szoros értelmében is, mert amellett, hogy a központban van az épület, olyan helyet foglal el a kultúréletben is. A gazdaságra nincs hatásunk, de a kulturális élet rajtunk múlik, a mi közösségünkön. Az iskolával, óvodával együttműködve szilárdítjuk ezt tovább. Nagyon fontos számunkra, hogy az önazonosságunkat és magyarságtudatunkat nemcsak megőrizzük, hanem a gyerekeinknek is átadjuk. Erre nagyon jó a környezet nálunk, most már a fizikai is. Az emberi környezet pedig, gondolok itt az emberekre, akik a gyerekekkel foglalkoznak, szintén nagyon odaadóak és tehetségesek, tudás a szorgalommal párosul, ezáltal falunk is azt hirdeti, hogy fenn kell maradnunk és tovább kell vinnünk hagyományainkat! – fejezte be Sors Róbert a mondandót, akit követően Dudás Zoltánt, a helyben működő Bartók Béla Művelődési Egyesület elnökét faggatva minden részletre fény derült. Elmondta, hogy ki mindenki fogja a közeljövőben örömmel és reményeik szerint eredményesen használni a sok helyiséget, amelyek a művelődési ház már-már labirintusszerű egészében helyezkednek el.
– Két éve, mióta az egyesület elnöke vagyok, a kultúrház berendezéseinek dolga a legnagyobb feladataim közé tartozik. Egy évvel ezelőtt kezdődött a beszerzése, amit a Gyöngyösbokréta hívott életre. Alapvető darabokat kaptunk akkor, hogy zökkenőmentesen le tudjuk bonyolítani a színvonalas eseményt. Most egy év elteltével a második fázisban vagyunk, amikor is minden bútor a helyére kerül – mondta Dudás Zoltán, aki a részletekre is kitért.
– A magyar kormány támogatása által 40 millió forintot kaptunk a teljes berendezésre a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-n keresztül. Van egy konferenciatermünk, ahol 30 személy kényelmesen tud majd különböző megbeszéléseket tartani. Az éttermi rész 300 személy ellátására és fogadására alkalmas, és ami egy színvonalas konyhával van felszerelve, ahol külön hűtőkamra és gőzelszívók vannak, amikre azért volt feltétlen szükség, mert az épület középső részén helyezkedik el. A civil szervezetek részére is kialakítottunk egy termet, ahol négy komplett számítógépnek adtunk helyet, és ahol megbeszéléseket is lehet tartani. A házban működik a zeneiskola, így annak tantermeket és azok berendezéseit biztosítottuk. Ezenfelül gondoltunk a kézműves csoportokra is, amelyeknek külön helyiséget biztosítunk. A könyvtárat is teljesen felújítottuk, ahol az elkövetkező tizenévekre van hely a könyveknek. Voltak bizonyos építkezési folyamatok, amiket még realizálni kellett, például az előcsarnok fűtését is most oldottuk meg, illetve a szép színháztermükre a hang- és fénytechnikát tudtuk még megoldani – mondta a rengeteg új szék és szekrény között Dudás Zoltán, aki abbéli véleményét sem rejtette véka alá, hogy nem kis vágyuk a megtartás mellett a tevékenységi körök és a létszám bővítése.
– Horgoson tíz civil szervezet működik, amit szeretnénk, ha a továbbra is a korábbiakhoz hasonló jó együttműködéssel talán még bővíthetnénk is, épp ezért is biztosítottunk mindannyiuk számára helyet itt, a ház falain belül. A Bartók Béla Művelődési Egyesületen belül tizenhárom csoport tevékenykedik: táncosok, énekesek, zenekar, kézművesek, pöttöm színpad, mind egy helyen, szép környezetben, remélem, hogy folytatva az eddig is eredményes munkát. A jövőben is rengeteg eseményre számítunk, de most már sokkal könnyebb lesz a lebonyolítás is. Emlékszem, az elmúlt két évben, amikor rendezvényt akartunk szervezni, se asztalból, se székből nem volt elég. Most már mindenünk megvan, csak a kedv és a szorgalom kell, hogy megmaradjon! – mondta bizakodóan Dudás Zoltán az újnak mondható házban.
