A temerini Törteli Lászlóról talán már egyesek hallottak. Dísznövényei a növénykedvelők körében hírnevet szereztek neki. Diplomás színészként tizenhat évet dolgozott az Újvidéki Rádió magyar drámatársulatánál. A kilencvenes évek végén, miután a társulatot felszámolták, munka nélkül maradt. Ezután döntött úgy, hogy tovább fejleszti az addig űzött családi hobbit, azaz a dísznövény-kertészetet.
Törteli László (Fotó: Talló Léna)
Ma a Délvidék egyik legnagyobb díszfa- és díszcserje-szaporítójaként tartják számon. A háromhektáros földterületen közel 500 dísznövényfajta található. Továbbá kerttervezéssel is foglalkozik. Azt viszont sokan nem tudják, hogy nemcsak a kiváló családi vállalkozással jeleskedik, hanem kultúránk és hagyományaink megőrzése is fontos számára.
Mint mondja, rengeteg könyvet olvasott, és több kulturális eseményen vett részt. Ezek voltak azok a dolgok, melyek közelebb vitték őt a hagyomány ismeretéhez.
– Ifjú koromban voltam a Szegedi Szabadtéri Játékokon, a szabadkai színházban, valamint különböző előadásokon. Így önkénytelenül is, mint a szivacs, szívtam magamba ezt a dolgot. Miután befejeztem az akadémiát, onnantól kezdve a kultúra és ezzel együtt a hagyomány az egyéniségem szerves részé vált – emlékezett vissza.
A színész elmondása szerint az ember vagy születik bizonyos adottságokkal, érzelmekkel, rátermettséggel vagy sem. Az embernek olyan lelke kell, hogy legyen, mely igényli az e fajta kultúrát. Majd ez után kutat, keres, ismerkedik, s ez által a részévé válik.
László tagja a temerini Hunor Hagyományápoló Egyesületnek is, amelyben jelenleg az alelnöki pozíciót tölti be. Az egyesület 9 éve alakult. Számos ünnepségre, falunapra és eseményre látogatnak el, amelyeken bemutatják íjásztudásukat, és a hagyományos hun öltözéküket. Augusztus elején ellátogattak Bugacora, az Ősok Napjára, ahol a hagyományőrző sportok és viadalok kaptak kiemelt szerepet. Az egyesület minden évben december 21-én megrendezi a Karacsunt, azaz a hun karácsony ünnepét. Tevékenységükre sokan felfigyeltek, többek között a Magyar Turán Alapítvány is. Az alapítványtól szorgosságukért jutalmul egy jurtát kaptak, hogy szükség szerint ezt használják bemutatásra eseményeken és rendezvényeken.
Temerinben nemrég tartották meg az Illés-napi ünnepséget, ahol Törteli a hagyományőrző egyesülettel felállította az ajándékba kapott jurtát. A látvány igen sokakat vonzott. Mi is megnéztük a jurta belsejét. A beszélgetés során László kifejtette, hogy számára mit is jelent a hagyományőrzés.
A jurta vázát őseink nemezzel vonták be, a temerini jurtán vászon van a nemez helyett (Fotó: Talló Léna)
– A nevében már megfogalmazódik, hogy őrizzük hagyományainkat. Őszintén megvallva, ezt a kifejezést, hogy őrizzük, nem szeretem. Hogy miért? A válasz egyszerű. Ami hagyományaink, a mi kultúránk, a magyar kultúra gazdag, fennkölt, sőt világhírű. Ezért úgy vélem, csak becsülni és tisztelni kell. Nem ápolni. Nemzetünk kultúrája nem beteg! Őrizni sem kell, mert nem rab. Meg kell élni, gyakorolni kell. Ez alatt azt értem, hogy ne csak külsőleg, hanem belsőleg is éljük át a dolgokat. Aki teheti, az vegyen részt benne. Azokat a perceket, amelyekről szól az ünnepség, belül kell érezni. Számomra ezt jelenti az igazi ünnepség, ez az igazi hagyományápolás – magyarázta lelkesen László.
A vándorló nomádok és a honfoglalás előtti magyarok épülete volt a kupolás tetejű, sátorszerű építmény. Lászlótól megtudjuk, hogy a jurtában való lakásnak szigorú szabályai voltak.
– Tudni kell azt, hogy a jurta el van választva a közepén, jobb és bal oldalra. Az ajtóval szemben mindig a főúr ül. Az ő bal oldalán viszont a női oldal helyezkedik el. Ott csak nők vannak. Felesége, leánygyermekei és a család többi női alakja. Az ajtóhoz közel a női szolgálók. Télen a szopós állatokat is oda engedték. A főúr jobb oldalán egy házi oltár található. Minden jurtának volt egy Istene, egy Tengrije. Pogány vallásúak voltak, de akkor is hittek valamiben. A természet megújulásában, a csillagokban, a napban, továbbá a természet erejében. A lovakra is szent állatként tekintettek. Ezért helyezkednek el a lovas szimbólumok, lókoponya az oltárnál. Miután a főúr meghalt, a lovát mellé temették. Az oltáron túl találhatók a harci, vadász-horgász eszközök. Különböző csapdák, hálók és íjjak. Tudni kell, hogy őseink nomád életmódot követtek. A vadat, amit elejtettek, az asszonyok abból főztek nap mint nap. Abból élt a család. A jurta közepén található a tűzhely, mely mindig a füstkarika vagy tündök alatt van. A tündök elnevezés onnan ered, hogy amikor a jurta lakói éjszaka kinéztek a tündökön, a tündöklő eget látták. A tűzhely rögtönzött volt, mint minden más a jurtában. Rögtönzött tűzhely, mely kövekkel volt kirakva. Tüzelőanyagnak kiszárított taplót és az állatoktól származó ürüléket használták fel – mesélte László.
Közben arról is beszámolt, hogy a jurta miből épült fel, valamint milyen fajtái vannak. Tudniillik a hagyományos jurta nemezből épült fel. Ma már nehéz beszerezni az anyagot, emellett nem is olcsó mulatság.
Az ajándékba kapott jurta (Fotó: Talló Léna)
– Sajnos nem áll módunkban ekkora darab nemezt beszerezni. Ennek a jurtának a fala vászonból van. Tizenkét személyes kazah-magyar jurta. Elfér ebben 20 személy is, de 12 személynek van élettere. Ennél van kisebb jurta is. Például a mongol jurta 6-8 személyes. Továbbá abban van istenfa. Az istenfa tartja a tündököt. Ez egy színezett, kézműves munka. Faragott vagy festett. Valamint az ajtó is festett. Hogy visszatérjünk a nemezhez, meg kell még említeni, hogy ez a nők munkája volt. Főzés, gyermeknevelés mellett a nők nemezeltek is. A nemez rackajuh gyapjújából készült. A rackajuh egy közép ázsiai juhfajta. Felénk kevésbé ismert. Állatkertekben, valamint büszkén mondhatom: őstanyánkon is található. Gyapjúját meglehetősen nehéz megmunkálni. Nagyon ruganyos. Ezeket az állatokat azért tartották, mert igénytelenek – tette még hozzá.
A nemez nem ázik át és jól szigetel. Télen a jurtát dupla nemezzel borították be. Az eredeti nemez elé húztak még egyet, s a kettő közötti rést kitöltötték szénával. A köztük áramló zárt levegő szigetelt.
Miközben az üzletemberrel beszélgettünk, elárulta, hogy a jurta „tartalma” saját gyűjtemény. Az évek folyamán, apránként gyűjtötte be a különleges tárgyakat. A berendezés is önálló alkotás, amellyel igyekszik híven tükrözni a jurta igazi állapotát. Amennyiben valakit érdekel a jurta és a hagyományos öltözék, az megtekintheti a helybéli Hunor Hagyományápoló Egyesület által kialakított Ősök Tanyáján.
