Hétszáz méhcsalád pusztult el

Augusztus végén a sajtó óriási méhpusztulástól visszhangzott, ami Topolya községet sújtotta. Szerencsére, a község nagy része megúszta, azonban a njegoševói, a gunarasi és a pobedai méhészeket nagy veszteség érte. Összesen mintegy 30–40 méhész állományát érte mérgezés, és mintegy 1000 méhcsalád kontaminálódott, amiből idáig kb. 700 teljesen elpusztult. A közvetlen kár értéke eléri a 100 ezer eurót, viszont a járulékos kár ezt az összeget is meghaladja. Németh István topolyai méhész ennek kapcsán arról számolt be, hogy megérkeztek az első vizsgálati eredmények.

– A növény-egészségügyi ellenőr által begyűjtött növényminták vizsgálata befejeződött, és kézhez kaptuk az eredményeket. Ezekben glifozát jelenlétét mutatták ki, azonban ennek az utasításában külön nincs feltüntetve, hogy a méhekre mérgező lenne. Emellett az sincs feltüntetve, hogy mennyi a maximális mennyiség, amennyit használni lehet. Az állat-egészségügyi felügyelő az elpusztult méhekből vett mintákat, de ezek vizsgálatáról még nem kaptunk eredményeket. Azt fontosnak tartom megjegyezni, hogy tapasztalatom szerint a glifozát helyes adagolás esetén 7–10 nap után kezd hatni. Esetünkben augusztus 28-án kezdtek elhullani a méhék, három napnak utána, amikor a növény-egészségügyi felügyelő kiment a helyszínre, a növények már teljesen le voltak kókadva. Merem állítani, hogy legalább háromszoros adagot alkalmaztak, mint amennyit a használati utasításában ír. Ezért várjuk most a méhek elemzésének az eredményét, de ennek kapcsán is vannak kétségeink. A mintát szeptember 5-én gyűjtötték be, viszont szeptember 17-én vitték el vizsgálatra a mélyhűtőből. Nagy kérdés, hogy ez alatt az idő alatt károsodott-e a minta, és felszívódott-e a méreg nagy része. Felkészültünk arra a lehetőségre is, ha azt mondják, minimális a méregmennyiség: ebben az esetben friss mintát veszünk, mert még most is pusztulnak el méhek – hangoztatta  Németh.

A mérgezés kivizsgálása és az érintett méhészek kárpótlása létkérdés, ugyanis a pillanatnyi veszteség mellé számos járulékos veszteség is várható. A méhészek eltökéltek, hogy az ügy végére járnak.

– Eltökélt szándékunk, hogy „kihajtsuk” az igazságot. Nagyon eltökéltek vagyunk, és ameddig menni bírunk ez ügyben, addig menni fogunk. Több olyan fiatal méhészt is ismerek, akik nagy kölcsönt vettek fel a méhes fejlesztésére, bővítésre, és most a mérgezés mindent elvitt. Sokan nem tudják elképzelni, hogy milyen lesújtó ezeknek az embereknek ez az eset. Van olyan méhész, akinek 2,5 tonna mézet kell eldobnia, mert belekerült a méreg. Azt kell, hogy mondjam, hogy az önkormányzat által kinevezett bizottság, amely felmérte a károkat, csak a pillanatnyi veszteséget állapította meg. Emellett elmondhatjuk, hogy akinek újra kell telepítenie a méhcsaládokat, azoknak a jövő év teljesen kiesett hozam szempontjából. Nagyon remélem, hogy valamilyen módon kárpótlást kapnak a méhészeink, mert segítség nélkül nem biztos, hogy talpra tudnak állni – fogalmazott a topolyai méhész.

1 200 000 KAPTÁR

Szerbia szintjén egyre népszerűbb a méhészet, amit jól bizonyít, hogy növekszik a fiatal méhészek és a méhállomány száma. Felmérések szerint az országban 1 millió 200 ezer kaptár van, vagyis minden 5,9 lakosra jut egy. A méhészet azért is népszerű, mert a befektetett tőke relatív gyorsan megtérül, igaz, kockázattal itt is számolni kell. Úgy tűnik, hogy az állam is felismerte a méhtartás jelentőségét, ugyanis az utóbbi időben komolyabb támogatásokat kínál a méhészek számára.

Topolya községben hagyománya van a méhészetnek, és napjainkban is elég sokan foglalkoznak vele. Két egyesület létezik a község területén: a Méhecske Méhész Egyesület, amely a bácskossuthfalvi, a krivajai és a pacséri méhészeket tömöríti, valamint a Topolyai Méhész Egyesület, amelybe topolyai, pobedai, gunarasi, njegoševói, bajsai és zentagunarasi méhészek tartoznak.

A hosszan tartó hideg tél az idei tavaszra több méhészetben is megfelezte a bácskossuthfalvi, pacséri és a krivajai méhcsaládok számát, viszont az országos megdöbbenéssel járó, Topolya községben történt vegyszeres mérgezés nem érintette ezeket a településeket. Holló Ferenctől, a Hunor Mézlovag Rend ceremóniamesterétől, a bácskossuthfalvi és a környékbeli falvakban tevékenykedő, körülbelül 30 méhészetet tömörítő Méhecske Méhész Egyesület tiszteletbeli elnökétől megtudtuk, hogy az idei nyár főleg a télen elszenvedett veszteségek pótlásáról szólt.

– Nagy volt a télen a méhek elhullása a faluban és a környéken, mivel a hidegben sokáig nem tudtak kirepülni levegőzni, ezért a kaptárakban benn rekedt családokat megtámadta nozéma megbetegedés, ami gyakran hasmenéssel jár.

Viszont az idei hordási szezon kegyes volt a méhekhez és a méhészekhez, hiszen tavasszal helyenként a repcének nyáron pedig a napraforgónak köszönhetően sikerült felerősíteni a megmaradt vagy legyengült családokat. Az idén nyáron a napraforgó adta a legerősebb legelőt – tette hozzá Holló Ferenc.

Bácskossuthfalván és Pacséron, illetve Krivaján azonban kevés méhészetben pergettek számottevő mennyiségű mézet. Ennek az az oka, hogy a méhészek arra törekedtek, hogy felerősítsék a családokat, hiszen nem lehet tudni, hogy milyen tél előtt állunk.

– A repce után az akácról volt erős hordás, hiszen az idén az is szépen mézelt. Azok a méhészetek, ahol nem vették el a családoktól a repcemézet – erősítés okán –, ott később nem tudtak tiszta, szinte fehér akácot pergetni, a repce besárgította térségünk egyik kedvencét. A legbőségesebb mézet az idén a napraforgótól reméltünk, és tapasztalataink szerint ezúttal ez körülbelül 20 kg-os átlagot jelentett – mutatott rá a Méhecske Egyesület tiszteletbeli elnöke, aki azt is elárulta, hogy az idei méztermés mennyiségére is befolyással volt az, hogy hol helyezkedtek el a kaptárak, milyen jellegű legelőről gyűjtögettek a méhek.

– Azok a nagyobb méhészetek, ahol lehetőség van a családok utaztatására, jobban jártak. Valamennyi méhésznek van kedvenc helyszíne a környéken, és messzebb is. A falubeliek és a környékbeli nagyobb méhészgazdaságok hacsak tehetik, erdők közelébe utaztatják a kaptárakat. Az utóbbi években azonban az a jellemző, hogy a méhészek illetéktelen kezek garázdaságától tartva igyekeznek lopásbiztos helyre helyezni a családokat – mondta Holló Ferenc, aki azt is elárulta, hogy a különböző pályázati kiírásokra időben reagáltak az egyesület tagjai, aminek köszönhetően szépen felerősödtek. Ami a betegségeket illeti, az évtizedek óta standard problémákkal kellett az idén is szembesülniük a méhészeteknek. Elsősorban a téli hónapokban gondot jelentő nozémával, illetve az atka károsító hatásával. Ezeket a problémákat szakszerű gyógyszeres eljárással, több-kevesebb sikerrel tudták kezelni.

Pacséron egyébként körülbelül 3, Bácskossuthfalván 4–5 nagyobb, 100 családdal gazdálkodó méhészetet tartanak nyilván. A kezdők, vagy a hobbi szinten gazdálkodók 10-től 60 családdal foglalkoznak átlagosan.

NÖVEKVŐBEN A MÉZFOGYASZTÁS

A Topolyai Méhész Egyesületnek kb. 80 állandó tagja van, számolt be Németh István, az egyesület vezetőségi tagja. Az egyesület tagjai általában 70–80 méhcsaláddal dolgoznak, de van olyan méhész is, akinek 300 családja van. Németh szerint napjainkban ismét divatba kezd jönni az a régi szokás, hogy a háztartások a kertsarkában 3–4 méhcsaládot tartanak, a saját szükségleteik lefedésére. Ami a hozamokat illeti, a topolyai méhész szerint az idei év „átlagosan pozitív” volt.

– Meg vagyok elégedve azzal a mézmennyiséggel, amit a méheim összehordtak. Azt tudni kell, hogy én nem költöztetem őket, és azt gyűjtik be, ami a kertemben és a környéken található. Ami a költöző méhészeket illeti, számukra a repce és a napraforgó kicsit „aládobott”, az akác ugyancsak kevesebbet adott, a vaddohányon pedig nagyon gyér volt a hozam. Ami a méz értékesítését illeti, az egyesületünk méhészei részben nagy felvásárlóknak adják el a mézet, részben rendezvényeken értékesítik, valamint vannak méhészek, akik állandóan jelen vannak a piacokon. Községi szinten az árak már 3–4 éve nem változtak jelentősebben. A napraforgó- és a repceméz kilója 500 dinár, 600 dinár körül mozog a vegyes virágméz, az akácméz pedig 800 dinár – mondta el a topolyai méhész, majd arról is szólt, hogy meglátása szerint Topolya községben növekvő tendenciát mutat a mézfogyasztás. Az emberek egyre jobban keresik a mézet, de azon belül is a minőségi mézet. Öt emberből kettő megveszi az olcsóbbat, de három hajlandó többet fizetni, csak jó minőségű legyen a méz, hangoztatta Németh. Szerinte ez egyrészt annak köszönhető, hogy sokan az egészséges életmód felé fordulnak, másrészről egy tudatos felvilágosító munkának köszönhető. Az egyesület tagjai ugyanis arra törekszenek, hogy minél szélesebb körben ismertessék a méz jótékony hatásait.