Tizenhárom ember életét oltotta ki egy hatvanéves férfi a Belgrádtól délre, Mladenovac közelében fekvő Velika Ivanča faluban. A férfi lőfegyverből nyitott tüzet a szomszédjaira, megölt hat férfit, hat nőt és egy csecsemőt. Vérengzését családjával kezdte, lelőtte fiát, rálőtt feleségére, majd a szomszédjainál folytatta. Tizenketten a helyszínen haltak meg, egy ember pedig a kórházban. A támadást csupán az ámokfutó és a felesége élte túl. A szerb kormány április 10-ét, vagyis szerdát gyásznappá nyilvánította.
A vérengzés a Mladenovac és Topola között fekvő Velika Ivanča településen történt hajnali fél öt és öt között. Ljubiša B. (60) először a fiát (B. B., 1971) lőtte le, majd rálőtt a feleségére (Javorka, 1953) is. Ezután kiment a házból, és házról házra járva lövöldözni kezdett. Négy szomszédos házban rendezett vérengzést. Szomszédságában egyébként rokonsága, a Stekić, Despotović, Mijailović, Ješić család élt. A járőrkocsi megpillantásakor családi háza udvarában megkísérelt saját magával is végezni, főbe lőtte magát. A legfiatalabb áldozat egy 2 éves kisfiú. A támadó végzett a gyermek édesanyjával (1992) és édesapjával is (1989). A szomszédjai közül csupán ketten élték túl a vérengzést, egy személy azért, mert éjjeli műszakban dolgozott, míg egy fiatal férfi azért, mert az emeleti szobájában éjszakázott.
A járőröket a hatvanéves ámokfutó felesége riasztotta. A belgrádi sajtó szerint a rendőrök a riasztás közben jajgatást hallottak, a feltételezések szerint a férfi ekkor lőhette fejbe feleségét. Zlatibor Lončar, a Sürgősségi Központ igazgatója beszámolója szerint kora reggel riasztást kaptak, hogy 13 személy lőtt sebbel sérült, és az áldozatok egy részét az intézet felé szállítják.
– Közvetlenül a riasztás után a mentősök három személyt hoztak. Egy 70 éves idős hölgy súlyos állapotban érkezett, nem mutatott életjeleket. Azonnal megkezdtük az újraélesztést, de nem sikerült visszahoznunk őt. A második személy, Javorka B. fején és nyakán láttuk el a lőtt sebeket, majd a diagnosztika után súlyos állapotban az intenzív osztályon helyeztük el. A harmadik személyt, Ljubiša B-t szintén a fején érte a lövés, kritikus állapotban van, ezért mesterséges kómába helyeztük – számolt be a kórház igazgatója.
Milorad Veljović, a rendőrség igazgatója beszámolt, hogy az elkövető büntetlen előéletű volt, s bár 1991-ben a szlavóniai harctéren járt, nem volt pszichiátriai beteg. Hozzátette, a szörnyű bűntény indítéka egyelőre ismeretlen, s megerősítette, hogy a támadó felesége hívására érkezett helyszínre a járőrkocsi, és akadályozta meg a további vérengzést. Szavai szerint a férfi, akinek 1981 óta volt fegyverviselési engedélye, a vérengzést egy CZ–88-as típusú maroklőfegyverrel követte el. Az áldozatokkal álmukban, fejlövéssel végzett.
– Ilyen tragédia még soha nem történt Szerbiában. Meg kell állapítanunk, mi volt az elkövető indítéka, mi vihette odáig, hogy álmukban ennyi embert megöljön. Ezek falusi háztartások, senki sem zárja be éjjelre az ajtókat – fejezte ki megdöbbenését a rendőrség igazgatója.
Szavai szerint az elkövetőt szomszédjai jó embernek tartották, aki rendezett családban élt. Értesülések szerint fiával együtt tavaly kapott felmondást egy szlovéniai vállalatban.
Zorica Pavlović, a mladenovaci szociális központ munkatársa szerint a Bogdanović család nem szerepelt a központ nyilvántartásában, de a rokonságból néhányan igen.
– Rokonságából néhányan nyilvántartásunkban szerepelnek, egyikük pszichiátriai beteg volt, s nemrég halt meg, egy másik jelenleg is gyógykezelésen van, így a figyelmünk főként erre a családra összpontosult. Az elkövető családjával kapcsolatban viszont semmiféle problémáról nem értesültünk – mondta a szociális munkás, aki a tényt, hogy az ámokfutó nemrég veszítette el állását, korábban pedig részt vett a háborúban, lehetséges kiváltó oknak tartja.
Szavai szerint az ilyen hatások könnyen elősegítik a lappangó betegségek felszínre törését.
– A tapasztalat és a tudomány szerint az ilyen tömeggyilkosságok kiváltó okai között gyakran szerepelnek a nem kezelt depresszió és pszichózis – érvelt.
Pavlović elmondta, kapcsolatba léptek az áldozatok családjaival, valamint az elkövető lányával, akik korábban semmiféle jelét nem tapasztalták a bekövetkezett tragédiának.
Vlajko Panović, a Katonai Orvostudományi Akadémia pszichológusa szerint sohasem tudni, mikor tör felszínre a poszttraumás stressz szindróma, vagyis mikor törnek felszínre a harctéri traumák.
– Katonáink nincsenek megfelelőképp ellátva, így bármikor számíthatunk egy hasonló tragédiára – vélekedett a pszichológus.
Mint megjegyezte, előfordult, hogy harminc év után egy pezsgősüveg felnyitásának durranása egy személyt lövésekre emlékeztet, amely pedig kiszámíthatatlan események láncolatát eredményezhet. Ugyanakkor az ilyen tragédiákat depresszió is okozhatja.
– A társadalomban sokan értéktelennek érzik magukat, és egy idő után ezt nem tudják feldolgozni, és egyszerűen megtörnek – mondta Panović.
A Katonai Orvostudományi Akadémia pszichológusával szemben dr. Milutin Nenadović, a Dr. Laza Kostić pszichiátria orvosa kizárja a poszttraumás stressz szindrómát, ugyanis 20 év elegendő idő ahhoz, hogy egy személy feldolgozza a harctéri traumákat. Véleménye szerint az elkövető súlyos személyiségzavarral küszködött.
A mladenovaci tragédiát a világ legnagyobb sajtóházai vezető hírként kezelték. A 13 áldozatot követelő gyilkosság bekerült az elmúlt 10 év 20 legszörnyűbb és legtöbb áldozatot követelő sorozatgyilkosságok közé. A tragédia egész Szerbiát megdöbbentette, több vezető politikus is részvétet nyilvánított az áldozatok hozzátartozóinak.
