2024. november 21., csütörtök

A boszniai szerbek is megemlékeztek áldozataikról

Az adatok szerint háromezer szerbet mészároltak le a bosnyák katonaság tagjai 1992 és 1995 között Közép-Podrinje térségében

A tegnapelőtti potočari megemlékezést követően – amikor a boszniai szerb csapatok által kivégzett srebrenicai áldozatokra emlékeztek – tegnap a boszniai szerbek rótták le kegyeletüket saját háborús áldozataik előtt. A Srebrenica községhez tartozó Zalazje és Sase, valamint a bratunaci Biljača és Zagoni falvakban emlékeztek a bosnyák csapatok megtorlására, melynek alkalmával 69 szerb civilt és katonát öltek meg 1992-ben, Szent Péter napján. A boszniai szerb köztévé a következőképpen számolt be az eseményekről: „A szerb települések áprilisban megkezdett tervszerű etnikai tisztogatását folytatva a srebrenicai muzulmán fegyveres erők betörtek ezekbe a falvakba, kirabolva, felgyújtva és megsemmisítve mindent, amit ott találtak. Csak ezen az egyetlen napon, 24 évvel ezelőtt, 69 embert gyilkoltak meg a muzulmán katonaság tagjai.”

Egy túlélő arról számolt be, hogy egyeseket életben hagytak, és a bosnyák börtönök valamelyikébe szállították őket. A csapatokat Naser Orić vezette, aki ellen vádat emeltek egy gyilkosság miatt: Slobodan Ilić bíró megölésével gyanúsítják. Minden támadás lényege abban állt, hogy a szerb falvakra vallási ünnepek során támadtak, felgyújtották őket, a lakosság nagy részét pedig megölték – áll a beszámolóban, mely szerint 1992 és 1995 között Bratunac, Srebrenica és a környező települések területén 150 szerbek által lakott falut gyújtottak fel és több mint 3000 szerbbel végeztek.

A 24 évvel ezelőtt bekövetkezett tragédiában a 69 halálos áldozat mellett 70 személy megsebesült, 19 személyt pedig máig nem találtak meg. A boszniai szerb kormánynak a felszabadító harcok hagyományának ápolásával foglalkozó bizottsága a múlt szombaton már szervezett egy megemlékezést Bratunacon, melyen azonban, mint arról a közszolgálati tévé tudósított, a nemzetközi közösség részéről senki sem jelent meg.

Tegnap újra ellátogattak a falvakba, gyászmisét tartottak, majd Zalazjéban megkoszorúzták az áldozatoknak állított emlékművet. A szertartáson az elhunytak családjai, leszármazottai, barátai, továbbá a boszniai szerb vezetőség képviselői és a harcos egyesületek tagjai vettek részt.

Mára az 1992-ben elkövetett háborús bűnök a Közép-Podrinjében végrehajtott szerbellenes leszámolások szimbólumává nőtték ki magukat. A kivégzettek földi maradványait 2010-ben találták meg a srebrenicai szeméttelep közelében. A boszniai szerb hivatalos adatok szerint csak ebben a körzetben 2428 szerb személyt öltek meg a háború alatt, 324 civil vesztette életét, közülük 198 nő és 47 gyerek. A legnagyobb vérontások ezen a vidéken 1992 májusa és 1993 januárja között történtek meg.

Az Orić által vezetett boszniai csapat több ízben próbálta leigázni a stratégiailag fontos szereppel bíró Zalazje falut, mely az egyik oldaláról a Srebrenica felé vezető utat ellenőrizte, a másik oldalról pedig a sasei bányát, a Drinát és Bratunacot lehet megközelíteni. A beszámolók szerint július 12-én kora reggel indított ellene támadást a bosnyák hadsereg 28-as osztaga, és rajta kívül még Obadit és Sasét is támadták, így minden kommunikációt megszüntettek Zalazje és Bratunac között. A falut mindössze 50 szerb katona védte, tizenhárman menekültek meg közülük. Orićék nem kímélték a gyerekeket és a nőket sem.

Bírósági ítéletek mindeddig nem születtek a szerbek ellen elkövetett háborús bűnök miatt Közép-Podrinje területén. Néhány bírósági eljárás nemrégiben kezdetét vette Orić és testőre, vallási követője ellen. A Zalazjében elkövetett vérontás miatt három volt bosnyák katonát, egy ratkovići gyilkosság miatt pedig még egy volt katonát bíróság elé állítottak a közelmúltban.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás