Azzal a céllal, hogy megvédjék a Palicsi- és a Ludasi-tavat a körülöttük lévő szántóföldekről a vízbe kerülő műtrágyától és növényvédő szerektől, a tavak körül hamarosan védősáv kialakítására kerül sor. A projekt megvalósulásának, azaz pénzelésének előfeltétele, hogy a védősávban lévő szántóföldek állami tulajdonban legyenek, aminek érdekében folyamatban van a földek felvásárlása a város részéről.
Michell Rohmann okleveles németországi hidrológus már hat éve Palicson dolgozik, mint tanácsadó a Palicsi- és a Ludasi-tó szanálási projektjének keretében. Ez a projekt a német és a szerb kormány, valamint a GIZ Német Nemzetközi Együttműködési Szervezet közötti együttműködésen alapul. A német szakember feladata, hogy szakmailag előkészítse a Palicsi- illetve a Ludasi-tó rehabilitációját. A projektről Michell Rohmanntól a következőket tudtuk meg:
– A GIZ azzal a céllal küldött, hogy átadhassam a németországi tapasztalatokat, és ezáltal sikeresen elvégezhessük a Palicsi-tó szanálását. Néhány évtizeddel ezelőtt még Németországban is egyes tavak szennyezettek voltak, de a szanálásnak köszönhetően ma már nem azok. A helyiek szerint mindig zöld volt a Palicsi-tó vize, de ez csak részben igaz, ugyanis már száz éve a Palicsi-tóba ömlik a város szennyvize, s ma már senki sem él, aki láthatta a Palicsi-tavat természetes állapotában. Sohasem fogjuk tudni visszaállítani az eredeti állapotot, de megfelelő intézkedésekkel visszaállíthatjuk a természetes egyensúlyt. Jelenleg tizenöt centiméteres a víz átláthatósága, célunk legalább egy méterre növelni ezt. Palicsnak 7500 lakosa van, a háztartások szennyvize a Palicsi- vagy a Ludasi-tóba ömlik, a háztartások harminc-negyven százaléka rá van kapcsolódva a szennyvízelvezető csatornahálózatra, ez a szennyvíz a Palics–Ludas csatornába kerül, majd közvetlenül utána a Ludasi-tóba. Az első lépés mindenképpen megakadályozni, hogy a szennyvíz kezeletlenül belekerüljön a tavakba, ezért először a víztisztítóba kell eljuttatni azt. A szennyvíztisztítót már 2009-ben kiépítették, ennek köszönhetően a városi szennyvíz már oda kerül, de a palicsi és ludasi háztartásokból még nem – hangsúlyozta a hidrológus.
A fő probléma az említett szennyvíz mellett, hogy a mezőgazdasági földterületek közel vannak a tóhoz, ugyanis még egyméteres távolság sincs a szántóföld és a tó között, ennek káros következményei vannak a tóra nézve, ugyanis a műtrágya és a növényvédő szerek a szántóföldről egyenesen a tóba kerülnek.
– Megállapodtunk a tó körül egy optimális, húsz méter szélességű védelmi sáv kialakításáról, ez ökológiai és gazdasági kompromisszum is egyben. Ökológiai szempontból minél szélesebb ez a sáv, annál hatékonyabb, míg gazdaságilag egy optimális keretre kell szorítkozni. A Palicsi-tó déli, délkeleti és délnyugati partja a legszennyezettebb, ugyanis ott rengeteg a szántóföld. A védősávon belül kerékpár- és gyalogutat szeretnénk kialakítani, és egy madárlest felépíteni, ezáltal is növelve a tó vonzerejét a turisták számára – mondta Michell Rohmann.
Ervin Molnar projektmenedzser a védősáv kialakításának folyamatáról a következőket nyilatkozta:
– Jelenleg a keleti part kisajátítása van folyamatban, a tó melletti védősávot a városnak fel kell vásárolnia a tulajdonosoktól, ez a német partner által szabott feltétel. A védősáv területei a negyedik szektor keleti partja (ezeknek a területeknek a nyolcvan százalékát már felvásárolta a város). A negyedik szektor nyugati és déli partja, valamint a harmadik szektor előkészítési fázisában most földmérői munkák vannak folyamatban, később következik majd a kisajátítási folyamat, azaz a földek felvásárlása. A Ludasi-tó részletes szabályozási tervét el kell fogadnia a szabadkai képviselő-testületnek, majd ezt követően, ahogy a Palicsi-tónál, megkezdődhetnek a földmérési munkálatok, majd a földterületek felvásárlására kerül sor, ami ez év derekáig befejeződik – mondta a projektmenedzser.
A védelmi sáv kiépítéséhez szükséges dokumentáció kidolgozása már több mint egy éve készül, a teljes szabályozási terv a két tóra folyamatban van. A földterületeket a városnak kell kifizetnie, a német KfW bank magát a projekt realizálását, azaz a védősáv kiépítését finanszírozza, erre mintegy másfél millió eurót irányoztak elő.
Dobó Mártát, a Palics–Ludas Közvállalat megbízott igazgatóját a védősáv kialakítása körüli aktuális munkálatokról kérdeztük, ugyanis a Palics–Ludas Közvállalt hatáskörébe tartoznak ezek a munkálatok.
– A hideg és a tél miatt egy kissé elhúzódtak a munkálatok a negyedik szektorban, ahol megkezdődött a védősáv kialakítása. Az invazív fajok kiirtásával kezdtük, amelyek nem honosak ezen a tájon, majd a part mentén húzódó nádat is kivágtuk. A munkálatok egyelőre májusig tartanak, négy kilométeres partszakasz érintett. Természetesen őshonos fákat fogunk ültetni ebbe a sávba, többek között juhart, vadszilvát, vadkörtét, mogyorót, magyar kőrist, tölgyet, vadrózsát. Jelenleg folynak a talaj-előkészítési munkálatok, majd azt követően az időjárás függvényében a kiültetésre is sort kerítünk, de nem erdős kitelepítést fogunk végezni, hanem igyekezni fogunk ezt természetszerűvé alakítani. Mivel az említett terület harmadfokú védelem alatt áll, a Palics–Ludas Közvállalatnak tiszteletben kell tartania a Tartományi Természetvédelmi Intézet előírásait. A munkálatok májusig mindenképpen folyamatban lesznek, az azt követő periódusban pedig nagymértékben attól függ a tevékenységünk, hogy milyen gyorsan fog haladni a földterületek kisajátítása – mondta Dobó Márta.
