Tavaly a nettó átlagbér 21 afrikai országban nagyobb, és csak 12-ben volt kisebb, mint Szerbiában – nyilatkozta a Beta hírügynökségnek Dragoljub Rajić, az Üzleti Támogatási Hálózat igazgatója. Emlékeztetett arra, hogy 2016-ban Szerbiában a nettó átlagbér 397,49 dollár, vagyis 46.097 dinár volt.
Ha Afrikával vetjük össze a helyzetünket, tény, hogy a múlt évben Szerbiában magasabbak voltak a bérek, mint Mauritániában (332,68 dollár), Ghánában (313,82), Kenyában (279,03), Ruandában (270,2), Tunéziában (269,34) Togóban ( 249,93), Nigériában (230,31), Szomáliában (202,86), Ugandában (164,94), Egyiptomban (157,69), Szenegálban(140,09) és Maliban (114,20) – ismertette Rajić.
A szerbiainál magasabb volt viszont tavaly az életszínvonal Angolában, Líbiában, Zambiában, Lesothóban, a Dél-afrikai Köztársaságban és Malawiban.
Az utóbb említett országokban 1.806,50 és 1.126,12 dollár között alakult az átlagbér. Szerbiát maga mögött hagyta Libéria, Namíbia, Gabon, Szváziföld, Kongó, Botswana, Szudán, Dzsibuti, Elefántcsontpart, Csád, Tanzánia, Egyenlítői-Guinea, Marokkó, Mozambik és Zimbabwe is, ahol 998,93 és 397,78 dollár közötti béreket fizettek ki.
Rajić elmondása szerint nem vigasztal ugyan bennünket, de igaz, hogy a felsorolt államok zömében hiányzanak az alapvető élelmiszercikkek, így importra szorulnak, nem úgy, mint Szerbia, ahol kivitelre is jut sok mindenből.
– Szerbiában 2008-ig érezhetően növekedett az átlagbér, mert ez a privatizáció időszaka volt, és az állam a magánosítási bevételből növelte a fizetéseket a közszférában, ahol a munkaviszonyban levőknek több mint a 42 százaléka dolgozik. 2008-ban azután megkezdődött a gazdasági világválság, ám az afrikai országok jelentős része ebben az időszakban is jobban fejlődött, mint Szerbia – részletezte az Üzleti Támogatási Hálózat igazgatója. Szerinte mindez arra utal, hogy sürgősen felül kell vizsgálni Szerbia gazdasági fejlesztési koncepcióját. Most a közepesen fejlett afrikai államok szintjén vagyunk, amelyekben törvénytelenség és korrupció uralkodik. A hazai gazdálkodók évek óta hiába követelnek gazdasági rendszerbeli változásokat és olyan fejlesztési terveket, amelyek a vállalkozói ötleteket, a képzett és kreatív egyéneket részesítik előnyben. Végső ideje, hogy megszüntessük a parafiskális terheket és útját álljuk a burjánzó bürokráciának. Csak így lehet Szerbiában könnyebben gazdálkodni – szögezte le Rajić.
