A tartományi adminisztráció tavaly tíz százalékkal csökkentette a kisebbségi médiumok támogatási összegét, a későbbiekben azonban a vezetőség megígérte, hogy 2017-ben visszaállítják a dotációt a 2015. évi, magasabb szintre. A kisebbségi sajtótermékek a piacon nem tudnak önállóan megmaradni, egyrészt az olvasótábor folyamatos csökkenése miatt, másrészt az olvasási szokások változása miatt, példányszámuk ugyanis nem teszi lehetővé, hogy annyi hirdetést tegyenek közzé, mint amennyit a többségi nyelven írott sajtó. Hogy mennyire messze vagyunk még attól, hogy a tízszázalékos csökkentés időszakán túllépjünk, ezt a Tartományi Képviselőház művelődési és tájékoztatási bizottságának ülése bizonyította. Az ülésen, a többi között napirendi ponton szerepelt a vajdasági kisebbségi sajtó helyzete is. A médiaházak tisztségviselői mondták el a tartományi testület tagjainak, hogy működésük során milyen nehézségekkel küszködnek. Jelen voltak a Magyar Szó, a szlovák nyelvű Hlas ľudu, a ruszin Ruszke szlovo, a román Libertatea, a Bunjevačke novine és a Hrvatska riječ képviselői is. Ökrész Rozália, a Magyar Szó Lapkiadó Kft. igazgatója elmondta, hogy dicséretre méltó, ahogyan a tartomány törődik a kisebbségi médiumokkal, ám a 2016. évi lefaragás igen komoly pénzhiányt okozott a lapnál, melyet a nyomda gazdasági tevékenysége tudott valamelyest pótolni. Kifogásolta még az alkalmazott dolgozók maximális számának törvényes rögzítését, amivel ellehetetlenítették a káderhiány pótlását, még a tiszteletdíjas alkalmazottakra is korlátozások vonatkoznak. További gondot jelent a foglalkoztatottak bérét korlátozó törvény, mely a bérfejlesztést akadályozza.
A Tartományi Képviselőház művelődési és tájékoztatási bizottságának ülése (Ótos András felvétele)
A felszólalók többsége egyetértett Ökrész észrevételeivel, Samuel Žiak, a Hlas ľudu igazgatója azzal egészítette ki az elmondottakat, hogy a szerkesztőségeket lassan mind nyugdíjra váró idős személyek alkotják márpedig a korral való lépés tartásához fiatal utánpótlás alkalmazására lenne nagy szükség. A Hlas ľudu és a Ruszke szlovo esetében nagy gondnak számít a szerkesztőségi helyiség szavatolása is, jelenleg mindkettő az újvidéki Dnevnik-házban található. Utóbbinak a problémáit Martica Tamas ecsetelte.
MÁR MOST SEM LÉTEZNÉNK, HA...
A vita során Aleksandar Đedovac, a Szerb Haladó Párt képviselője azt mondta, hogy a kisebbségi sajtónak fel kell hagynia a pénz követelésével és a sajnálkozással, s a finanszírozás egyéb módozatai után kell kutatnia, ahogyan ezt a többségi sajtó is teszi. A kijelentés felháborodást keltett a sajtó képviselői és egyes bizottsági tagok körében, mindannyian azt hangsúlyozták, hogy nem könyörögni jöttek, hanem azért, hogy elmondják a gondjaikat, amiért az ülésre invitálták őket, s a kisebbségi médiumok jellegüknél fogva eleve nem olyanok, amelyeket a piacra lehet taszítani és támogatások nélkül hagyni, mivel Đedovac arról is említést tett, hogy az állami politika szerint a szubvenciókat egyébként is minden területen igyekeznek a lehető legalacsonyabb szintre csökkenteni, s a médiumok is további csökkenéssel számolhatnak a növelés helyett, a sajtó képviselői pedig azt mondták, egyszerűen arról van szó, hogy el kell dönteni, akar-e az állam és a tartomány kisebbségi tájékoztatást, vagy nem. A képviselő végül közölte, hogy nem száll síkra a kisebbségi sajtó beszüntetéséért, csupán arra szeretett volna rámutatni, hogy közös érdek lenne alternatív finanszírozás szavatolása. Ökrész válaszában aláhúzta: már most sem léteznének ezek a lapok, ha nem gondoskodtak volna egyéb finanszírozási forrásokról.
HOL VAN AZ ILLETÉKES?
A bizottság végül tudomásul vette a kisebbségi lapok tisztségviselői által elmondottakat, s kilátásba helyezte egy következő ülésen a konkrét javaslatok megfogalmazását a kormány elé terjesztés céljából. Dušan Jakovljev, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga képviselője kifogásolta, hogy az ülésen nem volt jelen a tartományi kormány illetékes titkára, s javasolta újabb ülés összehívását a pénzügyi titkárság tisztségviselőjének jelenlétével.
Újvidék európai kulturális fővárosi címével kapcsolatban a művelődési és tájékoztatási bizottság tagjai egy napirendi pont alatt meghallgatták Vuk Radulovićnak, az Újvidék 2021 alapítvány nemzetközi kapcsolatokkal megbízott koordinátorának a beszámolóját is, melyben egy pályázati programot taglalt: művészekből, szervezőkből és bizottsági tagokból álló vegyes küldöttségek látogatnak majd el a korábbi és leendő európai kulturális fővárosokba kapcsolatépítés és tapasztalatcsere céljából.
