A Palics–Ludas Közvállalat és a Riparia Természetbarátok Egyesülete az idén is megszervezte a nemzetközi jellegű hagyományos ökológiai oktató tábort a Ludasi-tó partján, melynek keretében a fiatalok és a természetbarátok hat váltásban másfél hónapon keresztül végzik a madárgyűrűzést, s akiket emellett számos egyéb érdekes és természetközeli program is vár a nyár folyamán.
Barkós cinege – Naponta százötven madarat szednek ki a hálókból (Fotó: Gergely József)
A tábor július közepén indult, és egészen augusztus végéig tart az első része, melynek keretében hetente váltja egymást hat csoport, majd október első hétvégéjétől kezdve további három hétig tart az úgynevezett őszi ornitológiai tábor, az itteni adatok pedig bekerülnek a belgrádi országos gyűrűzőközpont adatbázisába, mely kapcsolatban áll más országok gyűrűzőközpontjaival, s egymás között cserélik az adatokat, melyekből így fontos információkhoz jutnak a madarak életéről, vonulási útvonalukról, azokról a pihenő vagy táplálkozóhelyekről, melyeket le kell védeni ahhoz, hogy a madárvédelem hatékony legyen.
Szekeres Ottó, a Palics–Ludas Közvállalat természetvédelmi őre és a Riparia tagja elmondta, a résztvevők száma váltásonként változik, és vannak olyan csoportok, ahol a madarászat, a madárgyűrűzés és vonuláskutatás az elsődleges szempont, de a hatból négy olyan hét van, amikor a kutatás mellett oktatóprogramok is zajlanak, ezeknek az ifjúság oktatása és az utánpótlás nevelése a célja.
Szekeres Ottó (Fotó: Gergely Árpád)
– Jelen pillanatban is több mint harminc résztvevője van az e heti váltásnak, ahol a madarászat mellett a biológia és a természetvédelem egyéb szakágai is bekapcsolódnak, így a mocsáriteknős-monitoring, a nappali és éjjeli lepkék monitoringja, a védett növények és az élőhelyek feltérképezése, és lesz olyan váltás, ahol az aktív természetvédelem is megjelenik, amikor is az ifjúság természetvédelmi segédeszközöket, például madárodúkat, madáretetőket, denevérodúkat készít. A tábor fő tevékenysége a madárgyűrűzés, mely a madarak természetvédelmi szempontjait szolgálja. A tónál befogott madarak egy számmal ellátott alumíniumgyűrűt kapnak, és ha később ugyanezt a madarat valahol máshol befogják, információt kaphatunk arról, hogy melyik irányba mozdult el, hol telel, melyik útvonalat használja vonuláskor, melyek a pihenőhelyei, mennyi ideig él, egy-egy évre visszamenőleg mennyire sikeres egyes fajok költése, az állományok növekednek vagy csökkenek, vagy hogy melyik fajokat hogyan befolyásolják a kedvezőtlen élőhelyi körülmények – mondta a természetvédelmi őr.
Mint megtudtuk, évente változik, hogy hány madarat tudnak befogni a nyári és az őszi periódus alatt, de átlagosan 6-7 ezer madarat sikerül meggyűrűzni, s naponta akár négyszáz madarat is sikerül megfogniuk. Az idei év nagy szárazsága azonban nem igazán kedvezett a madaraknak, és bár egyelőre nem lehet tudni, hogy mi lesz a végeredmény, de máris érezhető, hogy sokkal kevesebb madarat tudnak befogni, hiszen naponta mindössze százötvenet szednek ki a hálókból, és sokkal kevesebb fiatal madarat találtak, vagyis a költési időben valószínűleg a kedvezőtlen időjárás miatt kevesebb fióka lett.
A Ludasi-tavon eddig 235 madárfajt figyeltek meg, ebből száztíz madárfaj költ itt, de a tábor keretén belül kimondottan a kis énekesmadarakra fókuszálnak, és olyan típusú fogóeszközeik vannak, melyekkel ezeket a madarakat tudják befogni és gyűrűzni. A hat hét alatt 70–80 madárfajt fognak meg, a három legnépesebb faj a cserregő nádiposzáta, a foltos nádiposzáta és a barkós cinege, de gyakori még a nádi sármány, a nádi tücsökmadár, a nádi rigó, a különböző pintyfélék és a fecskék, de olyan ritka fajták is beleakadnak a hálóba, mint a jégmadár vagy a törpegém.
Cserregő nádiposzáta – A Ludasi-tavon eddig 235 madárfajt figyeltek meg (Fotó: Gergely József)
– Mivel az a célunk, hogy minél hamarabb kineveljünk egy utánpótlás-generációt, így a gyerekeket is bekapcsoljuk mindenféle tevékenységbe, s azok a gyerekek, akik évről évre visszajárnak, és megtanulták a madarakat helyesen kézben tartani, kiszedni a hálóból, ők már abban a munkában segítenek nekünk, hogy az újoncokat tanítják, de van olyan csoport is, akiknek tagjai már a madárgyűrűzést tanulják, tömeget mérnek, próbálják meghatározni a madárfajokat, és a biometriai adatok felvételében is segítenek, sőt van, hogy ők veszik fel ezeket az adatokat, mi csak ellenőrizzük, hogy helyesen végezték-e el a műveleteket. Ezenkívül a mocsári teknősök és lepkék monitoringja is érdekes a gyerekeknek, hiszen a vízen teknősvarsák vannak kihelyezve, amelyekkel befogjuk a mocsári teknősöket, és a varsákat csak csónakon lehet megközelíteni. A nappali lepkéket a gyerekek is megpróbálják befogni a lepkefogó hálóval, ide-oda szaladgálnak a mezőn, az éjjeli lepkéket pedig este figyeljük meg, ami a maga módján megint csak egy élmény. Reggel öt órakor kelünk, kimegyünk a hálókhoz és egészen tíz óráig végezzük a gyűrűzést, majd amikor már túl meleg van, kezdődik az oktatással egybekötött szabadidőprogram a Ludas Látogatóközpontban, végezzük a monitoringot, majd délután ötkor folytatjuk a madarászaktivitást egészen este tíz óráig, késő este pedig tábortűzzel, gitárral és egy jókedvű társasággal zárjuk a napot – mesélte Szekeres Ottó, akitől megtudtuk, hogy az ökológiai táborba még mindig lehet jelentkezni a Riparia Természetbarátok Egyesületénél az info@riparia.org.rs e-mail-címen vagy a 065/83-89-479-es telefonszámon mindennap 18 óráig, továbbá a vizitorski@palic-ludas.rs címen vagy a 024/758-370-as telefonszámon munkanapokon 14 óráig.
