Próbálják megfogalmazni az elképzeléseiket és pályázzanak, hiszen a Magyar Kormánynak köszönhetően olyan lehetőség birtokában vagyunk, amelyet okosan kell kihasználnunk annak érdekében, hogy megerősödjünk, gyökeret eresszünk és boldogulni tudjunk – hangsúlyozta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerdán Oromhegyesen azon az ünnepségen, amelyen közel nyolcvan mezőgazdasági termelőnek adták át a Prosperitati Alapítvány pályázatán elnyert mezőgazdasági munkagépeket és kapcsolható eszközöket.
Az óbecsei Friss László és családja már több mint húsz éve foglalkozik mezőgazdasággal, ezen belül elsősorban különféle zöldségnövények termesztésével. Szerinte az elmúlt évek fontos fordulópontot jelenthetnek a mezőgazdasági termelők életében.
– A fő terményeink a paprika, a burgonya, a hagyma, a zeller és a sárgarépa, amelyekkel ebben a nagy szárazságban különösen sokat kell foglalkoznunk ahhoz, hogy meg tudjuk őket védeni a kedvezőtlen környezeti hatásoktól. A Prosperitati Alapítvány pályázatán gazdaságunk egy pótkocsira nyert támogatást, ugyanis úgy gondoltuk, nagy szükségünk van rá ahhoz, hogy fejlődni tudjunk. A nyolcszázezer dináros pályázati támogatáshoz kb. hatszázezer dinárt kellett hozzátennünk, hiszen fontos volt számunkra, hogy valóban jó minőségű eszközt vásároljunk, olyat, amely hosszú távon is el tudja majd látni a feladatát. A pótkocsi éppen a legjobb időszakban érkezett meg, a szárazság ugyanis előrehozta a betakarítás idejét, így ha az idő engedi, akkor már a jövő héten megkezdjük a krumpli szedését, amihez természetesen már az új eszközt is használni fogjuk – magyarázta Friss László.
– Úgy érzem, a segítség éppen az utolsó pillanatban érkezett, ugyanakkor nagy öröm számomra, hogy most már többféle lehetőség is a rendelkezésünkre áll, beleértve a Prosperitati Alapítvány, valamint a tartományi és a köztársasági szervek támogatásait is. Úgy vélem, csakis így tudunk felzárkózni, csakis így tudunk olyan árú és minőségű termékeket előállítani, amelyek révén versenyképesek lehetünk, és ezáltal el tudjuk tartani a családunkat, és meg tudunk maradni itt, Vajdaságban – hangsúlyozta Friss László.
A tóthfalusi Szabó Csaba szintén lát perspektívát a mezőgazdaságban, hiszen úgy véli, a kitartó munka hosszú távon megtérül és meghozza a gyümölcsét.
– A gazdaságunkat a szüleim hozták létre, és jelenleg is közösen dolgozunk velük. Állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkozunk, ezen belül elsősorban sertéstenyésztéssel, valamint árpa-, búza- és kukoricatermesztéssel. Pillanatnyilag nyolcvan hektárnyi területen gazdálkodunk és kb. hetven kocánk van. A Prosperitati Alapítvány pályázatának köszönhetően egy pótkocsival bővült a gazdaságunk, ami nagy előrelépést jelent számunkra, hiszen igencsak megkönnyíti majd a munkánkat. Mivel minden terményt otthon tárolunk be, ezért igen nagy szükségünk volt erre a korszerű pótkocsira, és nagyon örülünk annak, hogy lehetőségünk nyílt a megvásárlására – emelte ki Szabó Csaba, aki annak ellenére is bizakodó, hogy az idei év több szempontból sem tekinthető könnyű esztendőnek.
– Az idei év elég nehéz év lesz, hiszen nagy szárazság uralkodik, aminek következtében már a búzával sem értünk el túlzottan fényes eredményt, és ez várhatóan a kukorica esetében sem lesz másként. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy a kitartó munka hosszú távon megtérül és meghozza a gyümölcsét. Úgy látom, hogy vannak olyan fiatalok, akik továbbviszik a gazdaságokat, és látnak perspektívát a mezőgazdaságban. Ez persze elsősorban azokra igaz, akiknek van valamilyen segítsége akár a szülők, akár mások részéről, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, hogy az, aki odafigyel, és kellő odaadással dolgozik, igenis megtalálhatja a számításait a mezőgazdaságban. Ami a jövőbeli fejlesztéseket illeti, következő lépésként elsősorban a sertéstenyésztést szeretnénk korszerűsíteni, az ugyanis most még eléggé régimódinak tekinthető. Mindenekelőtt a takarmánykészítés és a takarmánykihordás korszerűsítése lenne az, ami számottevően megkönnyítené a munkások dolgát, éppen ezért abban bízom, hogy az ehhez szükséges eszközök beszerzéséhez is igénybe tudjuk majd venni a különféle támogatási lehetőségeket – tette hozzá Szabó Csaba.
A temerini Kálmán Ákos jelenleg az egyetemi tanulmányai mellett segít be a családi gazdaság fejlesztésébe, saját bevallása szerint még nem döntötte el, hogy a tanulmányai befejezése után a szakmájában kíván-e elhelyezkedni, vagy inkább a mezőgazdaságban próbálja feltalálni magát. Egyelőre ugyanis mindkét utat járhatónak tartja.
– A gazdaságunkat édesapám, Kálmán Imre kezdte el fejleszteni még 1992-ben, jelenleg 140 hektárnyi területet művelünk. Az Újvidéki Egyetem Műszaki Karának hallgatójaként korábban sokakhoz hasonlóan bennem is felmerült annak a lehetősége, hogy a tanulmányaim befejezése után külföldön próbáljak szerencsét, most azonban, hogy a gazdaságunk ilyen módon is meg tud újulni, egyre inkább úgy látom, hogy van esély az itthon maradásra, és az itteni boldogulásra. Sőt, ezzel nemcsak én vagyok így, hanem az ismerőseim között is akadnak olyanok, akikben korábban felmerült a külföldre költözés lehetősége, azt követően azonban, hogy a pályázati támogatásoknak köszönhetően sikerült bővíteniük és fejleszteniük a gazdaságukat, úgy döntöttek, mégis inkább itthon maradnak. Azt ugyan még nem döntöttem el végérvényesen, hogy a szakmámban kívánok-e elhelyezkedni, vagy inkább a mezőgazdaságban próbálom-e majd feltalálni magam. Az azonban bizonyos, hogy a testvéreimmel együtt rendkívül fontosnak tartjuk, hogy továbbépítsük mindazt, amit édesapánk az elmúlt évtizedek alatt felépített – hangsúlyozta Kálmán Ákos. – Mi egy talaj-előkészítő gép megvásárlására pályáztunk sikeresen. Ez az eszköz jelentős mértékben megkönnyíti majd a munkánkat, hiszen egyrészt gyorsítja azt, másrészt üzemanyagot is tudunk spórolni általa. A talaj-előkészítő ára egymillió-négyszázezer dinár volt, amelyből nyolcszázezret nyertünk a Prosperitati Alapítvány pályázatán, a fennmaradó részt pedig önerőből biztosítottuk. A jövőbeli fejlesztések tekintetében következő lépésként egy korszerű GPS-t szeretnénk beszerezni, amelynek igen nagy hasznát vennénk az ültetésnél. A hosszú távú fejlesztési elképzeléseink között szerepel egy kombájn beszerzése is, ez azonban egyelőre csupán távlati terv, remélem, hogy egyszer majd ez is megvalósul – fogalmazott Kálmán Ákos.
A horgosi Danyi József valamivel kevésbé derűlátó, az elmúlt évek tapasztalatai ugyanis azt mutatták számára, hogy a fiatalok közül egyre kevesebben tekintenek vonzó ágazatként a mezőgazdaságra.
– Mi tökmagtermesztéssel foglalkozunk, amit a fiam cége feldolgoz, és azután a kész termékeket szállítjuk a hazai és a külföldi piacra. Harmincnégy hektáron termesztünk olajtököt, és az idén nagyon félünk attól, hogy a nagy szárazság gondot okozhat, de a mezőgazdaság sajnos ilyen, nem lehet mindent előre kiszámítani. A Prosperitati Alapítvány pályázatán egy traktorra nyertünk támogatást, amelynek értéke közel tizenhétezer euró, ami azt jelenti, hogy elég nagy önrész kellett hozzá, de úgy döntöttünk, hogy vállaljuk, hiszen nagy szükségünk van rá ahhoz, hogy fejlődni tudjunk, és hatékonyabbá tegyük a munkánkat – fejtette ki Danyi József, aki saját bevallása szerint igen nehéznek látja a mezőgazdasági termelők helyzetét.
– Úgy érzem, hogy mi, kisebbek, belátható időn belül le fogunk morzsolódni, hiszen nem tudjuk felvenni a versenyt a nagyokkal. Nálunk, Horgoson jobbára kis parcellák vannak, nagyon keveseknek van nagyobb területe. Azt, hogy az ilyen típusú támogatások mennyiben jelenthetnek majd hosszú távú segítséget a termelők számára, az idő fogja megmondani. Összességében azonban mégis bizakodóak vagyunk, hiszen ha az ember nem lenne az, akkor valószínűleg nem is vetne semmit. Mi most éppen egy új növény, a tigrisdió termesztésével szeretnénk megpróbálkozni, ehhez azonban számottevő anyagi befektetésre lenne szükség. Ez a növény a földben terem, számos jótékony hatása van, különféle betegségek megelőzésére is használják, sőt, információink szerint a fogyni vágyók is előszeretettel alkalmazzák – magyarázta Danyi József.
Az általunk megkérdezett termelők tehát a nehézségek ellenére is tele vannak tervekkel és új ötletekkel, amelyek megvalósításához reményeik szerint újabb támogatási lehetőségek is rendelkezésükre állnak majd, hozzájárulva ahhoz, hogy – ahogyan az oromhegyesi ünnepségen Pásztor István fogalmazott – megerősödjenek, gyökeret engedjenek és boldogulni tudjanak, hiszen valamennyien egyetértenek Magyar Leventével, Magyarország külgazdasági és külügyminisztériumának miniszterhelyettesével, aki az oromhegyesi ünnepségen úgy fogalmazott, mélyen hisz abban, hogy a vajdasági magyarság és általában a magyarság jövője a vidékben és a mezőgazdaságban, vagyis a földben, a vízben, az emberi kézben és az emberi tudásban rejlik, éppen ezért arra kérte a jelenlévőket, hogy a jövőben is bizalommal és hittel folytassák az elmúlt hónapok során megkezdett közös munkát.
