Immár kilencedik alkalommal ülésezett tegnap Szabadkán a Magyar–Szerb Gazdasági Vegyes Bizottság. A tanácskozáson, amelynek elsődleges célja a Szerbia és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztése, ezúttal Goran Knežević, Szerbia gazdasági minisztere és Szíjjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter elnökölt.
Szíjjártó Péter és Goran Knežević aláírják az ülés jegyzőkönyvét (Gergely Árpád felvétele)
A konferenciát követő sajtótájékoztatón Knežević kiemelte, hogy igazi baráti találkozó volt ez, hisz a két ország között soha nem volt olyan szoros a kapcsolat, mint jelenleg.
– Nincs közöttünk vitás kérdés, sőt még azok a kérdések is, amelyek érzékenyeknek tekinthetők, és évekig nem nyitottuk meg, azokat is megbeszéljük, és lassan, de biztosan le is zárjuk. A jó baráti és politikai viszonyokat igyekszünk a gazdasági kapcsolatokba is átmenteni, hisz ez rendkívüli jelentőséggel bír számunkra, mert azt szeretnénk, hogy a polgáraink jobban éljenek – fogalmazott Knežević, aki azt is elmondta, hogy a két ország közötti árucsere értéke tavaly elérte az 1,3 milliárd eurót, és ez az összeg a folyó év első felében húsz százalékos növekedést mutat. A miniszter reményei szerint az árucsere idén elérheti a másfél milliárd eurót. – Az együttműködést a jövőben több területen szeretnénk még szorosabbá tenni, a közös befektetésektől kezdve, ami által a vállalataink együtt jelenhetnek meg más országok piacain, a magyar vállalatoknak a privatizációban való részvételén keresztül az infrastrukturális fejlesztésekig és a közös projektumok kidolgozásáig – mondta Knežević, aki arról is beszélt, hogy a tanácskozáson többek között szó esett a Belgrád–Budapest vasútvonalról, új határátkelőhelyek megnyitásáról és más témákról. A miniszter közölte még, hogy novemberben Magyarország ad otthont a két ország államfői negyedik találkozójának.
Szíjjártó Péter szavai szerint: „Amikor Szerbiába jövünk, akkor annak az országnak a területére jövünk, amelyikkel a legjobb az együttműködésünk a szomszédok közül.” Mint mondta, sok uniós tagország is példát vehetne Szerbiától a kisebbségi jogok biztosításának vonatkozásában, ezért ezt a találkozót arra is felhasználta, hogy a szerb kormány képviselőjének elmondja, Magyarország hálás azért, ahogyan a szerb kormány viszonyul az itt élő magyarok közösségéhez, amely nagyon erős összekötő kapcsot jelent a két ország között.
A Magyarország és Szerbia közötti baráti viszony a két ország gazdaságának is jót tesz, értett egyet Szíjjártó és Knežević (Gergely Árpád felvétele)
A Gazdasági Vegyes Bizottság munkájával kapcsolatban a külügyminiszter kifejtette, a magyar gazdasági stratégia egyik legfontosabb célja a nyugat-balkáni térséggel való gazdasági együttműködés. Ennek az együttműködésnek a 69 százaléka Szerbiával valósul meg. A kétoldalú kapcsolatoknak további lendületet ad a vajdasági gazdaságfejlesztési program, aminek köszönhetően a közelmúltban 23 nagy, munkahelyteremtő beruházás támogatásáról írtak alá szerződést Szabadkán.
Ezt követően a külügyminiszter beszélt az OTP Bank szerbiai terjeszkedéséről, a MOL jelenlétéről a szerbiai üzemanyagpiacon, valamint arról, hogy jelentős elérelépés az is, hogy a Richter gyógyszeripari vállalat hamarosan megállapodásra jut Szerbia egészségügyi minisztériumával az egyik legjelentősebb termékük társadalombiztosítási támogatási listára történő felvételéről. Szíjjártó elmondása szerint 2018-ban két új határátkelő nyílik Magyarország és Szerbia között, Bácsszentgyörgy és Hadikfalva (Rastina), illetve Kübekháza és Rábé között. Ez nagyon fontos a két ország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokban. Emellett 3 millió eurós uniós támogatást nyertek a Szeged–Szabadka–Baja vasútvonal megtervezésére, ami lehetővé teszi, hogy elkezdődjenek a munkálatok ezen a gazdasági és nemzetstratégiai szempontból is fontos vonalon.
– Olyan megállapodásokat kötöttünk, amelyek mind nemzetgazdasági, mind nemzetstratégiai szempontból rendkívül fontosak, lehetővé teszik a kétoldalú gazdasági fejlődés további fokozását, ezáltal pedig a két ország gazdasági szereplői számára lehetővé teszik újabb munkahelyek teremtését, végső soron pedig a két ország, a két nemzet előbbrejutásának és fejlődésének jelentenek újabb segítséget – fogalmazott Szíjjártó Péter.
