Nem kevés azoknak a híres embereknek (íróknak, költőknek, művészeknek, történészeknek, kutatóknak, politikusoknak, forradalmároknak, egyházi személyeknek) a száma, aki valamilyen módon kötődnek Temerinhez. Itt születtek, vagy őseik voltak a falu szülöttei. Néhányuk nevét utca, köztéri mellszobor, emléktábla, intézmény őrzi. Most ezek sorához csatlakozott Sebastian Kurz, osztrák kancellár is. Temerini származásáról a hír az elmúlt év végén, ez év elején a hazai (és részben német) médiában szenzációt keltően jelent meg.
De menjünk sorjában. Ádám Istvánnak, a helyi közművállalat minden iránt érdeklődő dolgozójának, karácsony táján egyik munkatársa arra hívta fel a figyelmét, hogy egy német magazin, történetesen a Sonntagsblatt – Eine deutsche Zeitschrift aus Ungarn (német kisebbségi magyarországi újság) Facebook-oldalán megjelent írásban szenzációs hír olvasható, mégpedig, hogy Sebastian Kurznak, Ausztria minden idők legfiatalabb kancellárjának, az Osztrák Néppárt elnökének nagyanyja temerini születésű.
– Mindjárt fölkaptam a fejemet, mert mint amatőr helytörténész, nagyon érdekelt a dolog. Álmodni sem mertem volna arról, amit hallottam. Az interneten utánanéztem a címnek, és láss csodát! Nem sok keresés után megtaláltam a szóban forgó cikket, az osztrák kancellár képével. Csak néztem és álmélkodtam. Nem kellett hozzá komoly német nyelvtudás, hogy megértsem miről szól a cikk. De hogy biztos legyek a dologban, a kimásolt szöveget elküldtem Svájcban élő egyik rokonomnak, hogy lefordítsa. Nagyon gyorsan meg is kaptam a fordítást, amit először a helyi lap újévi számában írtam meg. Ezt vette át újév táján, nagy szenzációt keltve, több hazai és a külföldi média. Napokig kerestek, kértek, hogy nyilatkozzak a felfedezés kapcsán – meséli a történteket Ádám István.
Az osztrák kancellár származását januárban közölte a Donautal-Magazin is. Eszerint az 1928-ban született nagymamát, Müller Magdalenát, Tito partizánjai a többi temerini német lakossal együtt 1944 októberében száműzték szülőfalujából. A kisemmizett család az alsó-ausztriai Zogelsdorf faluban telepedett le, ahol Magdalena férjhez ment a helybéli Alois Döller mezőgazdasági termelőhöz. Ebből a házasságból született Elisabeth, a jelenlegi kancellár édesanyja, aki Zogelsdorfban nőtt fel, majd miután házasságot kötött egy Josef Kurz nevezetű mérnökkel, Bécsben telepedtek le. Itt született Sebastian, aki elmondása szerint hétvégenként és iskolai ünnepek alkalmával rendre meglátogatta a falun, egy farmon élő nagyanyját, aki jobbnál-jobb Duna menti sváb ételekkel kedveskedett neki. A választási kampánya során Sebastian gyakran beszélt gyermekkoráról, a Zogelsdorfban (Horn körzetben) lévő farmon töltött időről. A faluban most is sokan jól emlékeznek a fiatal Sebastian Kurzra.
– A közölteket ékesen bizonyítja a temerini anyakönyvi bejegyzés, valamint Wilhelmine Wiernek a temerini németekről írt könyve. Müller Magdolna valóban Temerinben lett anyakönyvezve, mégpedig 1928. november 29-én. Az apa, Müller Mihály, 24 éves földműves (nevét magyarul írta alá) volt, az édesanyja pedig a 19 éves Legler Katalin. Müllerék az anyakönyv szerint az 1459. számú családi házban laktak, de annak pontos meghatározása ma már szinte lehetetlen. Egyébként a két világháború közötti években a faluban sok Müller család élt. Utánanéztem a plébániai anyakönyvekben is, de ott bejegyzést nem találtam Müller Magdolna megkereszteléséről, amiből arra következtetek, hogy a család nem római katolikus volt, hanem valószínűleg evangélikus. A keresztelési anyakönyvi bejegyzés a tiszaistvánfalvi (járeki) evangélikus templomban lehetett, amelyet a második világháború után leromboltak, az anyakönyvek pedig nyilván megsemmisültek. Eddig még nem bukkantunk rájuk – mesélte további felfedezését Ádám István.
Ide tartozik, hogy a temerini lakosság mintegy 10 százalékát kitevő németek többsége a település északkeleti részén, a mai Népfront utcában és a JNH utcában élt. Az 1944-től visszavonuló Wehrmachtot több tízezer német civil követte önkéntesen, illetve szervezett kitelepítés keretében Németországba és Ausztriába. Kalandos utakon vonultak a visszaindult őseik 18. században elhagyott hazájába. Azonban a felszólítások ellenére nem kelt mindenki útra. Elsősorban a legöregebbek maradtak itthon. Az elmenekülők féltek a megtorlásoktól és a közeledő szovjet csapatoktól. A félelem nem volt alaptalan, mert a német kisebbség csaknem minden tagja „nemkívánatos” elemmé vált és automatikusan elveszítette állampolgárságát és a vele járó összes polgári és nemzetiségi jogait. Akik kitelepültek, legalább életben maradhattak, szemben azokkal a nemzettársaikkal, akik bíztak ártatlanságuk elismerésében, velük az embertelen fogva tartás körülményei végeztek.
A JNH utca, itt lehetett valahol Müllerék háza (Góbor Béla felvétele))
Temerinben a legutóbbi, 2011. évi népszámlálás adatai szerint a 19 613 lakos közül már csak mindössze 16 volt a német. A falu 18. század végi újratelepítési adatai szerint akkor csak a vallási hovatartozást jegyezték, így a római katolikusokat mind magyarnak tekintették, noha voltak közöttük németek is. Egy későbbi, 1880. évi adat szerint a 8500 lelket számláló katolikus vallású közösségben a német ajkú hívek száma 1200 volt. Ezek ősei – mintegy 8–9 százan – még a 48-as forradalom előtt telepedtek le, és jól beszélték a magyar nyelvet. A később letelepedők már kevésbé, vagy egyáltalán nem, főleg a nők. A második világháborút követő 1948. évi első népszámlálásban, akárcsak az 1953 éviben sem történik említés a németekről. Ám az 1971-évi adatok a németek számát a lakosság számának 0,2 százalékban jelölik.
Most Temerinben nagy a felbuzdulás az osztrák kancellárral való kapcsolatfelvétel iránt. Bár magukat a lakosokat meglepte a hír, ugyanakkor zavarba is jöttek, hogy az egyik utcában az Európa-szerte jól ismert osztrák kancellár ősei éltek, aki iránt még külügyminiszter kora óta tiszteletet éreznek fiatalos dinamizmusa és eleganciája miatt. A rajongók keresik a nagyszülők házának pontos helyét, amelyre a házszám alapján majd a levéltári kutatások során bukkanhatnak. Szeretnék, ha Sebastian Kurz nagyszüleinek házát (vagy helyét) emléktáblával jelölhetnék meg, ami akár idegenforgalmi ösztönzést is jelenthetne. Eziránt az önkormányzat is megértést tanúsít. Ádám István pedig szeretné felvenni a személyes kapcsolatot a még élő Müller Magdalenával, Sebastian Kurz nagymamájával, aki akár közvetítő is lehetne unokája és származási helye között.
