Történelemóra a parlamentben

CIKKÜNK VÉGÉN A TARTOMÁNYI KÉPVISELŐHÁZ ÁLTAL KÉRT HELYREIGAZÍTÁS OLVASHATÓ.

Két fontos témát tárgyalt meg mai ülésén a Tartományi Képviselőház: meghatározta a Vajdaság szempontjából jeles 

dátumokat, és megvitatta az idei költségvetés immár második módosítására vonatkozó javaslatot.

Vajdaság napjaként kezelik a jövőben november 25-ét az 1918-as események fényében, amikor is Szerbiához csatolták a területet, a szerbek, bunyevácok és más bácskai, bánáti és baranyai szlávok nagy népgyűlésének döntése értelmében. Kiemelt jelentőségű lesz május 15-e is, 1848-ban ugyanis ekkor ment végbe a Szerb Vajdaság kikiáltása a karlócai népgyűlést követően. Fontos dátum még december 10-e is, amikor is az emberi jogok nemzetközi napja van. Minden hivatalos használatban álló nyelvet anyanyelvként beszélő kisebbségi közösség esetében meghatározták a jeles dátumokat, a magyar közösség esetében ez az államalapító Szent István augusztus 20-i ünnepe.

Ahogyan az várható volt, a dátumok kapcsán éles vita alakult ki, amely háttérbe szorította még az egyébként mindig politikai  üzenetek  közlésére  alkalmat adó pénzügyi kérdéseket is. Az ellenzéki pártok nem támogatták a javaslatot: ki tartózkodott, ki nemmel szavazott, amikor a véleménynyilvánítás hivatalos formája bekövetkezett. Pásztor István házelnök, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke pártja képviselőjeként felszólalva annak a véleményének adott hangot, hogy a kiemelkedő dátumok napirendi pontja rendkívül érzékeny kérdésnek számít, mert eltérő jelentéstartalmat jelenít meg minden nemzeti közösségen belül. Ennek ellenére bejelentette, hogy a VMSZ frakciója támogatni fogja a javaslatot, s két okot hozott fel ennek indoklására.

Az egyik szerint a vajdasági multikulturalizmus nemcsak azt jelenti, hogy különböző nemzetiségű, kultúrájú, nyelvű, vallású közösségek élnek itt együtt, hanem azt is, hogy közös a történelmük, melynek egyes eseményeire eltérően tekintenek. „Ha ápolni kívánjuk a sokszínűség megnyilvánulásait, akkor azt is el kell fogadnunk, ha mások másként látnak egy-egy múltbeli dátumot” – jelentette ki.

A másik oka a támogatásnak az, hogy tizenöt évvel ezelőtt a magyar közösség is szabadon megválaszthatta, melyek az ünnepnapjai, s úgy tartja igazságosnak, ha ezt lehetővé teszik a többségi nemzet tagjainak is. Pásztor kifejtette, nem változott sem a saját, sem a pártja álláspontja egyik szóban forgó dátummal kapcsolatban sem, továbbra is úgy véli, hogy „1918-ban kizártak bennünket a döntéshozásból, mert vesztesek voltunk, s a nemzetközi közösség cinizmusát jeleníti meg az évforduló”. Ennek ellenére akceptálni kell, hogy más közösségeknek ugyanaz a nap egészen mást jelent. Pásztor azt mondta, tisztában van vele, hogy a döntés miatt nemzetárulónak kiáltják ki egyesek, de meggyőződése, hogy ez a helyes politika, s különben sem érdekelték soha az efféle megbélyegzések, nem kíván kudarcra ítélt politikát folytatni.

SZÁMUKRA ELFOGADHATATLAN

„Minden elismerésem annak, aki túl tud lépni a történelmi sérelmeken, és mindent el tud fogadni” – fogalmazott Csonka Áron, az Alternatíva Vajdaságért–VMDK–MM képviselője, számára ugyanis éppen a történelmi tények miatt elfogadhatatlanok a Vajdaság számára most meghatározott jeles dátumok. Kifogásolta azt is, hogy a magyar közösség esetében csak augusztus 20-át jelölték meg kiemelkedő napként, március 15-e és október 23-a már nem szerepel a dátumok között. A fenntartásokra reagálva a későbbiekben Pásztor elmondta, senki sem fogja meggátolni a magyarokat abban, hogy ezeket az ünnepnapokat is megtartsák, ahogyan eddig is tették.