A szabadkai Zsinagóga, köszönve Magyarország kormánya anyagi támogatásának, hosszú idő után újra a régi pompájában tündököl, és a turisták első számú célpontjává vált, annak ellenére, hogy hivatalosan egyelőre nem nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A Szabadkai Zsinagóga Alapítvány megalakulásakor azt a feladatot tűzte ki maga elé, hogy miután felújításra kerül a Zsinagóga, annak működtetésével, állagmegőrzésével, rendeltetésszerű használatával törődjön. Az alapítvány június folyamán tíz napra megnyitotta a Zsinagóga kapuit a turisták előtt, és ez alatt az idő alatt körülbelül hatezren látogatták meg azt, tehát a turisták és a szabadkaiak részéről igény van arra, hogy a magyar szecessziós építészet eme gyöngyszemét ne csak kívülről csodálhassák.
Lapunk kérdésére Bunford Tivadar, a Szabadkai Zsinagóga Alapítvány igazgatóbizottságának elnöke elmondta, hogy a Zsinagóga a jövőben három feladatot tölt be.
A turisták és a szabadkaiak részéről igény van arra, hogy a Zsinagógát ne csak kívülről csodálhassák (Fotó: Gergely Árpád)
– Elsősorban az itteni zsidó hitközség tagjai szakrális igényeinek fog eleget tenni, tehát a zsidó hitközség éves tervében szereplő szakrális rendezvények minden esetben elsőbbséget élveznek. A második a kulturális tartalom, igyekszünk magas szintű, a helyszín szellemiségéhez illő kulturális tartalmaknak, esetleg magas szintű tudományos nemzetközi konferenciáknak otthont adni. A harmadik a turisztikai aspektus, vagyis hogy megnyitjuk a Zsinagógát a polgárok, az ide látogató turisták előtt, akik megfelelő tájékoztatás mellett körbe tudják járni és megtekinteni az értékeit – fogalmazott Bunford.
Mint megtudtuk, a Szabadkai Zsinagóga Alapítványt a Szabadkai Zsidó Hitközség, Szabadka Város és a Magyar Nemzeti Tanács küldöttei alkotják, akik a döntéseket konszenzussal hozzák meg. Miután a Zsinagóga megnyílt, az alapítvány első feladata az volt, hogy meghozza az alapszabályát, jobban mondva, a meglévő alapszabályát összhangba hozza a jelenlegi helyzettel, hiszen amikor megalakult, egy szinte romjaiban álló zsinagógáról volt szó, és más tartalmakat igényelt a statútum. Az új alapszabályt elfogadta Szabadka Város képviselő-testülete, és jelenleg Vajdaság kormánya illetékes szerveinek jóváhagyására várnak.
Bunford Tivadar (Fotó: Benedek Miklós)
– Elkezdtük összeállítani a működtetési, állagmegőrzési szabályzatot is, ami nem egyszerű, hisz az épület óriási anyagi, eszmei, kulturális értéket jelent, és minden részletre oda kell figyelni, például hogy mennyire terhelhető, hogy minden odalátogató megkapja a kellő információkat, meg kell határozni a viselkedési és öltözködési normákat. A kulturális eseményekkel kapcsolatban is szabályzatra van szükség, amiben meghatározzuk, hogy a rendezvényeket mikor kell bejelenteni, mik a kötelezettségei a szervezőknek, a személyzetnek, hogy minden olajozottan működhessen. Ami a turisztikai felhasználást illeti, szintén szükség van szabályzatra, hogy ki árulja a jegyeket, mennyiért, hogy hova folynak be ezek az összegek. A Zsinagóga tulajdonosa Szabadka Város, tehát a városi költségvetésből kell fenntartani, de a bevételnek is a költségvetésbe kell befolynia, viszont az alapítványnak is kell saját költségvetéssel rendelkeznie ahhoz, hogy el tudja látni a feladatát. Bízom abban, hogy a városi költségvetés módosításakor arra is sor kerül, hogy az idei év végéig ideiglenes költségvetést alakítsunk ki – mondta Bunford Tivadar.
A beszélgetés során arról is hallhattunk, hogy a Zsinagóga a tervek szerint 10 és 18 óra között tart majd nyitva hétfő kivételével mindennap, és évente 8–10 olyan, magas színvonalú kulturális rendezvénynek fog otthont adni, amelyek eleget tesznek a szabályzatban foglalt minden feltételnek.
