Másodszor vitatta meg az Európai Parlament (EP) külügyi bizottsága a 2018. évi szerb országjelentést. A tegnapi ülésen a képviselők módosító javaslatai szerepeltek napirenden. Az augusztus 30-ai beterjesztési határidőre 239 módosító indítvány érkezett David McAllister német néppárti EP-képviselő jelentéstervezetére. Többségük a kisebbségi jogokra és a regionális együttműködésre vonatkozik.
„A jelentés célja Szerbia bátorítása az EU felé vezető úton, egyszersmind rámutatni azokra a hiányosságokra, amelyeket még orvosolni kell” – mondta vitaindítójában McAllister.
Deli Andor vajdasági fideszes EP-képviselő is benyújtott módosító javaslatokat. Ezek leginkább a kisebbségi jogokra, elsősorban a vajdasági magyarság jogainak erősítésére vonatkoznak. Ezzel kapcsolatban elmondta: „Módosító indítványaimmal szeretném elérni, hogy a vajdasági magyarság érdekei megjelenjenek a szerb országjelentésben. Célom, hogy a csatlakozási folyamat végére a vajdasági magyarság a jogaiban és helyzetében megerősödött közösséggé váljon, erre ugyanis lehetőséget adnak az Európai Unió és Szerbia közötti társulási tárgyalások.”
Dubravka Šuica horvát EP-képviselő hasonlóképpen a kisebbségek helyzetével kapcsolatban terjesztett be módosításokat. Felszólalásában hangsúlyozta a kisebbségi jogok szavatolásának fontosságát.
Šuica elmondta: „Több módosító javaslatot nyújtottam be, ami a kisebbségek jogaira, azok parlamenti képviseletére vonatkozik, úgy mint a biztosított helyek a szerb parlamentben a kisebbségek képviselőinek. Kitértem továbbá a folyamatos rádió- és televízióprogramok kisebbségi nyelven való sugárzásának fontosságára is.”
Emellett Šuica üdvözölte a Belgrád–Priština párbeszéd eredményeit. Kijelentette: a párbeszédhez teljes támogatást kell biztosítani.
Eduard Kukan szlovák EP-képviselő, az EU–Szerbia Stabilizációs és Társulási Vegyes
Bizottság társelnöke úgy véli, Szerbia jó úton halad az EU-csatlakozás felé. „Szerbia az Unió
fő partnere és szövetségese a térségben, és meg vagyok győződve, hogy egy napon Szerbiát az uniós család tagjaként üdvözölhetjük” – mondta, majd hozzátette: „Szerbia élenjáró a csatlakozási folyamatokban, sok téren előrelépést ért el, de még bizonyos reformokra szükség van. Például az igazságügy vagy a regionális együttműködés terén.”
Kukan mellett Tonino Picula horvát EP-képviselő is hangsúlyozta, hogy a jószomszédi viszony fenntartása kulcsfontosságú lehet Szerbia EU-csatlakozásában. Tanja Fajon szlovén EP-képviselő üdvözölte, hogy elfogadták azokat a módosító javaslatait, amelyek a szólás-, és médiaszabadságra, valamint a romák helyzetének javítására vonatkoznak.
Bár az uniós jelentések nem mindig foglalkoznak elég behatóan a nemzeti kisebbségekkel, Deli szerint bizakodásra ad okot, hogy ezúttal kissé nagyobb teret kaptak a hozzájuk kapcsolódó jogok. „Sajnos korábban az európai őshonos nemzeti kisebbségeknek nem szenteltek túl sok figyelmet az uniós jelentésekben. Ez jellemezte eddig a szerbiai országjelentéseket is. Az évek során azonban sikerült elérni, hogy a nemzeti kisebbségeket, így a vajdasági magyarságot érintő kérdéskörök nagyobb teret kapjanak a parlamenti dokumentumokban. Teljes mértékben azért nem lehetünk elégedettek, mindig van mit hozzátenni a jelentésekhez.”
Deli hozzáfűzte: módosító javaslataiban üdvözölte az elért eredményeket, de rámutatott a csatlakozási folyamat hiányosságaira is. „Nagy előrelépés a kisebbségi jogokat szabályozó törvények elfogadása, főképp a nemzeti tanácsokról szóló törvény régen várt módosítása, amely előfeltétele volt a novemberben esedékes nemzeti tanácsi választásoknak.
Hasonlóképpen fontos a jogszabályok és a kisebbségi cselekvési terv következetes végrehajtása. Hangsúlyoztam a részarányos foglalkoztatás szerepét a közigazgatás minden szintjén és az igazságszolgáltatás rendszerében is. Kiemeltem a hivatalos nyelvhasználat, az anyanyelven történő oktatás és tájékoztatás jelentőségét is. Ha ezeken a területeken sikerül a gyakorlatban is szilárd eredményeket elérni, a szerbiai kisebbségvédelmi jogrendszer példaértékű lehet az egész EU-ban.”
Az országjelentésről október 9-én szavaz az EP külügyi bizottsága.
