Szerbia egyike azoknak az országoknak, amelyek az utóbbi egy évben a legtöbbet veszített a politikai és a polgári szabadságjogok terén, így a Freedom House a Szabadság a világban 2019 című jelentésében a szabad országok közül kiemelte Szerbiát, és a félszabad országok közé sorolta. Ana Brnabić kormányfő azonban azzal reagált az amerikai civil szervezet jelentésére, hogy ma Szerbia sokkal szabadabb ország, mint a korábbi években volt.
A Freedom House-t Wendell Wilkie és Eleanor Roosevelt alapította még 1941-ben. Ez egy nonprofit és pártpolitikailag nem elkötelezett amerikai szervezet, amely a világ legjelentősebb a politikai és polgári szabadságjogok felett őrködő kutatóintézetének számít. Összesen 195 állam és 14 vitatott jogállású terület szabadságjogait figyelembe véve pontokon keresztül határozza meg, hogy egy-egy ország milyen mértékben érvényesíti a demokráciát a 100 pontos skálán, szabad, félszabad és nem szabad kategóriákba sorolva őket. A szabad és félszabad országok általában mind demokráciák, azzal, hogy a félszabad országokban a polgári és politikai szabadságjogok korlátozottan érvényesülnek.
A Freedom House a legutóbbi jelentése szerint Szerbia 2018-ban 6 pontot veszített a politikai és a polgári jogok terén, így 67 ponttal a félszabad országok között zárt. Megítélésében ugyanis romlott a helyzet a szabad választások terén, amit a demokratikus rendszer központi elemeként emel ki a szervezet, ugyanakkor megítélése szerint a médiaszabadság is nagyon nehéz helyzetbe került. A nonprofit szervezet leírása szerint ugyanis a hatalmi pártok, valamint a hatalmi pártokhoz közel álló média megpróbálja aláásni a független újságírók tekintélyét, zaklatást és hitelrontást alkalmazva, mindezt Aleksandar Vučić államfő támogatásával. Az államfő ilyen jellegű fellépése azonban ellentmond az alkotmányba foglalt szerepének.
A szervezet külön foglalkozik a Balkánnal, és két nevet emel ki. Rámutat arra, hogy Aleksandar Vučić és Milo Đukanović, Montenegró államfője a maga köré alakított állami hatalom megerősítésén munkálkodik, ellentmondva ezzel a jó államvezetés elveinek, és túllépve saját hatáskörükön.
Demokráciaellenesnek nevezi azokat az államvezetőket, akik Közép-Európában és a Balkánon a saját hatalmuk megerősítésén dolgoznak, az alaptörvények figyelmen kívül hagyása mellett, aláásva azoknak az intézményeknek a tekintélyét, amelyek a szólásszabadság, a szövetkezés és a joguralom mellett állnak ki. Így a jelenésben Szerbia mellett Magyarországot is azok közé az államok közé sorolja, amelyekben korlátozottá vált a demokrácia, miután Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke és pártja, a Fidesz, lejárató kampányt kezdeményezett a demokratikus intézmények ellen.
Ana Brnabić tegnapi nyilatkozatában kiemelte, fontosnak tartja ugyan a Freedom House jelentését, ám nem egyezik vele.
– Egyáltalán nem gondolom, és nem is érzem úgy, hogy félszabad országban élünk, sőt az ország szabadabb, mint néhány évvel ezelőtt volt – mondta a kormányfő az újságíróknak. Mint kifejtette, a szabad országokban a kormány a polgárokról gondot visel, és ezt teszi Szerbia kormánya is. Ő személy szerint minden polgár rendelkezésére áll, hiszen szavai szerint ez a módja annak, hogy érzékeltessék a szabadságot és a toleranciát.
Kitért arra is, hogy a Freedon House jelentése nem elég objektív, olyan észleléseken alapul, amikkel ő nem ért egyet. Bevallotta ugyanakkor, hogy nem olvasta a teljes jelentést, ám megígérte, hogy részletesen foglalkozik majd vele, hogy lássa, mely területeken kell fejlődnie az országnak, hogy a kormány még inkább a polgárok szolgálatába álljon.
A Freedom House értékelése szerint Európa 625 millió lakosának 83 százaléka szabad országban él, 4 százaléka félszabad, 13 százaléka pedig nem szabad országban. A részlegesen szabad országok közé sorolta Szerbiát, Bosznia-Hercegovinát, Montenegrót, Albániát, Macedóniát, Koszovót, Magyarországot, Moldáviát és Ukrajnát. A demokrácia és a szabadságjogok hiányát legnagyobb mértékben Oroszországban és Fehéroroszországban vélte felfedezni, így nem szabad országoknak ítélte meg. A többi európai ország a szabad országok kategóriájában szerepel.
Ám nem csak Európában romlott a demokrácia, a 2018-as évben ez a jelenség az egész világot érintette, így az Amerikai Egyesült Államokat és Kínát is. A demokrácia elnyomása globálisan egyelőre nem érzékelhető túlságosan, hiszen még mindig több államban erősödik a szabadságjogok elve, az amerikai civil szervezet azonban arra figyelmeztet, hogy a szabadságjogok és demokrácia csökkenése állandó görbén mozog, ami aggasztó lehet a jövőre nézve.
