Fellélegzés vagy kudarc?

A hatalmi oldalon elégedettséggel, az ellenzéki oldalon és a világsajtóban kritikai hangokkal nyugtázták az Aleksandar Vučić által kezdeményezett népi mozgalom megalakulásával kapcsolatos háromnapos, szombaton kicsúcsosodott belgrádi nagygyűlést. Ana Brnabić házelnök szerint a Nem adjuk Szerbiát! megmozdulás egy öt hónapos terrornak vetett véget, az emberek, „megszabadultak a félelem béklyóitól”. A nagygyűlést követően, mint mondta, a Belgrádból való távozáskor a blokádolók sértegették a résztvevőket, Nišben betörték egy busz ablakát. – Ez az, ami nem Szerbia, a nagygyűlés volt az, ami az igazi Szerbia – fogalmazott.

Miloš Vučevićnek, a Szerb Haladó Párt elnökének is nagy kő esett le a szívéről. Sok hónapos lenézést, jogfosztást követően az emberek most végre szabadok lehettek, nem kellett attól tartaniuk, hogy véres kezűnek kiáltják ki őket.

Milica Đurđević Stamenkovski távozó családgondozás-ügyi miniszter szerint az összejövetel nem revansizmusról szólt, nem kontramegmozdulásnak számított, hanem válasznak egy társadalmi krízisre, amelyet mások idéztek elő az ország destabilizálása érdekében. Úgy véli, hogy pártok feletti megmozdulás volt.

KI SZERVEZTE?

A Társadalomkutatási Iroda (BIRODI) felszólította tegnap a Korrupcióellenes Ügynökséget és az Állami Számvevőszéket (DRI), hogy állapítsa meg, ki volt a Nem adjuk Szerbiát! nagygyűlés szervezője, derítse ki, hogy a rendezvény során megsértették-e a közvagyon használatára és a költségvetési források költésére vonatkozó törvényeket. A BIRODI annak megállapítását is kérte, hogy egyes tisztségviselők megsértették-e a korrupció megelőzéséről szóló törvényt, mivel az újonnan alapított civil szervezethez, illetve politikai mozgalomhoz való csatlakozásra szólítottak fel, amelyet a nyilvánosságban Mozgalom a népért és az államért elnevezéssel emlegetnek. „Az efféle médiaszereplésekkel és a gyűlésen elhangzott beszédekkel egyes tisztségviselők, elsősorban Aleksandar Vučić elnök és Ana Brnabić parlamenti elnök, a korrupció megelőzéséről szóló törvény 40. cikkével ellentétesen jártak el” – közölte a BIRODI. Hozzátette, hogy a tisztségviselők kötelesek közfeladataikat minden állampolgár érdekében, és a közérdeket szem előtt tartva ellátni, nem pedig arra használni a nyilvános szerepléseket vagy közforrásokat, hogy civil szervezetet vagy mozgalmat, illetve politikai pártot népszerűsítsenek vagy alapítsanak, s ezáltal saját különleges és személyes érdekeiket érvényesítsék, ami a korrupt magatartás egyik megnyilvánulási formája – értékelte a szervezet.

PONTOSÍTÁS NÉLKÜLI VÁDAK

Aleksandar Vučić több tízezer támogatója tartott nagygyűlést Belgrádban, hónapokig tartó országos nyugtalanságot követően – írta jelentésében a BBC. Mintegy 55 ezren gyűltek össze a parlament épülete előtt. Bár Vučić támogatói a szomszédos országokból is érkeztek, a résztvevők száma jelentősen elmaradt a múlt havi kormányellenes tüntetésekhez képest. A BBC rámutatott, Vučić szerint az új mozgalom megmenti Szerbiát „azoktól az erőktől, amelyek az ország megsemmisítésén dolgoznak”. Beszédében azt állította, hogy az egyetemistatüntetések veszélyeztetik a békét és a stabilitást, és azzal vádolta a tüntetőket, hogy külföldi hírszerző szolgálatok fizetik őket.

SZERBIA NEM FEHÉROROSZORSZÁG

A Neue Zürcher Zeitung (NZZ) svájci napilap szerint Vučić belgrádi nagygyűlése az egyetemista tüntetések „gyenge másolata” volt. Ismét megpróbálta magához ragadni a kezdeményező erőt, és elfojtani a diákmozgalmat. A hallgatók március derekán a most szombati tömeg többszörösét tudták mozgósítani – írta a svájci napilap, amely szerint a rezsim sokáig hagyta, hogy „a dolgok a maguk útján haladjanak”, arra számítva, hogy a diákmozgalom kifullad. Mivel a hallgatók nem engedtek, és támogatóik köre kiterjedt a vidéki településekre is, a kormány fokozta az újságírókra nehezedő nyomást, továbbá letartóztatások, házkutatások és vádemelések következtek. Megállapította, hogy, mindennek ellenére, „Szerbia nem Fehéroroszország, egyesek valóban magas árat fizetnek elkötelezettségükért, de a rendőrség és az igazságszolgáltatás nem képes, és nem is hajlandó elfojtani a mozgalmat”.