Tarlót égetni káros és tilos!

Habár a tűzvédelmi törvény előírásai egyértelműek, és azok megszegése tetemes pénzbírságot is vonhat maga után, rendszeresen olvashatunk arról, hogy tarlóégetés, a száraz növényi részek elégetése következtében anyagi károk keletkeztek, és egyes esetekben természetvédelmi területek részei váltak a tűz martalékává, ami anyagilag felbecsülhetetlen károkat okoz.

A tavasz beköszöntével megfigyelhető, hogy újra egyre több helyen égetéssel igyekeznek megszabadulni az elszáradt növényi maradványoktól. Aki az elmúlt héten útra kelt, az bizonyára tapasztalta, hogy az utak mellett tüzek égnek, vagy a megperzselődött növényzet utalt arra, hogy adott területen tűzgyújtás történt.

Szabadka Város Felügyeleti és Ellenőrző Titkársága a minap egy közérdekű közleményt tett közzé, amelyben értesíti a lakosságot, hogy a Tűzvédelmi törvény 50. szakasza értelmében tilos a tarló, a szemét és a növényi maradványok szabad területen való elégetése. Az elkövetők a büntetés mellett kötelesek a tűzoltó és mentőegységeknek a tűzoltás során keletkezett költségeit megtéríteni.

Lapunk kérdésére Vitković Aleksandar, a Városi Közigazgatás Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Titkárságának titkára elmondta, hogy mezőgazdasági szempontból a tarlók égetése egyáltalán nem kifizetődő, hisz a talajra olyan negatív hatást gyakorol, aminek kijavítása több évbe is beletelhet.

– Az emberek úgy gondolják, hogy azon növényi maradványok elégetésével, amelyek a betakarítás után a talajban, illetve annak felszínén maradnak, megkönnyítik a későbbi talajmegmunkálást. Agronómus szemmel szemlélve ez több okból is káros. Először is a termelők a tarlóégetéssel megsemmisítik azokat a szerves anyagokat, amelyek a növényekben találhatóak, és amikkel gazdagítható lenne a talaj. Korszerű mezőgazdasági gépek alkalmazásával a növényi maradványokat olyan szinten összeapríthatjuk, hogy egyszerű szántással a talajba lehet azokat forgatni. Másodsorban az égetés során a talajban lévő mikroorganizmusok 5–10 centiméteres mélységig megsemmisülnek, tehát gyakorlatilag inert talajréteget kapnak. Ez több okból is hátrányos, és több évbe is beletelik, mire az a talajréteg regenerálódik. Mivel egyre kevesebb istállótrágyát alkalmaznak, ezért felhívnám a termelők figyelmét arra, hogy ne égessék, hanem inkább szántsák be a növényi maradványokat, és ezzel is gazdagítsák a talajt. A talaj élővilágának megsemmisítésével befolyásolják a következő év terméshozamát is – fogalmazott Vitković Aleksandar, aki arra is emlékeztetett, hogy az égetéssel nemcsak a saját parcelláját károsítja a termelő, hanem olyan esetben, ha a tűz tovább terjed, másik telken is kárt tehet. Erre volt is példa tavaly, amikor Bajmok határában egy körülbelül tíz hektáros lábon álló termés vált a tűz martalékává. Emellett az is megtörtént, hogy az autópálya mellett gyújtottak tüzet, és füstbe burkolózott az autópálya egy szakasza, emiatt pedig balesetveszélyessé vált a közlekedés.

A Palics–Ludas Közvállalat mezőőrszolgálatának alkalmazottai rendszeresen találkoznak különböző tűzesetekkel, amit jegyzőkönyveznek, és jelzik az illetékesek irányába.

Čović Ágnes, a szolgálat vezetője lapunk kérdésére elmondta, hogy az idén is több alkalommal riasztották kollégáit.

– Sajnos az idén is volt rá példa, hogy tarlóégetés miatt riasztották a kollégáimat. A legtöbb esetben az utak melletti gaz elégetését jegyzőkönyveztük. Szabadka Város területén a legtöbb tüzet Nagyfény és Györgyén környékén jegyeztük fel. Nagy probléma, hogy nagy területre kevés mezőőr van, és bizonyos időszakban, például tavasszal és ősszel a tarlóégetés miatt, vagy betakarítás idején a termények lopása miatt, sokkal több mezőőrre lenne szükség. Így nem tudunk mindig mindenhova időben odajutni, sokszor csak a tűz tényét tudjuk feljegyezni. A felszerelésünkkel, a GPS-koordináták alapján ki tudjuk deríteni, hogy ki az adott parcella tulajdonosa, de ez nem jelenti azt, hogy tudjuk, ki volt az, aki a tüzet gyújtotta – nyilatkozta Čović, aki azt is elmondta, hogy tűz esetén sokan először a mezőőrszolgálatot hívják, viszont a minél hatékonyabb beavatkozás érdekében először a tűzoltószolgálatot ajánlatos riasztani, akik szintén jegyzőkönyvbe tudják venni az esetet.

Óvári János a város keleti oldalán igen nagy területen teljesít szolgálatot.

– Amikor információt szerzünk, vagy mi veszünk észre egy-egy tűzesetet, az első dolgunk, hogy megnézzük, hogy mi ég, és mi a helyzet. Ha azt látjuk, hogy a helyzet ellenőrizhetetlen, a tűzoltóságot hívjuk. Mi egy jegyzőkönyvet írunk, amit a munkaadónak adunk át, amit azután a Mezőgazdasági osztálynak továbbítanak. Az én feladatom, hogy leírjam a pillanatnyi helyzetet, amit én látok, beleértve például a jelenlévő járműveket is. Eddig komolyabb tarlótűzzel nem találkoztam a területen – mondta Óvári.