Ötödik rendes ülésén a Magyar Nemzeti Tanács határozat formájában foglalt állást a május 26-án tartandó magyarországi európai parlamenti választásokról, amelyeken most először vehetnek részt az EU területén lakóhellyel nem rendelkező külhoni kettős állampolgárok. Emellett az MNT alapította és társalapította intézmények tavalyi évi munkabeszámolói, valamint oktatás területéhez kapcsolódó beterjesztések szerepeltek napirenden.
Pesevszki Evelyn felvétele
A nemzeti tanács elfogadta a Magyar Szó Lapkiadó Kft. tavalyi évi munka- és pénzügyi beszámolóit. Ökrész Rozália igazgató (a felvételen) felszólalásában a tavalyi év tevékenységének legfontosabb mozzanatairól számolt be, mondván, hogy napilapunk életében tavaly az egyik meghatározó esemény a székház felújításának a megkezdése volt, valamint a szabadkai szerkesztőség a Magyar Médiaházba való költözése. Ezek közösségi szempontból is fontos pillanatok, hiszen az összefogás erejét és a közösség életképességét támasztják alá, mondta Ökrész, hozzátéve, hogy a lapnak évről évre meg kell küzdenie a példányszámcsökkenéssel, ezt egyebek mellett nyereményjátékokkal, továbbá a közvetlen kapcsolatot erősítő újságíró-olvasó találkozókkal próbálja megtenni. Beszámolója szerint ez a közdelem tavaly sikeres volt: a tavaly 304 alkalommal megjelenő lap – 2017-ben szintén 304 alkalommal jelent meg – eladott példányszámának csökkenése 5,26 százalékos volt, míg egy évvel korábban 6,40 százalékot tett ki, ami azt jelenti, hogy 1,14 százalékot sikerült lefaragni a példányszám-csökkenésből.
A Magyar Szó honlapjának látogatottsága 1,88 milliós volt, a tartalmakat 4,2 millió alkalommal nyitották meg és a lap Facebook-profilja követőinek a száma is gyarapodott, sorolta Ökrész Rozália, majd külön kiemelte a Németh Zoltán főszerkesztő-helyettes szerkesztette idei Naptárt, amely a Magyar Szó fennállása idei 75. évfordulójának az előhírnökeként jelent meg tavaly év végén. A lap tavalyi bevételei 384,4 millió dinárt tettek ki, a kiadások pedig 383,3 millió dinárt, míg az adókötelezettségek rendezését követően a lap 1,19 millió dináros nyereséggel zárta az évet.
A folytatásban felszólalók a korábbi évekhez hasonlóan kritikus hangnemben értékelték napilapunk munkáját. Dr. Novák Anikó (MM) szerint a Magyar Szó párhuzamos valóságot alakít ki. Hasonló az álláspontja dr. Zsoldos Ferencnek (MM), aki elvitatja, hogy a Magyar Szó a gyakorlatban erősíti a vajdasági magyar közösséget. Szerinte napilapunk egyetlen politikai párt érdekeinek veti magát alá. A folytatásban a képviselő azt is hozzátette, hogy szerinte a Magyar Szó az elmúlt időszakban valamelyest megfelelőbbé vált. Fontos a pozitív példa, ám a világot nem szabad természetellenesen rózsaszínnek, vagy derűsnek láttatni, szögezte le a képviselő.
A téma kapcsán Ternovácz István (MÖ), a Végrehajtó Bizottság tagja megjegyezte: nem létezik ideális vajdasági magyar sajtó. Azt is hozzátette, hogy nem hisz a sajtószabadságban, szerinte az a kérdés, hogy az újságíró megfelelően viszonyul-e a munkájához, vagy sem. Mint azt a képviselő kiemelte, 2011-ben éppen Józsa László, az MM egyik alapítója javasolta Varjú Mártát a Magyar Szó főszerkesztőjének tisztségére, vagyis nem világos, hogy ha akkor megfelelt, akkor most miért nem.
Pesevszki Evelyn felvétele
ÉLNI A SZAVAZATI JOGGAL!
Heves vita alakult ki az MNT, május 26-án megtartandó európai parlamenti választásokhoz kapcsolódó állásfoglalásának tekintetében. A javaslatot a Magyar Összefogás képviselői terjesztették be.
Történelmi lehetőség adatott meg a kettős állampolgárságot szerzett vajdasági magyarok számára, hiszen most először vehetnek részt az EP-választásokon, emelte ki beterjesztőként mgr. Hajnal Jenő elnök. Mint hozzátette, Deli Andor személyében a vajdasági magyarságnak 2014 óta már van képviselője az EP-ben. Deli Andornak sikerült állandóan napirenden tartania a nemzeti kisebbségek kérdését, húzta alá Hajnal, hozzátéve, hogy a vajdasági magyarság hatékony jogérvényesítésének egyik kulcsa a jelenlét a legfontosabb szervekben. Az EP-választásokon való részvétel nemcsak joga a közösségnek, hanem kötelessége is, hiszen csakis így tud kihatni arra, hogy a kereszténydemokrata értékek és a nemzeti gondolkodás kerüljön előtérbe, emelte ki Hajnal, mondván, hogy állásfoglalásával az MNT arra szeretné buzdítani a szavazati joggal rendelkező polgárokat, hogy május 26-án éljenek demokratikus jogukkal.
Mint azt Kucsera Géza (MM) felszólalásában kifejtette, semmi kifogása az EP-választás ellen, ám az állásfoglalást nem támogatja. Döntését azzal magyarázta, hogy legutóbbi ülésén az MNT nem fogadta el az MM beterjesztését, azzal az indoklással, hogy az abban érintett téma már egyébként is megjelenik a tanács tevékenységében, vagyis nincsen szükség külön állásfoglalásra. Kucsera szerint az analógia szabályaival élvén ugyanez mondható el ez EP-választások, illetve az európai integráció témájában.
Zsoldos Ferenc arról beszélt, hogy az MNT eddig különböző beterjesztések elutasításakor is azzal érvelt, hogy szigorúan a felhatalmazásainak a keretében kell maradnia és ebből csak ritkán lépett ki az elmúlt négy évben. Ezt egyebek mellett a kvótanépszavazás, valamint a Minority SafePack tekintetében tette meg, magyarázta Zsoldos, megjegyezvén, hogy az eddigi tapasztalat szerint amikor az MNT túllép hatásköreinek határain, azt mindig valamilyen szélesebb téma kapcsán teszi, nem pedig a vajdasági magyarság tekintetében.
Erre a fejtegetésre reagált dr. Mészáros Zoltán (MÖ), mondván, hogy az MNT érdekvédő testület és mint ilyen, számára fontos, hogy a magyarság érdekeit Brüsszeltől Antalfalváig érvényesítsék. Éppen az érdekérvényesítési erő szempontjából fontos élni a szavazati joggal, emelte ki Mészáros.
ÁTALAKUL A ZENTA ISKOLAHÁLÓZAT
Az MNT a továbbiakban a következő intézmények múlt évi munka- és pénzügyi jelentéseit fogadta el: a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, a Forum Könyvkiadó Intézet, a zentai Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ, a topolyai Juhász Erzsébet Könyvtár, a magyarkanizsai József Attila Könyvtár, a Kishegyesi Könyvtár, az adai Szarvas Gábor Könyvtár, a Zentai Magyar Kamaraszínház, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház, a Zentai Történelmi Levéltár és Topolya Község Múzeuma. A tanács támogatta Szurkos, a nagyjából száz lélekszámú topolya községbeli település helyiségnév módosítási kezdeményezését, azaz a település Középszállásra való „átkeresztelését”.
Az oktatás területéhez kapcsolódóan a tanács 14 helyi önkormányzat iskoláskor előtti intézményeinek, valamint általános iskoláinak hálózatára vonatkozó javaslatát véleményezte, továbbá állást foglalt igazgatóválasztási eljárások kapcsán, majd tankönyveket véleményezett.
Az iskolahálózatok kapcsán Jerasz Anikó (MÖ), a Végrehajtó Bizottság elnöke kiemelte, hogy az alapelv az volt, hogy minden önkormányzat minden intézményében és kihelyezett tagozatában megmaradjon a magyar nyelvű oktatás, illetve helyenként a magyar nyelvű foglalkozás. Zentán történelmi pillanathoz érkeztek el, emelte ki Jerasz, mondván, hogy a most meglévő egyetlen óriási intézményt – hét épület 103 tagozattal és 1456 tanulóval – 4 törzs-általános iskolára és 3 kihelyezett tagozatra bontaná az önkormányzat, míg a zenei oktatás számára egy ötödik törzs-intézményt irányoztak elő. Jerasz beszámolója szerint az iskolahálózat az alábbiak szerint állna fel: a Stevan Sremac Á. I. a jelenlegi November 11. Á. I. épületében működne; a másik épület a Petőfi Emlékiskola lenne, ennek az intézménynek a kihelyezett tagozata pedig a felsőhegyi Csokonai Vitéz Mihály lenne; a Thurzó Lajos Á. I. lenne a harmadik épület; a negyedik épülete az általános iskolai hálózatnak a Tömörkény István Á. I. lenne Tornyoson, ennek egyik kihelyezett tagozata a kevi lenne, a másik pedig a bogarasi; az ötödik intézmény a Stevan Mokranjac Alapfokú Zeneiskola és annak kihelyezett tagozatai lennének. Ezen újításokkal óriási lehetőség nyílik meg az újonnan megalakuló intézmények előtt, hiszen bővülnek a pályázási és a foglalkoztatási lehetőségek, húzta alá Jerasz.
