A Kárpát-medencei Magyartanárok Kulturális Egyesülete a hétvégén Adán tartotta meg az I. Tavaszi Tanártovábbképző Konferenciáját, amelyen harminc vajdasági magyartanár vett részt Adáról, Zentáról, Tornyosról, Topolyáról, Nagybecskerekről, Óbecséről és Törökkanizsáról. A kétnapos konferencián a magyartanárok olyan anyagrészek tanításának a bemutatásával ismerkedhettek meg az egyetemes magyar nyelv és irodalomból, amelyek segítik a mindennapi munkájukat. A rendezvényen vajdasági, felvidéki, kárpátaljai és anyaországi magyartanárok és irodalomtörténészek tartottak előadásokat a hallgatóságnak.
A konferencia megnyitója (Csincsik Zsolt felvétele)
A tanártovábbképző konferencia megnyitó ünnepségét pénteken tartották meg a Sportpanzió nagytermében, ahol mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Péter Krisztina, a KMTKE délvidéki regionális vezetője, valamint a KMTKE elnöke, Takaró Mihály köszöntötte az egybegyűlt magyartanárokat. Hajnal Jenő köszöntőjében egykori magyartanárként is üdvözölte a hallgatóságot, majd elmondta, hogy a nemzetegyesítési folyamat részesei vagyunk, amelyben hatalmas szerepe van a magyartanároknak és az iskolának. Fontosnak nevezte, hogy felfedezzük történelmünk és vidékünk nagyjait, valamint közösen és együtt lakjuk be a Kárpát-medencét, megismerve alkotásokon és alkotókon keresztül a többi magyar nemzetrész irodalmát, és ezáltal újrateremtsük az egységes hazát. Kiemelte, hogy a következő négy évben minden esélye adott a vajdasági magyarságnak, hogy a magyar kormány támogatásával felépítse azt az intézményrendszert és támogatási hálózatot, amelyben ezt a vidéket otthonossá teheti.
Péter Krisztina magyartanár házigazdaként elmondta, a vajdasági magyartanítás átalakulóban van, ezért éppen jókor került sor a konferenciára, mivel most van itt az ideje, hogy a magyartanárok hallassák a hangjukat és elmondják, hogy mit szeretnének tanítani és ne csak készen kapják meg a tanterveket és a tanmeneteket. Reményét fejezte ki, hogy a konferencia után közösen tudnak tovább építkezni, jobban megismerik a körülöttük lévő magyar irodalmat és egységes irodalomkép alakul ki mindenkiben, valamint építik a kapcsolatokat Vajdaságon belül és a határon túl is. Takaró Mihály, a KMTKE elnöke, József Attila-díjas irodalomtörténész nyitotta meg ünnepélyesen a konferenciát.
Köszöntőjében nagyon fontosnak nevezte az első regionális konferencia megszervezését. Hangsúlyozta, hogy a szakmában elkötelezett pedagógusokra, tanárokra és magyarokra van szükség. Reményét fejezte ki, hogy a délvidéki magyartanítás átalakulás előtt áll, mivel az identitásképző tárgyak a magyar irodalom és nyelvtan, a történelem, az ének-zene és a művészetek, amelyeket ha sikeresen oktatnak, van jövője a magyarságnak. Kiemelte, hogy a KMTKE azért alakult, hogy újra legyen közös magyar műveltség sztenderd, ami az identitásképző tárgyak esetében létkérdés a Kárpát-medencei magyarság számára. Takaró Mihály nagyon fontosnak nevezete a közösségépítést és bejelentette, hogy KMTKE a magyar kormány támogatásának köszönhetően ezentúl nemcsak egy nagy konferenciát tart a magyartanároknak, hanem az idei évtől két regionális és egy nagy nemzetközi tanácskozást is. Az adai volt az első regionális konferencia, a másikat szeptemberben tarják az erdélyi Nagykárolyban, közben július 22. és 26. között rendezik meg Sátoraljaújhelyen 150 résztvevővel a Kárpát-medencei nemzetközi konferenciát. Jövő tavaszra Felvidéken, majd az őszön Kárpátalján szerveznek regionális konferenciát, illetve a nyáron ismét Sátoraljaújhelyen találkoznak. Megjegyezte, hogy jelenleg 300 tagja van a KMTKE-nek, amelynek honlapján (www.kmtke.hu) tudástárat is létrehoztak a magyartanároknak.
A konferencia szombati napján öt előadás hangzott el – Péter Krisztina (Vajdaság): Délvidéki irodalom; Kiss Beáta (Felvidék): A magyar nyelv és irodalom oktatása a szlovákiai közoktatás keretei között; Takaró Mihály: Herczeg Ferenc; Liktor Katalin: A transzilvánizmus megjelenési formái a helikoni triász költészetében; Riskó Márta (Kárpátalja): A kárpátaljai magyar irodalmi termés tanításához.
