2025. április 18., péntek

Boszniai szerb alelnök: Nem kell tartani a helyzet kiéleződésétől Bosznia-Hercegovinában

Nem kell tartani a helyzet kiéleződésétől Bosznia-Hercegovinában, de szükség van a béke üzenetére és a párbeszédre való felhívásra – jelentette ki Davor Pranjić, a boszniai Szerb Köztársaság horvát alelnöke csütörtökön Zágrábban, miután találkozott Andrej Plenković horvát kormányfővel.

„Úgy gondolom, nem kell félni attól, hogy Bosznia-Hercegovinában a helyzet eszkalálódik Milorad Dodik, a Szerb Köztársaság elnöke ellen hozott ítélet és az azt követő lázító nyilatkozatok után, amelyekből volt elég az országban" – fogalmazott Pranjić, hozzátéve, hogy most a békére és párbeszédre kell felszólítani, nincs szükség olyan szélsőséges retorikára vagy narratívára, amelyek nyugtalanságot okozhatnak a nemzetek között.

„Azt kell elmondanunk, hogy Bosznia-Hercegovinában a béke és a stabilitás az egyetlen végcél, és nem a helyzet eszkalációja vagy olyan nehéz lépések, amelyek minden bizonnyal félelmetes következményekkel járhatnak" – mondta Pranjić, hangsúlyozva: mindenkinek meg kell értenie, hogy „senki sem áll a törvények felett".

„Mi horvát képviselőként Bosznia-Hercegovina európai útját akarjuk" – húzta alá.

Andrej Plenković horvát kormányfő a kormány csütörtöki ülésén bevezető beszédében a feszültség enyhítésére és a párbeszédhez való visszatérésre szólított fel Bosznia-Hercegovinában, az állam működőképességének biztosítása érdekében.

„Szorosan figyelemmel kísérjük a bosznia-hercegovinai helyzetet, valamint mindazokat az eseményeket, amelyek tovább növelték a politikai feszültséget az országban" – mondta, hozzátéve, hogy a széles körű összetett geopolitikai körülményekre tekintettel természetesen senkinek, különösen nem Horvátországnak, és még kevésbé a szomszédos, baráti Bosznia-Hercegovinának nem felel meg a destabilizáció.

A kormányfő szerint fontos, hogy Bosznia-Hercegovinában minden politikai szereplő továbbra is elkötelezett maradjon az alkotmányos keretek tiszteletben tartása, az igazságszolgáltatási intézmények függetlensége, valamint az államot alkotó mindhárom nép egyenjogúságának biztosítása mellett.

A határon túli horvátokkal foglalkozó horvát állami hivatal adatai szerint Bosznia-Hercegovinában jelenleg 330 ezer horvát él, javarészt a többségében bosnyákok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációban, kisebbrészt pedig a túlnyomóan szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságban, valamint az úgynevezett brckói körzetben. Annak ellenére, hogy Bosznia-Hercegovina lakosságának mindössze 15,43 százaléka horvát nemzetiségű, az 1992-1995-ös háborút lezáró daytoni békeszerződés a három államalkotó népcsoportnak, a szerbnek, a horvátnak és a bosnyáknak ugyanolyan jogokat adott, és Bosznia-Hercegovinában egyetlen döntést sem lehet meghozni addig, amíg nincs közöttük egyetértés.

Magyar ember Magyar Szót érdemel

Nyitókép: Andrej Plenković horvát kormányfő a kormány csütörtöki ülésén bevezető beszédében a feszültség enyhítésére és a párbeszédhez való visszatérésre szólított fel Bosznia-Hercegovinában (Beta)