A nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítéséről cseréltek véleményt és tapasztalatot ma a Tartományi Képviselőházban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Kisebbségi Jogi Albizottságának tagjai, valamint a tartományi intézmények és a nemzeti kisebbségi tanácsok képviselői.
Fotó: vojvodina.gov.rs
Snežana Sedlar, Vajdaság AT Képviselőházának alelnöke házigazdaként üdvözölte a jelenlevőket, és tájékoztatta az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Kisebbségi Jogi Albizottságának tagjait tartományunk és a Tartományi Képviselőház sajátosságairól, leszögezve, hogy a vajdasági parlament a legjobb hely az esélyegyenlőségi és diszkriminációellenes témák megvitatására.
– Büszkén mondhatom el: parlamentünk ismertetőjegye az, hogy ülésein a képviselők hat nyelven szólalhatnak fel: szerbül, magyarul, szlovákul, horvátul, románul és ruszinul. Nemrég óta a képviselők anyanyelvükön is megkaphatják az ülésanyagokat, valamint a parlamenti bizottságok ülésein is felszólalhatnak anyanyelvükön. A képviselőházban külön bizottságok is foglalkoznak a nemzeti kisebbségi kérdésekkel – ismertette Sedlar.
Nyilas Mihály, a tartományi kormány alelnöke, oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkár úgy értékelte, hogy ez egy rendkívül fontos találkozó volt, és megelégedésének adott hangot, amiért éppen Újvidéken tartották, ahol évszázadok óta egyetértésben él számos nemzeti kisebbség.
– Vajdaság jó példája annak, hogyan működhet egy térségben a fejlett kisebbségpolitika. Ez a kisebbségi nyelveken történő tájékoztatás magas szintjére és a kisebbségi jogok tudatosítására épül. Hozzájárul e politika sikeréhez a nemzeti kisebbségek nyelvének és írásának hivatalos használata, művelődési intézményeik fejlett hálózata, valamint az anyaországokkal és régiókkal való jó együttműködés – mondta Nyilas.
Renata Trischler, az Európai Nemzetiségek Föderális Uniójának (FUEN) képviselője bemutatta a nemzeti kisebbségi biztonsági csomagot, ami nem más, mint egy petíció, célja pedig az európai nemzetiségek szebb jövője. Mint mondta, ez a kezdeményezés semmitől sem szeretné megfosztani a többségi közösségeket vagy Európát, csupán azt szeretné, hogy ezek a közösségek nyelvek és kultúrák tekintetében sokszínűbbek legyenek. A petíciót több mint 1,1 millióan írták alá az Európai Unió 11 országában, köztük Magyarországon is.
