A csönd városát csütörtöktől szombatig a zene és az pezsgés derítette jókedvre a vásártéren tartott Kanizsa Feszten. A háromnapos rendezvénysorozat egész napos programkínálattal szólt mindenkihez, a legkisebbektől kezdve a fiatalokon át egészen az aranykorban lévő korosztályig.
A médiát érintő időszerű kérdésekről értekeztek: Máriás Endre újságíró, Varjú Márta lapunk főszerkesztője, Kozma Zoltán, a Pannon RTV műsorigazgatója és Balogh László, a magyarországi Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnöke (Jenei Klementina felvétele)
Szombaton először a gyerekek vették birtokba a terepet. Ahogy azt előzőleg dr. Forró Lajos, a fesztivál megálmodója és főszervezője elmondta, ki kell emelni a Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézménnyel való sikeres, közös együttműködésüket, ezt bizonyította is a sok apró gyermek jelenléte, az ő részükre sokszínű programokat szerveztek a fesztivál ideje alatt. A továbbiakban ügyességi játékok, rajzverseny volt számukra, de bűvész is szórakoztatta őket, továbbá az oromi Zengő Kézműves Egyesület tagjai is bekapcsolódtak a programba, de lehetett íjászkodni Szalma Tamás irányításával, valamint kis kirakodóvásárban bóklászni és Losoncz Rezső néhai művész alkotásaiban gyönyörködni.
Közben délután a Tisza menti Citerazenekar is fellépett a nagyszínpadon, miközben sátor alatt folyt a média-kerekasztal, a III. Közösségi Napok keretén belül. Először Máriás Endre irányította a beszélgetést, melynek Varjú Márta lapunk főszerkesztője, Kozma Zoltán, a Pannon RTV műsorigazgatója és Balogh László, a magyarországi Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnöke beszélgettek a médiát érintő időszerű kérdésekről. Varjú Márta elmondta, hogy küzdünk a fennmaradásért, azért, hogy az olvasótábor részére érdekessé tegyük a lapot.
– Sokan az írott sajtót temetik, én ezzel nem tudok egyet érteni, mi a magunk módján megtaláljuk arra a megoldást, hogy érdekesebb és vonzóbb legyen a Magyar Szó – emelte ki a főszerkesztő, aki elmondta, hogy számtalan újítás is tervben van, és ez eddigiek azt bizonyítják, hogy azok jó hatással vannak a lapra. Azt is elárulta, hogy a címoldal megújulására is lehet számítani. Szó esett az egy hét múlva esedékes Strandszépe versenyről is, mely a fennállásának hetvenötödik évfordulóját ünneplő lapunk egyik gyermeke, amit szintén Magyarkanizsára hoznak minden évben.
Kozma Zoltán szerint a Pannon RTV arra törekszik, hogy olyan színvonalas tájékoztatást biztosítson, amely a helybelieknek, de az anyaországiaknak is érthető és érdekes.
Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumi elnöke elmondta, hogy az MTI híreit bárki használhatja, ami előrelépést is jelent a hírközlésben és a hírek terjesztésében, de arra emlékezetett, hogy van még hova fejlődnie a médiának, ami már leginkább a platformok sokszínűsége és a tartalom-előállítás terén mozdulhat előre.
Miklós Hajnalka és Szentesi Zöldi László újságírókkal Kávai Szabolcs beszélgetett (Jenei Klementina felvétele)
A magvas gondolatokat leöbletendő, a Dukay-Sagmesiter borászat tulajdonosai kínálták az italukat és Sagmeister Ernő beszélt a tarcali vidékről, borászatról ízesen.
A folytatásban Kávai Szabolcs beszélgetett lapunk újságírónőjével, Miklós Hajnalkával és a Hír Tévéből, illetve a Demokratából ismert Szentesi Zöldi Lászlóval, akik politikai témakörökben való jártasságukról tettek tanúbizonyságot a hallgatóság előtt, mindezt olyan közérthető és élvezhető módon, hogy a jelenlevők nem érezhették magukat kívülállóknak, még ha nem is jártasak a politika világában, vagy nem követik napról napra annak alakulását. Elsősorban a sokszor jónak emlegetett magyar-szerb viszonyról osztották meg véleményüket, amelyről mindannyian egyöntetűen pozitívan nyilatkoztak. Miklós Hajnalka Belgrádban élő magyarként tudott erről hitelesen beszélni, míg Szentesi olyan példával érzékeltette a helyzet javulását, hogy egy több évvel ezelőtti, vele megesett történetet mesélt el, amikor Boris Tadić egykori elnök és Medgyessy Péter találkozóján feltehette a vajdasági magyar autonómiával kapcsolatos kérdését, melyre az akkori magyar miniszterelnök nem sokat tudott válaszolni, ellenben a szerbbel, aki nem zárkózott el ennek lehetőségétől. Beszéltek továbbá az unióról és Koszovó helyzetéről is, amit Szentesi azzal színesített, hogy a legutóbbi Koszovóban tett szakmai útjáról is beszámolt a hallgatóságnak.
A Kanizsa Feszt zenei kínálata leginkább az éjszakákba nyúlóan csúcsosodott ki, amikor hazai, amatőr, külföldi, befutott sztároknak egyaránt alkalmat adtak a fellépésre. A három nap koncertjei közül kiemelendő a Beatrice, Molnár Bé, Joer Junior, Kalapács és Rudán Joe koncert, a Nem az a lány fellépése és a szombati, talán legtöbb fiatalt csábító jubileumi Road koncert, ha a legnagyobb neveket akarjuk említeni, de örömmel lehetett tudomásul venni azt is, hogy környékünkön feltörekvő és kiváló zenészek is vannak, mint a Phrenia együttes, akik saját zeneszámokkal is dicsekedhetnek.
A többezer eladott jegy bizonyítja, hogy kell Magyarkanizsának egy fesztivál, aminek programjait a szervezők legjobb tudásuk szerint igyekeznek összeállítani évről évre.
