A köztársasági képviselőház őszi ülésszaka ma a parlamenti képviselők kérdéseivel kezdődött. Többségük a Belgrádi Egyetem rektorával, valamint a rektorátust napokon át blokád alatt tartó egyetemi hallgatókkal voltak kapcsolatosak. A Szerb Haladó Párt és a Szerbiai Szocialista Párt képviselői szerint a rektor asszony és a hallgatók is az ellenzéki pártok nyomásgyakorlásának tettek eleget. Ezt követően a parlament konstatálta Miroslav Lazanski lemondását a képviselői posztról, majd pedig megkezdték az esélyegyenlőségi biztos 2018. évre vonatkozó éves jelentésének általános vitáját.
Miroslav Lazanski azért mondott le az SZHP színeiben betöltött képviselői posztjáról, mert Oroszországban teljesít majd diplomáciai küldetést, ugyanis Szerbia oroszországi nagykövetének nevezték ki.
Brankica Janković esélyegyenlőségi biztos ismertetve a múlt évre vonatkozó jelentését kiemelte, irodájához a legtöbb panasz a fogyatékosság, a kor és a nem alapján ért megkülönböztetésre vonatkozott.
– Aggasztó, hogy egyes médiumok, valamint közszereplők nem az általunk megfogalmazott javaslat alapján járnak el, különösen ha szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetésről van szó – emelte ki Janković, aki arra is rámutatott, hogy a fogyatékkal élők esetében már más a helyzet.
Elmondta, elindították a gyermekes családok anyagi támogatásával foglalkozó törvény alkotmányosságának kivizsgálását is, ugyanis az új törvény érvénybe lépése után számos esetben a kismama a szülési szabadság idejére nem kapta meg korábbi fizetésének átlagát. Egyidejűleg a mezőgazdasággal foglalkozó nők helyzetét is vizsgálják.
A családon belüli erőszakot érintve rámutatott, habár nemrég hatályba lépett az új törvény, továbbra is gyakori a családon belüli és a partnerek közötti erőszak. Szavai szerint, az erőszak és a megkülönböztetés csak serkenti a gyűlöletbeszédet, ami legtöbbször a nőket és az LGBT-közösséget érinti.
Mint kiderült, gyakran éri megkülönböztetés az autizmussal élő gyerekeket gyógykezelésük alatt, de az egészségügyben a melanómával, a hepatitisszel és az AIDS megbetegedéssel küzdők sem tudják gyakran egyenrangúan érvényesíteni a jogaikat.
Csökkent ugyanakkor a nemzeti alapon, valamint etnikai származás alapján történő megkülönböztetés, ami a biztos véleménye szerint a kisebbségek helyzetének javulására utal.
A képviselők napirendjén van még az 1999-es NATO-bombázások egészségügyi következményeinek kutatásával foglalkozó parlamenti bizottság tagjainak megválasztásáról szóló határozat módosítása is.
Ma a parlament pénzügyi és az állami költségvetéssel foglalkozó bizottsága vitát folytatott a 2019. évi költségvetés átütemezéséről, ami várhatóan azért kerül a parlament elé, mert a közszférában további 15 százalékos fizetésemelést irányoztak elő.
