A szerb kormány elfogadta a Vajdasági Magyar Szövetség négy köztársasági parlamenti képviselőjének az új levéltári törvény javaslatára benyújtott módosító indítványát, amely azt eredményezi, hogy az említett törvényjavaslatba belefoglalják a nemzeti tanácsok vonatkozó alapítójogát. Dr. Pásztor Bálint, a VMSZ frakcióvezetője lapunknak nyilatkozva megerősítette, a törvényjavaslatról pénteken szavaz a parlament, és azt is elmondta, hogy a javaslat értelmében a jövőben kizárólag a köztársaság lesz a szerbiai levéltárak alapítója, kivéve a tartományi, a belgrádi és az újvidéki levéltárakat, amelyeknek Vajdaság Autonóm Tartomány, illetve Belgrád és Újvidék városok maradnak az alapítói. A VMSZ módosító indítványának a lényege, hogy a nemzeti tanácsok is lehessenek, illetve maradhassanak levéltárak alapítói – tette hozzá, kiemelvén, hogy a magyar közösség vonatkozásában ez elsősorban a zentai Történelmi Levéltár tekintetében különösen fontos rendelkezés, hiszen az MNT a társalapítója. A zentai Történelmi Levéltárnak a múltban csakis haszna származott az MNT társalapítói státusából, hiszen a nemzeti tanács különböző támogatási formái által anyagi és eszköztámogatásban részesült, de az autonómia építésének szempontjából is meghatározó, hogy a levéltárakra is kiterjedjen az alapítói jogok átruházásának, illetve megőrzésének a lehetősége – magyarázta Pásztor Bálint, nyomatékosítván, hogy ezt a szerzett jogot sikerült megőriznie a VMSZ-nek a módosító indítvány benyújtásával, illetve elfogadtatásával. Mivel a kormány, majd a parlament művelődésügyi bizottsága is támogatta a módosító indítványt, a törvényjavaslat részévé vált, így a képviselőház nem szavaz külön a módosító indítványról.
Annak kapcsán, hogy mindez miként érinti például a Szabadkai Történelmi Levéltárat, a frakcióvezető kiemelte, hogy ennek is a köztársaság lesz az alapítója, ám a VMSZ módosító indítványának értelmében a levéltárak vonatkozásában bármelyik nemzeti tanács kérheti az alapítói jogok átruházását, így ha például az MNT úgy ítéli meg, akkor lehetőségében áll kezdeményezni az említett levéltár alapítói jogainak az átruházását. Nehéz, heteken át zajló csata volt kieszközölni a módosító indítvány elfogadását, mivel a művelődési minisztériumnak vannak olyan struktúrái és szakemberei, amelyek, illetve akik nehezen tudják a decentralizációnak és a kisebbségi autonómiának az említett formáit megérteni vagy elfogadni – emelte ki Pásztor Bálint.
Mivel a Szerbiai Képviselőházban eljárásba kerültek a köztársasági parlamenti képviselők megválasztásáról és a helyhatósági választásokról szóló törvények módosítási és kiegészítési javaslatai, a beszélgetés során arra is kitértünk, hogy hol tartanak a tárgyalások a kisebbségi pártok vagy a választásokon induló egyéb kisebbségi csoportosulások tekintetében a természetes választási küszöb korrigálásának céljával kezdeményezett tárgyalások. Pásztor Bálint közölte, hogy a tárgyalások még folyamatban vannak. A beterjesztő a törvényjavaslatokat benyújtotta a parlamentnek, és erre azért volt szükség, mert a helyi önkormányzati választási törvényben a választások kiírásának határidejével kapcsolatos rendelkezés is módosul – magyarázta a politikus, rámutatván, hogy bizonyos helyi önkormányzatokban a többihez képest korábban járt volna le a képviselő-testületek mandátuma, ám a törvénymódosítási javaslat elfogadásának esetében ezekben is a többi helyi önkormányzattal azonos időpontban lehet megtartani a választásokat.
– Hiszem, hogy sikerül kieszközölnünk a természetes küszöb rendszerének a módosítását. Ha a többségi választási listák tekintetében csökken a bejutási küszöb, akkor a kisebbségi pártok esetében is szükségesnek tartjuk ezt a könnyítést. Bonyolult folyamatról van szó, mivel ez nem pusztán politikai vagy jogi kérdés. Tekintettel a kisebbségi mandátumok vonatkozásában érvényes számítási rendszerre, összetett matematikai és statisztikai kihívásról van szó. Olyan módszert igyekszünk kidolgozni, amelyik minden körülmények és erőviszonyok közepette működőképes lesz, hiszen a választási törvényt nem csupán erre a választásra hozzuk meg.
A parlament rendes eljárásban tárgyal az említett javaslatokról, így feltehetően 14-15 napon belül kerülnek napirendre, majd valamikor február első harmadának a vége környékén kerül sor a szavazásra – fogalmazott Pásztor Bálint.
A szóban forgó törvénymódosítási és kiegészítési javaslatokban egyebek mellett nemcsak a választási küszöbre vonatkozó rendelkezés módosul, hanem kibővítik a nemzeti kisebbségi politikai pártok eddigi definícióját is. A javaslatok értelmében az a politikai párt – és pártkoalíció – minősül nemzeti kisebbségi politikai pártnak, amelynek tekintetében a Köztársasági Választási Bizottság – vagy a helyi választási bizottság –, az illetékes nemzeti tanács bizonylatának alapján, határozattal megállapítja, hogy annak alapvető célja az adott nemzeti kisebbségi közösség érdekképviselete, védelme és jogainak előbbre vitele, összhangban a nemzetközi-jogi alapelvekkel.
