Szerbia a szabadságjogokat figyelembe véve visszaesett a világ államainak listáján. Noah Buyon, a Freedom House civil szervezet Európa és Eurázsia koordinációjával megbízott kutatója szerint Szerbiában a szabadságjogok csökkenése kapcsolatba hozható Aleksandar Vučić Szerb Haladó Pártjával. A Szabadság a világban 2020 elnevezésű kutatás eredményeit, amelyek a politikai jogoknak és a polgárok szabadságjogainak mértékét mérte fel, a napokban hozták nyilvánosságra. Szerbia e jelentés szerint azok közé a 29 állam közé tartozik, ahol a szabadságjogok terén a legnagyobb visszaesést tapasztalták az utóbbi tíz évben, számolt be a Danas napilap a Fonet hírügynökségre hivatkozva.
Szerbia parlamentáris demokrácia, többpártos választásokkal, ám a hatalmat gyakorló Szerb Haladó Párt (SZHP) az utóbbi években folyamatosan akadályozza a politikai jogok és a polgári szabadságjogok érvényesítését, azzal hogy nyomást gyakorol a független médiára, a politikai ellenzékre és a civil szervezetekre. E tendenciák ellenére az ország továbbra is kitart az Európai Unió tagsága felé vezető útján – áll a Freedom House Szerbiára vonatkozó jellemzésében.
A Nyugat-Balkán kapcsán Buyon az Albanian Daily Newsnak adott interjújában rámutatott, hogy a konszolidált demokrácia hanyatlóban van, mégis ez a régió vegyes képet mutat, hiszen Koszovó és Észak-Macedónia esetében javulás tapasztalható, Albánia, Montenegró és Szerbia pedig visszaesett a ranglistán, mindeközben Bosznia-Hercegovinában változatlan a helyzet.
Az Amerika Hangja (VOA) rámutatott, a felmérés Szerbiára és Montenegróra vonatkozó dokumentumában az olvasható, hogy az újságírók, az ellenzéki politikusok és mások, akikre ellenlábasként tekint az államvezetés, folyamatos zaklatásnak, fenyegetésnek, sőt erőszaknak vannak kitéve.
A polgárok csalódottságukat, mindkét állam esetében, a megváltoztathatatlannak tűnő országvezetéssel szemben, tömeges tüntetéssel jelezték, de mint arra a Friedom House rámutatott, ezek a tömeges összejövetelek nem hoztak jelentősebb változást. Boyun szerint, a közelmúltban nagy port kavartak krušikihoz hasonló esetek, amelyben a belügyminiszter édesapját vádolták meg fegyvereladással az állami tulajdonban levő fegyvergyárban, vészriasztást adtak a szervezetüknek. Aggodalmát fejezte ki a választási folyamat tisztességes lefolytatása kapcsán is.
– Olyan dolgokat vittek véghez, ami kompromittálja a szabad és a tisztességes választásokat, kizárták az ellenzéket a kormányzati ügyekből és az állami forrásokat felhasználva gazdagodtak meg. Tehát Szerbiát pontosan olyan államként lehet jellemezni, amelynek kormánya egyre kevésbé érdekelt a demokráciában és a hatalom változtathatóságában – nyilatkozta Boyun az Amerika Hangjának.
A Freedom House jelentése szerint a nyugat-balkáni államok megtartották részlegesen szabad státusukat, miközben a szomszédos Horvátország bekerült a szabad országok közé. A megfigyelt 195 ország közül 83 tartozik a szabad államok közé, míg 63 a részlegesen szabadok közé. A megmaradt 49 államban teljes mértékben sérülnek a szabadságjogok. Ezek között az országok között van Szíria, Dél-Szudán, Észak-Korea, Szaúd-Arábia, Líbia és mások.
