Szerbia első jótékonysági vadászatát vasárnap Topolyán szervezték meg a magyar Országos Jótékonysági Vadászat Nonprofit Kft. felkérésére. A magyarországi Fejér megyéből indult az akció, Fejes László kezdeményezésére. Pásztor István, a VMSZ és a tartományi képviselőház elnöke is felkarolta az akciót, Csallóközi Eszter, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának főkonzulja védnökségével a topolyai Őzbak Vadásztársaság megszervezte a jótékonysági vadásznapot.
Brindza Lajos szervező elmondta, abban bízik, hogy a példa ragadós lesz, illetve lesz még folytatása a nemes kezdeményezésnek. A jótékonysági vadászatot kezdetben 51 személy támogatta, fővédnöke pedig Magyarország Szabadkai Főkonzulátusa volt. Végül több mint 5000 eurót sikerült így összegyűjteni, hiszen a vadászat lezajlása után, melyen 88 fácánt lőttek, többen jelezték, hogy szeretnének a karitatív megmozduláshoz csatlakozni. A pénzzel az SMA-1 beteg vajdasági kisfiú, Pál Gajódi Olivér gyógyulásához járulnak hozzá.
Brindza Lajos azt is elmondta, így sikerült azt is megmutatni, hogy a vadászok is képesek összefogni egy nemes cél, nemes ügy érdekében. Példaként említette, hogy a vadászok helyismeretének köszönhetően sikerült a napokban megtalálni Dél-Szerbiában egy elveszett párt. A most összegyűlt pénzt pedig teljes egészében Olivér megsegítésére utalják át.
MEGKEZDTÉK A VADAK ETETŐHÖZ SZOKTATÁSÁT
A vadászegyesületek is megérzik a járványhelyzet okozta válságot. Lung László, a topolyai Őzbak Vadászegyesület elnöke elmondta, hogy az idei évre a koronavírus-járvány a vadászat és főleg a vadászturizmus esetében is rányomta bélyegét. Az idén így elmaradtak a külföldi vadászok, akik elsősorban őzbakra vadásztak az előző években és ez általában két-három millió dináros bevételt jelentett az egyesület számára. Ennek a jelentős összegnek az idén csupán mintegy tíz százalékát sikerült megvalósítani néhány belföldi vadászturista jóvoltából.
Az elnök arról is szólt, hogy megkezdték a rendszeres vadetetést, mivel mostanra már a parcellák többségéről betakarították a mezőgazdasági termelők a terményeket és így a vadállatok kevésbé találnak élelmet maguknak. Ahogyan a korábbi évek során, így ebben az évben is mintegy 50 mázsa kukoricát biztosítottak a vadetetésre. Az egyesület mintegy hetven tagot számlál. A szabályzat alapján a 65 évnél nem idősebb tagok kötelesek aktívan részt venni a vadetetésben. Egyaránt és folyamatosan helyeznek ki élelmet az apróvad, illetve az őzek etetésére. Az őzetetőben a kukorica mellett lucernaszénát, tehénrépát és sót is elhelyeznek időnként. A vadetetést egyébként a hivatásos vadőr szervezi.
Az elnök azt is elmondta, hogy a nyúlállomány csökkenése volt tapasztalható az utóbbi időben és emiatt hat évig nem vadászták a nyulat az általuk felügyelt területen. Most viszont az állomány enyhe szaporodását észlelték. A nyúlállomány csökkenésének az oka véleménye szerint a mezőgazdaságban tapasztalható intenzív vegyszerhasználat lehet. Az őzek esetében szerencsére nincs szó állománycsökkenésről, talán amiatt, hogy nagyobb testű állatokról van szó, és azok kevésbé érzékenyek a vegyszerek kisebb koncentrációjára. A fácánpopuláció viszont nem önfenntartó. A gyérítésükhöz a ragadozók is hozzájárulnak, a rókák mellett megjelentek a sakálok is a területen. Korábban a Dózsa birtokon el is ejtettek egy példányt, azóta csak észlelték, de a zentagunarasi vadászoknak az idén is sikerült elejteni a nádi farkasnak is hívott ragadozó egy példányát.
Lung elmondása szerint úgy lehet csak a fácánállományt fenntartani a területen, ha rendszeresen előnevelt csibéket engednek szabadon. Ebben az évben is 600 darab 12 hetes előnevelt fácáncsibét engedtek el. Ezek közül mintegy 300 már kilövésre került ebben az évben. A legutóbbi elnökségi ülésen úgy döntöttek, hogy januárban még két fácánvadászatot szerveznek.
