Országunk a 94. helyen végzett azon felmérés szerint, amely során a világ 180 államában és régiójában azt vizsgálták, hogy a lakossága mennyire tartja korruptnak az adott területet. A Transparency International (TI) által nyilvánosságra hozott adatok szerint Szerbia 38-as mutatóval rendelkezik. A múlt évhez viszonyítva országunk újabb egy pontot vesztett a listán. Ilyen rossz eredménye 2012 óta nem volt Szerbiának: a besoroláson nyolc másik régióval osztozik, többek között Kazahasztánnal, Brazíliával és a dél-amerikai Suriname Köztársasággal került egy sorba.
KORLÁTOZÁSOK MINDEN TEKINTETBEN
A TI jelentése szerint Szerbiában a legnagyobb gondot a jogállamiság érvényesítésének hiánya, a demokratikus elvek folyamatos leépítése és a kritikus hozzáállás elnyomása jelenti. A nyolc éve nem tapasztalt mélypont elsősorban azoknak az ellentmondásos döntéseknek a következménye, amelyek a koronavírus-járvány kezelése folyamán keletkeztek – áll az elemzésben.
A nemzetközi szervezet elemzői a népszerűtlen intézkedések közé sorolták a parlament feloszlatását, a rendkívüli állapot idején bevezetett mozgáskorlátozást és a tüntetők elleni erőszakos fellépést. Kiemelték, hogy a szerb kormány ellehetetlenítette az egészségügyi felszerelés beszerzésére vonatkozó információk közzétételét, és bosszúhadjáratot indított azok ellen az egészségügyi dolgozók ellen is, akik negatívan véleményezték a bevezetett rendelkezéseket.
Szerbiát a kutatás alapján a kelet-európai és a közép-ázsiai régió országaihoz hasonlították. Ezeken a területeken ugyanis a Covid–19 megjelenése még inkább kifejezésre juttatta az állami vezetésre és rendszerre egyébként is jellemző problémákat, megerősítette a széleskörűen elterjedt korrupciót, ami társadalmi elégedetlenséghez vezetett – magyarázták az elemzők. Hangsúlyozták, hogy országunkban egyes politikusok a járványhelyzetet a saját pozíciójuk megerősítésére használták ki. Ezt elsősorban úgy érték el, hogy teljesen megszüntették a közbeszerzésék átláthatóságát, és mellőzték a társadalmi felelősségvállalást biztosító mechanizmusokat – áll az elemzésben.
A POLITIKAI AKARAT HIÁNYA
A nemzetközi adatokat a TI szerbiai kirendeltsége is nyilvánosságra hozta. A hazai helyzetet elemző konferencián elhangzott, hogy országunk már egymás utáni két évben a lista alsó részében kap helyet. A megszerezhető 100 pontból ugyanis csupán 38-at sikerült elérni, amely 5 ponttal kevesebb a globális átlagnál. A visszaesés még aggasztóbb annak a fényében, hogy a kormány prioritásként emlegeti a korrupció elleni küzdelmet – mondta a konferencián Nemanja Nenadić, a TI szerbiai kirendeltségének programigazgatója.
– Az elmúlt évben tapasztalható hanyatlás kapcsolatba hozható az antikorrupciós törvények és rendszerek alkalmazásának hiányával. Nem csak azzal kell szembenéznünk ugyanis, hogy egyes esetekben nincs politikai akarat a korrupció visszaszorítására irányuló határozatok betartatására. Sok esetben még azzal is meg kell küzdeni, hogy a politikai akaratot közvetlenül a törvények alkalmazásának mellőzésére használják az illetékesek – emelte ki Nenadić.
Rendkívül rossz helyzetre utal az is, hogy a közvállalatokat túlnyomórészt olyan megbízottak vezetik, akiknek lejárt a mandátumuk. Ezzel veszélybe kerül azoknak a közpénzeknek a felhasználása, amelyekkel az államilag finanszírozott vállalatok rendelkeznek – indokolta állítását az igazgató. Hangsúlyozta, hogy a visszaélések kézzelfoghatóak az infrastrukturális befektetések területén is: a közérdekű projekteket megvalósító magáncégek partneri kapcsolatát ugyanis csak a kis értékű befektetések esetén szabályozzák a hazai törvények. A nagy értékű befektetések ugyanakkor a nemzetközi együttműködések palástja alatt valósulnak meg, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy külön határozatokkal szabályozzák a teljesítésüket – magyarázta a szakértő.
Nenadić kiemelte, hogy az elmúlt években a szerbiai vezetés nem erősítette meg a lakosokban a korrupció elleni küzdelem mechanizmusait. A politikai hatalom tehát semmilyen jelét nem mutatta annak, hogy törekedne a jogállamiság megteremtésére. Ez biztosítaná ugyanis azt, hogy a társadalmi felelősségvállalásra alapozott rendszer a politikai akarat létezése nélkül is működőképes legyen – vonta le a következtetést a korrupció szintjét felmérő nemzetközi szervezet szerbiai igazgatója.
NYUGAT-BALKÁN IS BEREMEKELT
A TI jelentésében kiemelik, hogy az uniós csatlakozásra való törekvés ellenére a korrupció tekintetében mélyponton van az egész Nyugat-Balkán. Montenegrót 45-ös, Albániát és Koszovót pedig 36-os mutatóval rangsorolták; 35-ös indexszel minősítették Észak-Macedóniát, illetve Bosznia-Hercegovinát is: utóbbiban tapasztalható a régió legnagyobb visszaesése, a bosnyákok ugyanis az elmúlt nyolc évben 7 ponttal lejjebb zuhantak a korrupció feketelistáján.
A nemzetközi felmérés szerint a világ 22 régiójában romlott a helyzet, 26 országában viszont sikeres volt a korrupció elleni küzdelem. A megszerzett legmagasabb mutató 88 volt: lakosaik legkevésbé Dániát és Új-Zélandot tartják korruptnak, 85-ös indexszel a második helyen Finnország, Szingapúr, Svédország és Svájc osztozik. A legkorruptabb országoknak Dél-Szudán és Szomália számít – egyaránt 12 ponttal végeztek a nemzetközi lista alján.
A jelentésben kiemelik, hogy a krízisidőszakokban azonnal kidomborodnak az elfedett gondok: a koronavírus-járvány ideje alatt is bebizonyosodott, hogy milyen fontos az átláthatóság, de újra előtérbe került a korrupció elleni küzdelem jelentősége is.
