A koronavírus-járvány már egy éve nehezíti meg az állampolgárok életét. A mindent felülíró, elsődleges cél ebben a helyzetben az emberéletek megmentése, de a kármentésnek az olyan létfontosságú gazdasági területekre is ki kell terjednie, mint amilyen a zavartalan áruforgalom biztosítása. Erről a témáról kérdeztük Deli Andort, a Fidesz–KDNP vajdasági európai parlamenti képviselőjét, aki tagja az EP Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságának (TRAN). A kérdések közül nem maradhatott ki az uniós csatlakozás Szerbia számára kulcsfontosságú témája sem.
A határokon tapasztalható hosszú sorok és várakozás, nemcsak a polgároknak okoz gondot, de jelentős gazdasági hátránnyal is jár. Mit lehet tenni, hogy felgyorsuljon az áruforgalom?
– Az Európai Unió (EU) az áruk és polgárok szabad mozgásának alapelvére épül. Viszont amikor megérkezünk az EU külső határaihoz e szabadságok megszűnnek, és életbe lép a számunkra jól ismert határ- és vámellenőrzés. Ebből is látszik az uniós tagság jelentősége és előnyei, de addig is úgy gondolom, hogy a határátkelők számának növelése és modernizációja, a vámeljárások egyszerűsítése, a fuvarlevelek digitalizációja, az információmegosztás a hivatalok között, mind-mind javulást eredményezhetne. Ezekkel kapcsolatban pedig mielőbb tárgyalásokat kellene indítványozni az EU és esetünkben Szerbia között. Ebben segítségünkre lehet a Nyugat-Balkáni Közlekedési Közösség is, amelyet az Unió és a hat jelölt nyugat-balkáni ország hozott létre.
Kin múlik a határellenőrzés és a vámeljárás felgyorsítása?
– Nagyon sok tényező kihat erre. Az EU egy egységes piac és vámövezet. A rajta kívüli harmadik országok irányából vagy irányába, mint amilyen Szerbia is, már teljesen más szabályok érvényesek. E szabályoknak az újratervezése volt például a gyors Brexit- megállapodás fő akadálya is. Az EU külső határain alkalmazandó eljárások meghatározása – beleértve a vám- és határellenőrzést – uniós hatáskör. Egységes szabályok vannak megállapítva minden, az Unióval szomszédos ország irányában, ezért nehéz külön-külön kezelni egyes határszakaszokat, mint amilyen például a magyar–szerb. Viszont Szerbia tagjelölt ország, a társulási egyezmény aláírója, amely jó kiindulási alapot jelenthet a tárgyalások megkezdésére.
A járvány kezdetén úgynevezett zöldfolyosókat hoztak létre az áru akadálymentes mozgása céljából. Lehetne-e ezt kiszélesíteni a külső határokra is?
– A zöld folyosókat eredetileg az EU-n belüli áruforgalomra tervezték, annak érdekében, hogy a koronavírus okozta utazási korlátozások ne okozzanak fennakadást a teherforgalomban. Ennek mintájára már létrejött a Nyugat-Balkáni Közlekedési Közösség keretein belül egy a hat nyugat-balkáni országra vonatkozó zöldfolyosós útmutató. A legújabb javaslat azonban az, hogy dolgozzanak ki az EU és a régió országai közötti teherforgalomra vonatkozó javaslatot is. Tudomásom szerint az egyeztetések már zajlanak.
A régió államai által létrehozott mini-Schengen milyen hatással lehet az uniós kapcsolatokra és csatlakozásra?
– Csakis pozitív hatása lehet, ha a térség országai egymás között már a csatlakozás előtt létrehoznak egy olyan rendszert, amely az uniós szabad áruforgalom és személymozgás alapelveire épül. Az egyértelmű gazdasági hatáson túlmenően a régiós megbékélést is segíti, és egyfajta gyakorlóterepet jelenthet a majdani uniós tagság időszakára. Gyakorlatilag a régióban az áruk, tőke és a személyek szabad mozgása elérheti az EU-ban alkalmazott szintet, így a régió későbbi integrálása az uniós egységes piacba és vámövezetbe is egyszerűbbé válhat.
A 2021-es év mit hozhat az uniós csatlakozás szempontjából?
– Lehet, nagyon sarkosan fogok fogalmazni, de minden a vakcinahelyzet függvénye. Tavaly maga a vírus terjedésére és a megfékezésére tett intézkedések vonták el a figyelmet, most azonban inkább már a védőoltások, jobban mondva azok hiánya okozza a legnagyobb fejfájást az uniós döntéshozóknak és nemcsak nekik, hanem a tagállamoknak is. Úgy vélem, hogy amint az uniós polgárok oltottsági szintje is megnövekszik és stabilizálódnak az állapotok, a politika végre talán talál időt a bővítés témakörére is.
A vakcinabeszerzés tekintetében, hogyan segíthet Brüsszel Szerbiának és a többi nyugat-balkáni államnak?
– Az EU létrehozta a tagjelölt országoknak, így Szerbiának is a COVAX nevű vakcinaellátási rendszert, ahonnan az oltóanyagokat le lehet hívni. A szomorú valóság azonban az, hogy jelen pillanatban ebben a rendszerben nincs oltóanyag, amelyhez hozzá lehetne jutni. Ezért úgy gondolom, hogy Szerbia nagyon is helyesen cselekedett, amikor más forrásokhoz fordult, például a kínai vagy orosz vakcina beszerzésekor. Azt kell látnunk, hogy ennek köszönhetően Szerbia sokkal előbb van a lakosság oltottsági szintje tekintetében, mint a fejlett nyugati uniós tagállamok. Például Belgiumban, ahol egyébként a Pfizer és a AstraZaneca vakcinák gyártása zajlik, nincs még távolról sem ilyen szinten a lakosság oltottsága. A hiány akkora, hogy az Európai Bizottság az EU területén legyártott vakcinákat csak előzetes kiviteli engedélyezés esetén engedné külföldre szállítani. Magyarán, exportkorlátozásokat vezetnének be. Ebből is látszik, milyen összetett a helyzet és minden bizonnyal eltarthat egy ideig mire stabilizálódik.
