Szabadka Városa közszemlére bocsájtotta a város kettes övezetének részletes szabályozási tervét, amelyre javaslatot március 9-éig adhatnak az érintettek. A tervezet lehetővé tenné a központban található régi, védetté nem nyilvánított épületek lebontását, hogy helyükbe lakóházak épülhessenek. A terv legkritikusabb pontja a Petar Drapšin, vagyis a Gombkötő utca átalakítása. A szabályozási tervről dr. Pásztor Bálintot, a városi képviselő-testület elnökét kérdeztük.
Mit tartalmaz a részletes szabályozási terv, és mi az, ami elfogadhatatlan benne a Vajdasági Magyar Szövetség számára?
– A terv a kettes övezetre vonatkozik, ami gyakorlatilag a Szabadság teret és a Korzót leszámítva, a város magját jelenti. A VMSZ-ben mi úgy gondoljuk, hogy Szabadka belvárosa egy egységes kultúrtörténeti téregység, és azt úgy is kell kezelni. Meg kell őrizni mindent, ami Szabadkát Szabadkává teszi. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az összes épületet értéknek kell tekinteni, hiszen a belvárosban is vannak olyan épületek, amelyek tíz-húsz évvel ezelőtt épültek fel, de a mi koncepciónk az, hogy a városmagot egységes egészként kell védettnek tekinteni. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban két koncepció találkozik. Az egyik koncepció azt mondja, hogy vannak műemlékké nyilvánított épületek, és azokat kell megvédeni, mint amilyen a Raichle-palota, a Városháza, a Szabadkai Városi Könyvtár épülete, a Zsinagóga. Minden más épület, amit nem nyilvánítottak műemlékké, akár le is bontható. A mi koncepciónk szerint egységes térként kell kezelni a belvárost, azt védetté kell nyilvánítani, és amennyiben építkezésre kerül sor ezen a területen, akkor csak olyan épületek épülhetnének, amelyek beleillenek a városképbe. Ez a koncepció megfelel a mai európai trendeknek. Számos nyugat- és közép-európai példát tudnék mondani arra vonatkozóan, hogy a városok hogyan őrzik manapság a történelmi belvárosukat. Egy város korporatív előnye ugyanis a történelme, történelmi jellegzetessége. A részletes szabályozási terv előirányoz olyan lépéseket, amelyeket mi elfogadhatatlannak tartunk. Például elfogadhatatlannak tartjuk azt, hogy a Gombkötő utcában tömbházak épüljenek, hogy a Rudics utca egyik oldalán lebonthatóvá váljanak az épületek, és többemeletes lakóházak kerüljenek oda, hogy lebonthatóvá váljon az Iparosok Klubja, a Zsinagógával szemben lévő épületek. Amennyiben ezekre sor kerülne, akkor olyan mértékű sebet ejtenének Szabadka történelmi belvárosán, aminek következtében elveszne a város lelke, megszűnne a város jellege, és ez beláthatatlan következményekkel járna az itt lakókra nézve. Emellett gyakorlatilag lábon lőné a turizmus fejlesztésére vonatkozó célkitűzéseinket, hiszen, ha valaki Szabadkára látogat, akár bel- vagy külföldről, akkor a Városháza tövében nyilván nem három-négy emeletes tömbházakat szeretne látni, hanem a szabadkai hangulatot szeretné magába szippantani. Ezen kívül, ha a Gombkötő utcában felépülne száz lakás, akkor az a száz-százötven-készáz gépjármű tovább nehezítené az amúgy sem egyszerű parkolást és közlekedést a városban. Mi a Gombkötő utcát egyébként egy régi mesterségek és kávéházak, cukrászdák utcájaként képzeljük el. Ez az egyik utolsó kockaköves utca a városban, és mindenképp meg kell őrizni ennek az utcának a jellegét.
Milyen konkrét lépéseket tesz a VMSZ annak érdekében, hogy a terv ne kerüljön elfogadásra?
– Amikor közszemlére került ez a városszabályozási terv, tartottunk egy belső közvitát, amelyre meghívtunk történészeket, helytörténészeket, építészeket. A szakmának is egyhangúlag ugyanaz az álláspontja, mint amit fentebb elmondtam. Körülbelül tíz szervezet és magánszemély fog konkrét, indokokkal ellátott észrevételt benyújtani a részletes szabályozási tervre. Emellett a lakók, például a Gombkötő utcából, jelezték felénk nemtetszésüket. Tudomásom szerint közülük is nagyon sokan terveznek észrevételeket tenni. A terv a közszemlét követően kerülne a tervbizottság elé, majd a városi tanács végül pedig a városi képviselő-testület elé, de nem lenne jó, ha a terv ebben a formában tovább tudna haladni az eljárásban. Nagyjából két héttel ezelőtt beszéltem a polgármesterrel. Abban maradtunk, hogy a közszemle lezárta után, a nagyszámú beérkező észrevétel miatt, ezt a tervet vissza fogják vonni az eljárásból, majd felülvizsgálatra fog kerülni. Az álláspontunk egyébként az, hogy ezt megelőzően át kell vizsgálni az általános szabályozási tervet is, amely egy magasabb rangú városépítési dokumentum, mint a részletes szabályozási terv. Itt kéne a már elmondott álláspontokat körülbástyázni. Hozzátenném, hogy a terv és a hozzá hasonló többi városépítési tervek olyan jellegű dokumentumok, amelyeket több évre, évtizedre hoznak meg. Ezen terv esetleges elfogadásával nem jelenti azt, hogy rögtön elindulna valamilyen bontás, de megteremtené annak jogi lehetőségét. Viszont mi ezt szeretnénk megakadályozni.
