Az eurointegráció folyamata küzdelem. Minél jobban küzd Szerbia az európai jövőjéért, annál könnyebb lesz az egész régióért folytatott küzdelem. Ezáltal a reformok és az EU-társulási folyamat által megfogalmazott elvárások terén is jobban teljesíthet az ország – emelte ki Vladimír Bilčík, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője a szerb parlament eurointegrációs bizottságának szerdai ülésén. Hozzátette, az EU nem állt el a társulási politikától, jelentős stratégiai tárgyalásokra készülnek a Miniszterek Tanácsa ülésén, amelyen a Nyugat-Balkánról folytatnak vitát májusban, és ez szoros összefüggésben van a bővítési folyamatokkal és az európai perspektívával.
Miután a képviselőház tavaly decemberi parlamenti ülésén megvitatta az Európai Bizottság (EB) 2019-2020-as évre vonatkozó országjelentését, tegnap a parlament eurointegrációs bizottságának ülésén az a határozat szerepelt, amit az Európai Parlament (EP) hozott meg március végén az országjelentés alapján. Ivica Dačić, a parlament elnöke az ülésen rámutatott, ezzel a hozzáállásukkal egy demokratikus gyakorlatot szeretnének bevezetni, nyílt párbeszédben szeretnének hatással lenni az EU-hoz való csatlakozás folyamatára.
Dačić pozitívként értékelte, hogy az EP konstatálta az előrelépéseket Szerbia reformtörekvéseiben, a gazdaság növekedését, a regionális együttműködés irányába tett lépéseit, a Pristinával folytatott párbeszéd terén tett törekvéseit, a nemzeti kisebbségek helyzetének pozitív változásait, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a jelentésben számos bírálat megalapozatlan, és valótlanságokat tartalmaz.
A szélesebb körben tartott bizottsági ülésen a képviselők ezekre a bírálatokra hívták fel a Vladimír Bilčík figyelmét.
Az ülést követően Kovács Elvirával, az eurointegrációs bizottság elnökével beszélgettünk.
– Szerbia integrációs folyamata az elmúlt időszakban stagnál, nem sikerült újabb tárgyalási fejezetet megnyitni. Ezért volt fontos, hogy decemberben parlamenti ülésen tárgyaltunk az Európai Bizottság országjelentéséről. Korábban az eurointegrációs bizottság, vagy a bizottság elnöke foglalkozott ezekkel a jelentésekkel, de plenáris ülésre először került ez a dokumentum. E jelentés alapján készült el az EP- határozat, amellyel korábban is foglalkoztunk, de most nagyobb hangsúlyt kapott, lehet a benne foglaltatott bírálatok miatt, vagy mert sokkal keményebb hangvételű, mint a korábbi határozatok voltak, és kevésbé objektív. Sok módosítási indítványt nyújtottak be az EP-képviselők (az EB országjelentésre), és a kompromisszum eredményeképpen, amikor nyilván nehezebb négy politikai párttal, mint kettővel kompromisszumra jutni, született meg a jelenlegi dokumentum. Erre a szerb hatalmi pártok reagálni kívántak, ám végül, a politikai konzultációk révén az eurointegrációs bizottságon foglalkoztunk ezzel a dokumentummal. Úgy tartottuk helyénvalónak, hogy az ülésre meghívjuk a jelentéstevőt is.
■ Vladimír Bilčík részéről sok megnyugtató üzenet hangzott el az ülésen, a hatalmi pártokat érzékenyen érintő bírálatokkal kapcsolatosan is, illetve a társulási folyamatok kapcsán is biztató üzeneteket közvetített.
– A jelentéstevő rámutatott, május 9-én kezdődik az Európa jövője konferencia, amire régóta várunk, és amit már többször elhalasztottak. Ezen Szerbiának is el kell mondania, mi az, amit a Nyugat-Balkán elvár. Való igaz, hogy megnyugtató volt a beszéde. Biztos vagyok benne, hogy bár a határozat kompromisszum eredménye, és az Európai Néppárt is megszavazta, nem teljesen elégedettek a szöveggel. Ezért is próbált megnyugtatni minket, ne ijedjünk meg a bírálatoktól, nem olyan fekete minden, amilyennek látszik. Első olvasatra valóban az volt, hiszen olyan dolgok is bekerültek a határozatba, amikkel korábban nem foglalkozott a jelentés. Másrészt pedig mindannyian közös úton vagyunk. Szerbiát mindenki az EU-ban látja, ezen dolgozik, ezért a hatalmi pártok több pozitívumot szerettek volna látni a határozatban. A jelentéstevő azokra a dolgokra mutatott rá, amelyeken még javítanunk kell. A mi elvárásunk a jelentéstevő irányába pedig az, hogy felhasználva a befolyását, segítsen Szerbiának abban, hogy látható előrelépés történjen az integráció folyamatában.
■ Adhatnak a határozatban felsorakoztatott bírálatok lendületet az államvezetésnek a határozottabb integrációs lépésekhez?
– Mindenképpen. A határozatnak vannak olyan részei, amelyek elavultak. Sok minden folyamatban van már: megkezdődik az Alkotmány módosításának folyamata, közmeghallgatásokra lehet számítani, nagyobb hangsúlyt kap a civil szféra, és újabb tárgyalási pozíciókat küldünk Brüsszelbe, amire egy éve nem volt példa. A legutóbbi tárgyalási pozíciót 2020 elején fogadtuk el, most kettőt elfogadott a kormány, amelyek a parlamenti bizottságok elé kerülnek elfogadásra. Csúszunk az antidiszkriminációs törvény és a nemi egyenjogúságról szóló törvény meghozatalával, de ezek is parlamenti eljárásban vannak, május 18-án kerülnek napirendre. Tehát sok minden történt annak reményében, hogy a júniusi kormányközi konferencián megnyíljon legalább egy klaszter, vagyis néhány tárgyalási fejezet.
■ Bilčík kijelentette, az EP határozata politikai dokumentum, mégis az EB éppen készülő országjelentésében a politikai retorikát is figyelembe veszi. Az EU irányában folytatott politikai retorika terén várhatók, vagy tapasztalhatók változások?
– Az EB-jelentés fajsúlyosabb az Európai Parlament határozatánál, de ezt is egy politikai testület hozza meg. Az EP-határozatban nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy hogyan kommunikálunk az európai értékekről, és konkrétan a hatalmi többség hogyan mutatja be az ebből a folyamatból eredő előnyöket. Én azt látom, hogy a hatalmi pártok képviselői finomítottak a retorikájukon. Érezhető volt ez a mai ülésen is. Az első képviselők, akik rendszerint bírálóbb hangnemben szólalnak fel, legyen szó a Szerb Haladó Pártról vagy a Szerbiai Szocialista Pártról, puhítottak a felszólalásukon, és ez várhatóan így lesz a következő időszakban is.
