Azt is mondhatnánk, hogy – egyelőre – győzött. Az Interpol lyoni központi irodája a múlt héten helyt adott a szerbiai panasznak, és elutasította, hogy nemzetközi vörös körözőlevelet adjon ki ellene. Szerbia, reklamációjában, az Interpol statútumának egyik cikkére hivatkozott, melyben az áll, hogy a nemzetközi rendőrségi szervezet nem járhat el olyan kérdésekben, amelyeknek politikai, nemzetiségi, faji, vallási háttere van. Hiába kérte hát az Interpolt a Bosznia-Hercegovinai Bíróság arra, hogy hozzon számára pozitív döntést a határokon át szabadon mozgó, Boszniában, szövetségi szinten alkotmányszegéssel vádolt boszniai szerb vezető ellen, nem ilyen határozat született. A bíróság bejelentette, hogy minden lehetséges eszközzel élve fellebbez a döntés ellen, ennek az ügynek a lefolyását az előttünk álló hetekben láthatjuk majd.
Hogy miért követelik a bosznia-hercegovinai szövetségi szervek az előállítást? A boszniai bíróság Dodik ellen egy év börtönbüntetést és hat évig tartó tisztségviselői eltiltást mondott ki a Christian Schmidt nemzetközi főképviselő által hozott döntések megszegése miatt elsőfokú ítéletében. Ezt követően a boszniai szerb parlament új törvényeket hozott, melyek megtiltják a bosznia-hercegovinai állami ügyészségek és bíróságok működését a boszniai Szerb Köztársaság területén. Dodik új alkotmány elfogadását jelentette be az entitásban, mely már államként definiálná azt, s melynek joga van az önállóság megszerzésére és saját hadsereg létrehozására is. Ennek az alkotmánytervezetnek a megvitatása kezdődött meg rögtön a bírósági döntés után a boszniai szerb parlamentben, s ezzel egyidejűleg Szarajevó kiadta az elfogatóparancsot is, mely nemcsak rá, hanem Radovan Višković boszniai szerb kormányfőre, és Nenad Stevandić képviselőház-elnökre is vonatkozik. A parancs ellenére a legtöbben nem tartották és tartják ma sem valószínűnek az előállítást, mert az állami nyomozói-biztonsági ügynökség (SIPA) kockázatos lépésnek minősítette Dodik esetleges letartóztatását, s ezt a rizikót taglaló választ küldött vissza a szarajevói ügyészségnek, amely a SIPA segítségét kérte. A boszniai szerb Belügyminisztérium biztosan nem adja át Dodikot, erről az entitás elnöke is beszélt. Sőt, annyira biztos volt a dolgában, hogy bejelentette azt is, a boszniai szerb ügyészségnek az lesz az első dolga az új alkotmány értelmében, hogy körözőlevelet adjon ki Christian Schmidt nemzetközi főképviselő ellen, akinek a döntéseinek az elutasítása miatt Dodikot elítélte az állami bíróság. „Üldözni fogjuk, mint egy fenevadat”, fogalmazott Dodik a parlamentben az új alkotmány előterjesztésekor, melynek jelenleg a közvitája zajlik.
Fotó: Beta
Dodik politikai szerepvállalásának útja, politikai megnyilatkozásai sokat változtak az elmúlt időszakban. Az utóbbi években egyértelműen megfigyelhetők voltak a radikalizálódás elemei, a boszniai szerb önállóságról szóló kijelentések és az ehhez kapcsolódó intézkedések fényében. Mára „sikerült” teljesen elmérgesíteni a Szarajevó és Banjaluka közötti helyzetet, még törékenyebbé tette azt. Szarajevó szemében minden dodiki tevékenység alkotmány-felforgatás, Dodik szemében minden szarajevói ítélet szerbellenes megalázó cselekedet.
Milorad Dodik Banjalukában született 1959. március 12-én. Az általános iskolát Laktašiban végezte, majd a banjalukai Mezőgazdasági Középiskolában tanult. Diplomáját a Belgrádi Egyetem Politikatudományi Karán szerezte. 1986 és 1990 között több tisztséget töltött be Laktaši községben, és a Községi Végrehajtó Bizottság elnöke is volt. 1990-ben megválasztották Bosznia-Hercegovina Parlamentjébe az első többpárti választásokon. 1996-ban megalapította a Független Képviselők Klubját, amely a Független Szociáldemokraták Szövetsége (SNSD) párt előfutáraként szolgált, a párt 1996-os alapítása óta ő az elnöke. 1997-ben megválasztották a boszniai Szerb Köztársaság parlamentjének képviselőjévé, majd a következő évben, 1998-ban először választották meg az entitás miniszterelnökévé – ezt a tisztséget 2001-ig töltötte be. 2006 februárjában ismét kormányfő, harmadszor pedig 2006 decemberében választották meg erre a tisztségre a bosznia-hercegovinai általános választások után. A boszniai Szerb Köztársaság elnöki tisztségét először 2010-től töltötte be, másodszor 2014-től, újraválasztását követően. A 2018-as általános választásokon megválasztották a bosznia-hercegovinai hármas elnökség szerb tagjává. Mandátumának letöltését követően ismét, immár harmadik alkalommal, a boszniai szerb entitás elnöke lett.
Számos elismerés, kitüntetés birtokosa, köztük kiemelkedő a Nemanjić-rend, a boszniai Szerb Köztársaság Szalagrendje, valamint a Nagy Péter Szalagrend is, amelyet az Orosz Föderáció Társadalmi Elismerések Nemzeti Bizottsága adományozott neki az orosz–szerb együttműködés előmozdításához való kiemelkedő hozzájárulásáért. A szerb ortodox egyház a Szent Száva-renddel tüntette ki, a jeruzsálemi pátriárka pedig a Krisztus sírjának őrzője Szent Keresztet adományozta neki. Életrajzában feltünteti, hogy a boszniai Szerb Köztársaság több városának díszpolgárává választották politikai karrierje során.
Az Igokea Kosárlabdaklub egyik alapítója, amelynek több mint 10 évig volt az elnöke.
Nős, feleségével, Snežanával két gyermek (Gorica és Igor) szülei.
Nyitókép: Fotó: Beta
