2024. november 22., péntek

Induljanak a projektek!

Szerződéskötés az Európai Ügyek Alap és az önkormányzatok között

Újabb hétéves időszak veszi kezdetét a 2021-es évtől az európai uniós pénzelés terén, ami nem lesz hatással Szerbiában a vidékfejlesztést és az önkormányzatok infrastrukturális fejlődését célzó projektek folytatására. Ezt megerősítendő, kedden délelőtt a tartományi kormány épületében 45 önkormányzat írt alá együttműködési szerződést az Európai Ügyek Alappal. A szerződés nem konkrét támogatás, hanem egy olyan adathasználati együttműködés folytatása, aminek végső célja a gördülékeny együttműködés elősegítése az EU, a tartomány és az önkormányzatok között.

Aleksandar Simurdić, az Európai Ügyek Alap igazgatója szerint az adatbázisnak köszönhetően a tartományi és a európai alapok jobban tudják követni az Európai Uniós pályázatok kimenetelét, fel tudják mérni, hogy az önkormányzatok terveiben milyen projektigények szerepelnek, mennyire sikeres egy önkormányzat az EU-eszközök felhasználásában.

– Az adatbázis alapján olyan mutatót kapnak a tartomány és az Európai Ügyek Alap, amely révén jobban felmérhetik az önkormányzatok szükségleteit. Ezt követően könnyebben tudnak egy hatékonyabb intézményes politikát kialakítani, segíteni a külföldi források előkerítésében, és az igényekkel összhangban eszközöket bocsátani az önkormányzatok rendelkezésére – ismertette az igazgató.

Nicolo Bertolini, az EU együttműködési megbízottja elmondta, egy ország szempontjából elengedhetetlen az egyenletes fejlődés.

A tartományi kormány épületében 45 önkormányzat képviselője írt alá együttműködési szerződést az Európai Ügyek Alappal (Fotó: Dávid Csilla)

A tartományi kormány épületében 45 önkormányzat képviselője írt alá együttműködési szerződést az Európai Ügyek Alappal (Fotó: Dávid Csilla)

– A polgári öntudatnak sokkal magasabb szinten kell lennie Szerbiában, és ha ez megtörténik, akkor elvárható, hogy a vidék is gyorsabban zárkózik fel a városokhoz, majd az ország az EU-standardokhoz. A vidék és a tőkeközpontok között nem lehet szakadék – jelentette ki a Bertolini.

A szerződéseket Igor Mirović tartományi kormányfő adta át az önkormányzatok képviselőinek. Elmondása szerint az elmúlt tíz évben az EU tudta polgárainak a legélhetőbb feltételeket nyújtani az egész földkerekségen, Szerbia pedig azon dolgozik minden erejével, hogy ezeket a standardokat elérje.

– A különféle EU-felzárkóztatási projekteknek nagyon sokat köszönhet a tartomány. Több sikeres nemzetközi projektünk volt, az IPA-projekteknek köszönhetően egyre több szövetségesünk lett, s ezek közül a legnagyobb Magyarország. A fejlődés nem állhat le, Szerbiának EU-s országgá kell válnia –  jelentette ki a tartományi kormány elnöke

A vajdasági települések is már évek óta sikeresen élnek a nemzetközi projektek lehetőségeivel. E téren Magyarkanizsa az egyik legjobban teljesítő önkormányzat. Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa  polgármestere szerint a 2014 és 2020 közötti periódusban Újvidék után Magyarkanizsa valósította meg a legtöbb EU-s eszközöket felhasználó sikeres projektet.

– Nehéz eldönteni, melyik volt a legkiemelkedőbb ezek közül. Nagyságában, összegében, összetettségben a magyarkanizsai szennyvíztisztító a legnagyobb siker. A nemzetközi kapcsolatok terén a 7-8 különböző országot felölelő kerékpárút kidolgozását emelhetném ki. Sok projekt volt, és nagyon eltérő területen. A jövőt illetően sem lesz más a helyzet. Az önkormányzati költségvetésben minden évben jelen vannak a tervezéshez szükséges eszközök. A kommunális infrastruktúra, a közlekedés, a szociális területek, a kultúra, a sport, az idegenforgalom területén tervezünk 2-3 projektet, hogy legyen tartalékban mindig valami, amivel pályázhatunk – mondta Magyarkanizsa polgármestere.

Sztantity Szebasztián, Zenta község tanácsának gazdasággal és idegenforgalommal megbízott tagja szerint Zenta község leginkább a kultúra és a turizmus terén ért el sikereket az utóbbi években. Kiemelte a biciklis turizmus népszerűsítését, a templomi orgona felújítását, de uniós forrásokból valósították meg a közös fejlesztéseket a testvérvárosokkal. – Reméljük, mi is részt vehetünk a rurális fejlesztésekre vonatkozó pályázatokon. Mindenképp fel kell újítani a vízvezetéket a Zenta környéki falvakban, akárcsak a város területén lévőket is, emellett a községben egyaránt sok az aszfaltozatlan út is, amelyek kivitelezésére megvan a tervdokumentáció. Szerencsés helyzet lenne, ha erre is pályázat jelenne meg – közölte Sztantity.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás