Az emberi kommunikáció rengeteget változott az évezredek során. Míg korábban a beszéd és az írott szavak domináltak az információátadásban, ma már egyértelműen a vizualitás kerül előtérbe. Képek, illusztrációk, ikonok és mémek váltják fel egyre gyakrabban a szavakat. Bár néha még mindig szükség van rájuk, a képek olyan világot formáltak körénk, ahol a kommunikáció egyre inkább vizuális alapú. Ez különösen a közösségi médiában figyelhető meg. A képek egyetemes nyelvet képviselnek: egy emoji, egy frappáns mém vagy egy jól elkapott fotó könnyedén áthidalja a kulturális és nyelvi különbségeket, és azonnal képes érzelmeket, üzeneteket közvetíteni.
BETŰK HELYETT KÉPEK
A képzőművészet szerepe a mai vizuális dominancia korában különösen fontos, hiszen a hagyományos művészeti kifejezésformák most egy olyan korszakot élnek, amikor a vizuális kommunikáció jelentősége soha nem volt nagyobb. A digitális technológia és az internet térnyerése mellett a képzőművészet is alkalmazkodott, és új formákat, médiumokat talált a klasszikus festészettől kezdve a digitális művészetekig, hogy hatással legyen a társadalomra és reagáljon a világ változásaira.
Kis Buterer Márta képzőművész: „A felgyorsult élet magával hozta a »felületességet az írott szövegek iránt«. Ha sok a szöveges információ, a mai embernek nincs se ideje, se kedve túl sok időt veszíteni az olvasásra, így előtérbe került a vizuális tartalom mondanivalója. Az ember érzelmi lény, és csak akkor tudunk igazán átélni valamit, ha az a jelenet meg tud mozdítani bennünk valamilyen érzelmet. Ez lehet kellemes is, de lehet szörnyű is. Szerintem a jó alkotásból sem az érzelmi aspektust, sem pedig a művészeti értéket nem szabad kihagyni. Csakis akkor beszélhetünk művészeti értékről, ha a szerző belevonja a képzőművészeti tudása mellé az atmoszférát is, azaz a pillanat valódi idő-tér-fény érzékelését a nézővel.”
Kovács Anikó kézműves: „A vizuális tartalom azért dominánsabb a társas érintkezésnél, mert azonnal hat. Felgyorsult a társadalmi kommunikáció. Fontos jó időben, megfelelő helyen lenni. Egy képet bárhol a Földön meg lehet nézni azonnal, még a nyelvtudás sem szükséges hozzá. Egy jó kép, lényegtelen, hogy mikor készült, tíz, húsz vagy száz évvel ezelőtt, ha mondanivalója van, nem évül el. Erre pedig pecsétet nyom az alkotó kiemelkedő, sajátságos személyisége.”
Egy jól elkapott pillanat – legyen az egy mosoly, egy természeti csoda vagy egy feszült helyzet – azonnal hatással van a néző érzelmeire és gondolkodására. Ez az azonnali hatás az, ami miatt a fotók átvették a dominanciát a szavak felett a modern kommunikációban.
ÉRZELMI HATÁS
A közösségi média térnyerése is hozzájárult ehhez a változáshoz. Az Instagram, a Pinterest vagy akár a Facebook platformjai mind a vizuális tartalmak köré épülnek, ahol a képek nemcsak kiegészítik, hanem gyakran teljesen helyettesítik a szöveges üzeneteket. Egy kép több száz szó helyett képes kifejezni érzelmeket, hangulatokat vagy akár összetett társadalmi üzeneteket is.
Ugyanakkor a fotók dominanciája nemcsak az információátadás gyorsaságában rejlik, hanem az érzelmi hatásban is. Egy háború sújtotta övezetről készült felvétel, egy környezeti katasztrófát ábrázoló kép, vagy akár egy hétköznapi emberi pillanat sokkal intenzívebb érzelmi reakciókat vált ki, mint bármely írott beszámoló.
Ez a vizuális dominancia azonban nemcsak előnyökkel jár. A fotók által közvetített információk néha félrevezetőek lehetnek, mert a néző nem mindig látja a teljes kontextust, csak azt, amit a kép készítője meg akart mutatni. Emellett a szöveg mélysége és részletessége, amely árnyaltabb gondolatokat és érveket is közvetíthet, egyre kevésbé kap teret a képek gyors és hatásos üzenetei mellett.
Dávid Csilla fotóriporter: „A vizualitás a mai világban kétségkívül dominál az írott szöveg felett. Igyekszem fotóimba mindig belecsempészni az üzenetet, egy gondolatot, akár egy érzelmet, amikor a néző nem a képaláírásból érti meg a mondanivalót. Amikor megjelent a fotográfia, azt jósolták, hogy a festészet halott. Ez persze nem valósult meg. Úgy gondolom, hogy a jó fotó mindig megőrzi méltó helyét, és dominál majd a mesterséges intelligencia által gyártott, ideálisan hazug világ felett.”
Dávid Csilla: Vége
MÉMEK ÉS GIFEK
Az internet korában a mémek váltak az egyik legnépszerűbb kommunikációs eszközzé. Egy jól eltalált mém nemcsak szórakoztat, hanem társadalmi és politikai kérdéseket is kommentálhat, ráadásul mindezt életre kelti néhány képkockában. Az emojik és GIF-ek segítségével pedig rövid, humoros vagy érzelmekkel teli üzeneteket továbbíthatunk, amelyek gyakran többet mondanak, mint egy hosszú szöveg.
Az emberi kommunikáció vizualitásra helyeződése mindannyiunk számára kézzelfogható változásokat hozott, különösen a mindennapi kapcsolattartás és önkifejezés terén. Az írott szavakat felváltotta a mosolygós szmájli, egy-egy szelfi vagy egy kutyás mém, amelyek nemcsak gyorsabbá teszik a kommunikációt, hanem lehetőséget adnak arra is, hogy érzelmeket egyszerűen, szavak nélkül fejezzünk ki. Sőt mindebből akár művészeti alkotások is születhetnek abban az esetben, ha a mém vagy egy aranyos kiskutyás kép magasabb szintre lép – az esztétika és a koncepció harmonikus egybefonódásával.
A Rokon Ilonka nevű projekt keretén belül vajdasági szófordulatok jelennek meg giccs esztétikájára hajló, cyberbarokk stílusban, képeslapszerű alkotásokon. Gyakran az odaillő és oda nem illő elemek kontrasztja mosolyogtatja meg a nézőt.
Vass Szabolcs alkotása
Vass Szabolcs képzőművész: „A koncepció a kontrasztban rejlik, vagyis hogy a giccs egyfajta eltávolodás a világtól egy illuzórikus fantáziavilágba, ami megnyugtató, andalító. A nyelviesség maga közeledés a vajdasági nyelvű valóságba, és a rurális életbe, ami nagyon sokszor kemény. Ezt próbálom kifejezésre juttatni a képekkel, amiket hozzáteszek a szöveghez, hogy jobban felerősítsem annak a kontrasztjait, hogy ezek az abszurditások felszínre jussanak, ami megrezzenti ezt a nyugodt, andalító állapotot. Ugyanúgy ezekkel a szövegekkel ennek a kettős kontrasztját próbálom egy képbe vinni. Szerintem mindenki a világon sokszor menekül a valóság brutalitásától mindenféle ideológiai vagy lelki megnyugvásba, hogy el tudja fogadni az életnek az elfogadhatatlan oldalát. Azért használom fel ezeket a kontrasztokat, mert én ezt így próbálom átélni, hogy mennyire abszurd az, hogy menekülünk a valóságtól minél távolabb és mindenféle eszközzel. Erre jó például a giccs, vagy a cyberbarokk. A poénokkal való közlés sokkal gyorsabban terjed az interneten. Sokkal intenzívebb. Ez lenne a mémek erőssége, fegyvere. A rövid szöveg pedig egyértelműen azért, mert rövid impulzust ad, elolvasod, neked tanulság, poén és osztod tovább. Szóval, ez valamilyen hipergyors sebességgel terjedő üzenet, szamizdat, legyen bármi, egy új közlési forma.”
Mesterséges intelligencia: BÚÉK
JÖVŐKÉPEK
A mesterséges intelligencia (MI) rohamos fejlődése teljesen felforgatta a vizuális kommunikáció világát, főleg a képek és videók generálása terén. Az MI most már képes úgy alkotni új vizuális tartalmakat, amik lehetnek hiperreálisak, vagy épp olyan absztraktak, hogy még a legnagyobb művészek is megirigyelnék – mindezt emberi kéz nélkül. Az egész világ egy hatalmas, vizuális játszótérré vált, ahol nemcsak a művészek és a tervezők, hanem bárki, akinek van egy számítógépe, okostelefonja, új dimenziókba léphet a kifejezés terén.
Nyitókép: Kis Buterer Márta: Angyal
