A csökkentett heti munkaórákkal dolgozók boldogabbak, egészségesebbek és hatékonyabbak – áll a Szerbiában is, pontosabban Belgrádban és Újvidéken tevékenykedő ManpowerGroup nemzetközi cégóriás közleményében, amelyben összegzik a néhány hónapos kísérleti projektjük eredményeit. Ugyanitt kiemelik, hogy a négynapos munkahét miatt nem kellett csökkenteni az alkalmazottak jövedelmét sem, így a vállalat teljesen átáll az új rendszerre.
A cég még tavaly megkezdte annak a felmérését, hogy a csökkentett munkaórák hogyan hatnak a munkavállalókra, és hogyan a vállalat üzletelésére. A projekt lezárása után a résztvevők 90,5 százaléka azt állította, hogy nagyobb munkakedvvel és hatékonyabban tudták végezni a feladataikat. A dolgozók csaknem 97 százaléka szerint a négynapos munkahét pozitívan hatott ki a magánéletük és a munkavégzésük egyensúlyára is. A cégvezetés is elégedett az eredményekkel, hisz gazdasági szemponból nem szenvedett kárt, ugyanakkor jelentősen megnőtt azok száma, akik a jövőben is szívesen dolgoznának a vállalatnál. Az új időbeosztással csökkentek az energiafelhasználás költségei is, ami ökológiai szempontból is előnyösnek számít – áll a jelentésben. Ugyanitt megemlítik azt is, hogy az új rendszerre való átálláshoz bizonyos számú munkavállalónak a munkahét ötödik napján is ügyeletben kell lennie. Erre viszont kizárólag azért van szükség, hogy fenn tudják tartani a folyamatos üzletelést egy olyan környezetben, amelyben az ötnapos munkahét dominál.
Érdekes, hogy ez a pozitív előrelépés épp egy olyan munkaközvetítéssel foglalkozó cégtől érkezett, amely az álláskeresések folyamán előnyben részesíti a rugalmas munkavégzést és üzleti hozzáállást. Ezek viszont Szerbiában sokszor sem állandóságot, sem méltányos jövedelmet, sem pedig emberhez méltó munkaidőt nem biztosítanak a munkavállalóknak – írja a Mašina társadalomkritikus hírportál, amely elsőnek közölte a kísérleti projektum eredményeit is.
A hírportál kérdésére Aleksandar Hangiman, a cég képviselője elmondta, hogy a ManpowerGroup kész arra, hogy a jövőben a munkaadóknak segítséget nyújtson a négynapos munkahét bevezetéséhez. Az a célunk, hogy Szerbiát közös erővel a legfeljettebb európai munkapiacokhoz közelítsük – mondta Hangiman.
A koronavírus-járvány megjelenésével járó változások ugyanis arra kényszerítik a munkaadókat, hogy átszervezzék a munkát: a világon egyre több országban fontolgatják a munkapiac korszerűsítését. Mint arról a héten már beszámoltunk, a belga kormánykoalíció elfogadta azt a munkahelyi reformcsomagot, melynek értelmében az alkalmazottak kérelmezhetik, hogy hetente négy napon összesen 38 órát dolgozzanak, és így három szabadnapjuk legyen. A négynapos munkahetet 2015 és 2019 között Izlandon már kipróbálták: azóta a lakosok 85 százaléka ezt a munkatempót választja. Júniustól Nagy-Britanniában is kezdetét veszi egy kísérleti felmérés, de az európai államok közül Spanyolország is fontolgatja a rövidített munkahét bevezetését. A világon hasonló munkapiaci fejlesztéseket terveznek az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában és Új-Zélandon is.
