Ebben az időszakban a végzős nyolcadikosok és szüleik leégetőbb kérdése a pályaválasztás. A szerbiai oktatásügyi minisztérium nemrég tette közzé az elkövetkező tanévre szóló középiskolai szakokra irányuló pályázatot. Ennek alapján ezúttal is több mint kétezer férőhely várja Vajdaságban a magyar nyelven továbbtanuló, elsőbe iratkozó diákokat, úgy a nagyobb, mint a kisebb településeken is. A szakok többsége négy éves, két szabadkai intézményben pedig új szakok is nyíltak. A férőhelyekről, a szakok választékáról, a jóváhagyási folyamatról, a középiskolai hálózatról, a kollégiumi kínálatról, valamint a gazdasági szempontokról Vicsek Annamáriát, az oktatásügyi minisztérium államtitkárát, Jerasz Anikót, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnökét és Szakállas Zsolt tartományi oktatási titkárt kérdeztük.
Hány férőhely lett előirányozva magyar nyelven a vajdasági középiskolákban az elkövetkező tanév elsősei részére? Hogyan oszlik meg a három- és négyéves szakok aránya? – tettük fel a kérdést Jerasz Anikónak.
– A 2022–2023. tanévben a vajdasági középiskolák magyar nyelvű első osztályába beiratkozó tanulók számára 2112 férőhely lett előirányozva. A Vajdaságban 35 középiskola 76 tagozata közül választhatnak majd a leendő elsős diákok. A 76 tagozat közül 56 négy-, míg 20 hároméves képzést kínál, azaz 1542 férőhely várja a tanulókat négyéves és 570 férőhely a hároméves szakokon. Ehhez a számhoz még hozzá kell adni a három speciális szakközépiskolában továbbtanulni szándékozó diákok számára előirányzott férőhelyeket is, amelyek 84 férőhelyet tesznek ki 12 különböző szakon.
Jerasz Anikó (Fotó: Dávid Csilla)
Hogyan értékeli a szakok választékát? Mely szakok érdemelnének nagyobb figyelmet a diákok és a szülők részéről?
– A középiskolai hálózat igazán gazdag és színes ebben az évben is. Minden végzős általános iskolás megtalálhatja azt a szakot, amely legközelebb áll az érdeklődési köréhez. A beiratkozási terv 1252 nyolcadikost érint, akik 12 önkormányzat területén, 9 gimnázium, 2 művészeti középiskola és 24 szakközépiskola valamelyikében kezdhetik meg tanulmányaikat szeptembertől. A 24 szakközépiskola között megtalálható a közgazdaságtan, az egészségügy, a mezőgazdaság, élelmiszergyártás és élelmiszer-feldolgozás, az elektrotechnika, a kereskedelem, vendéglátóipar és turizmus, a közlekedés, a vegyészet, a gépészet és fémfeldolgozás, az építészet és a személyi szolgáltatások különböző szakirányai. A két művészeti középiskolában pedig a zeneművészeti szakok mellett a képzőművészet területén is kibontakozhatnak a tanulók. Ugyanakkor a gimnáziumok is bő választékkal várják a leendő elsősöket, általános, természeti és társadalmi szakokon, míg a két tehetséggondozó gimnáziumban, matematika-, informatika- és képzőművészeti, illetve nyelvi-, sport- és színház- és audiovizuális művészetek szakon képezhetik tovább magukat diákjaink.
Két szabadkai intézmény egy-egy új szakát szeretném külön kiemelni, melyek eddig nem kínálkoztak lehetőségként a kisérettségi előtt álló fiataloknak. A szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnáziumban az elmúlt években folyamatosan megnyíló angol és német nyelvi tehetséggondozó szakok, valamint a tehetséggondozó sporttagozat mellett, a tanulók az idei év szeptemberétől a színház- és audiovizuális művészetek szakát is választhatják. A Szabadkai Vegyészeti–Technológiai Iskola idei kínálatába pedig bekerült a bűnügyi technikus szak.
Ha az önkormányzatok szintjére lebontva figyeljük a középiskolai magyar szakok kínálatát, akkor elmondhatjuk, hogy ősztől Adán 150, Magyarkanizsán 90, Törökkanizsán 60, Zentán 240, Csókán 60, Nagybecskereken 120, Topolyán 270, Szabadkán 652, Zomborban 90, Óbecsén 180, Újvidéken 140, míg Temerinben 60 férőhely várja a leendő középiskolásainkat.
Hogyan alakult az idén a szakok jóváhagyási folyamata?
– Minden évben hosszas egyeztetési és megbeszélési folyamat előzi meg a magyar nyelvű középiskolai beiratkozási pályázat megjelenését. Ebben a folyamatban fontos szerep jut a középiskolák igazgatóinak, az önkormányzatok magyar érdekképviseletének, a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárságnak, az Oktatási Tudományügyi és Technológiai Fejlesztési Minisztériumnak és természetesen a Magyar Nemzeti Tanácsnak. A Vajdasági Magyar Szövetség politikusai minden szinten az idén is arra törekedtek, hogy a minisztérium által jóváhagyott pályázatba olyan középiskolai szakok kerüljenek be, amelyek fontosak a közösségünk és az intézmények számára, ugyanakkor amelyek keresettek és közkedveltek a diákok körében. Ez alkalommal is azt tartottuk szem előtt, hogy színes és bő kínálat álljon a tanulók rendelkezésére, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy a végzős általános iskolások, magyar nyelven, szülőföldjükön folytassák középiskolai tanulmányaikat – mondta az MNT VB elnöke.
Milyen a kollégiumi kínálat Vajdaságban? Mely kollégiumok várják a diákokat?
– Büszkén és nagy megelégedéssel mondhatjuk el, hogy a kollégiumi kínálat, illetve ellátás évről évre bővül. A 2020–2021. tanév elején nyitotta meg kapuit a nagybecskereki Szathmáry Karolina Kollégium, míg 2021 szeptemberében újabb két kollégium nyílt meg a középiskolások előtt. Ezek a Magyarkanizsán felépült Birkózóakadémia Diákotthona, valamint a Topolyai Mezőgazdasági Iskola és Diákotthon. Mi sem bizonyítja jobban az utóbb említett kollégium létfontosságát, mint az, hogy az előirányzott 102 férőhelyből, 83 már az első évben megtelt. Természetesen a már régóta működő középiskolai diákotthonok, Szabadkán, Zomborban, Újvidéken, Nagybecskereken és Zentán is várják majd a tanulókat. Magyarország Kormányának, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának köszönhetően az előttünk levő években Adán és Óbecsén is szeretnénk diákotthonokat létesíteni, valamint a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégiumban a férőhelyek számát növelni. Ezen diákotthonokban terveink között szerepel, hogy magyarországi példára szakkollégiumi tevékenységet is kialakítunk majd, melynek fontos célkitűzése az olyan közösség és közeg formálása, amely fejleszti a bentlakók szociális és intellektuális készségeit, képességeit.
Azt tapasztaltuk az előző években, hogy nagyon nagy szükség van a középiskolai diákotthonokra, hiszen a szülők sokkal szívesebben íratják gyermekeiket olyan középiskolába, melynek közelében van kollégium, arról nem is beszélve, hogy a kollégiumoknak köszönve a középiskolák elérhetőbbé válnak a távolabb élő diákok számára is.
Összességében elmondhatjuk, hogy kulcsfontossága van annak, hogy ilyen színes és bő középiskolai hálózat áll a kisérettségi előtt álló fiatalok rendelkezésre, úgy a szakközépiskolai, mint a gimnáziumi szakokat illetően. Hiszen azok a tanulók, akik egy-egy középiskolai szakot választanak – legyen szó akár három vagy négyéves szakról –, olyan szintű elméleti tudást és gyakorlati képesítést szereznek annak befejezésével, mellyel bátran munkába állhatnak, akár céget alapíthatnak, illetve tovább is tanulhatnak. Ugyanakkor a gimnáziumi szakok bármelyikét választó tanulók is tanulmányaik befejezése után bátran iratkozhatnak felsőoktatási intézménybe, egyetemekre, főiskolákra, hiszen erős alapokat szereznek és rendelkeznek elegendő tudással, felkészültséggel, hogy akár orvosok, jogászok, közgazdászok, mérnökök stb. legyenek. Mindezen célok elérésében pedig segíti majd őket a Magyar Nemzeti Tanács komplex felsőoktatási ösztöndíjprogramja, mely évről évre bővül – hallottuk Jerasz Anikótól.
VAJDASÁGBAN 5 KISEBBSÉG NYELVÉN
A tartományban melyik középiskolában folyik kisebbségi nyelven oktatás, valamint hány férőhely áll rendelkezésre a különböző nemzeti kisebbségek számára? – erre a kérdésre kértünk választ Szakállas Zsolt tartományi oktatási titkártól.
Szakállas Zsolt (Fotó: Ótos András)
– Vajdaságban összesen 41 középiskolában, 17 helyi önkormányzat területén 5 kisebbségi nyelven folyik az oktatás, mégpedig magyarul, szlovákul, románul, ruszinul és horvátul. Magyar nyelvű oktatás 36 középiskolában valósul meg. Szabadkán 8, Újvidéken 5 Zomborban, Zentán és Nagybecskereken 4-4 középiskolában van magyar oktatás, Topolyán és Óbecsén 3 intézményben, Adán, Magyarkanizsán, Csókán, Törökkanizsán és Temerinben pedig 1-1 iskolában tanulhatnak a diákok anyanyelvükön. Szlovák nyelven 3 középiskolába iratkozhatnak a diákok, Petrőcön, Antalfalván és Újvidéken. Román nyelven két középiskolában valósul meg az oktatás Versecen és Alibunáron. Ruszin nyelven csupán a Kúla községben található bácskeresztúri középiskolában tanulhatnak, míg horvát nyelven három középiskola közül választhatnak Szabadkán. A 2022/2023. iskolaévben, 86 tagozatban összesen 2442 férőhely áll rendelkezésre, ebből a hároméves középiskolában 20 tagozat van, 600 férőhellyel. A négyéves középiskolában 66 tagozat van, 1842 férőhellyel. A 2022/2023. évi beiratkozási terv szerint magyar nyelven 2112 fiatal tanulhat, szlovák nyelven 150 diákra számítanak. Román nyelven 60 férőhely áll a diákok rendelkezésre. Ruszin nyelven egy gimnáziumi tagozat van, 30 férőhellyel. Horvát nyelven pedig 3 négyéves tagozat nyitja meg kapuit, ahol 90 férőhely áll a tanulók rendelkezésére.
A választható középiskolák lehetőségeit tekintve milyen arányban vannak jelen a magyar szakok? Mennyire változatosak a magyar tannyelvű osztályok kínálatai?
– A középiskolai hálózatban a magyar középiskolai osztályok az első helyen szerepelnek, hiszen a legtöbb magyarajkú diákunk is van. Összesen 179 oktatási profil közül választhatnak a középiskolások, 15 munkaterületen, ebből 55 oktatási profil magyar tannyelven valósul meg 13 munkaterületen. Vajdaságban a magyar diákoknak számos lehetősége nyílik a továbbtanulásra. Annak ellenére, hogy tartományunkban a magyar nyelven tanuló szakközépiskolások száma nem éri el a 10 százalékot, számos szakon van továbbtanulási lehetőségük. Emellett 8 gimnáziumban és egy kombinált iskolában (gimnázium és szakiskola) szerveznek magyar nyelvű oktatást, ami az anyanyelvi továbbtanulás szempontjából számunkra rendkívül fontos.
A 36 középiskola közül, amelyekben magyar nyelven is folyik az oktatás, 2 tehetséggondozó gimnáziumban Zentán és Szabadkán csak magyar nyelvű oktatás van, emellett Csókán és Magyarkanizsán is, a szerb nyelven tanuló diákok hiányában szintén csak magyar nyelven folyik az oktatás. Adán, a középiskolában 98 százalékban folyik magyar nyelvű oktatás, Zentán ez 77 százalék, Topolyán 56 százalék, Törökkanizsán 35 százalék, Szabadkán 32 százalék, Óbecsén 30 százalék, Temerinben 18 százalék, Nagybecskereken 5,5 százalék, míg Újvidéken 1,2 százalék a magyar nyelvű oktatás. A magyar nyelvű tanulók százaléka a középiskolások összlétszámához viszonyítva a 2020/21-es tanévben 7,91 százalék volt, a következő tanévben várhatóan ez a szám 7,79 lesz.
Nem minden diák tanul tovább a középiskola elvégzése után, számukra fontos a szakmai gyakorlat megszerzése is. Milyen mértékben van jelen a duális oktatás a most megnyíló szakoknál?
– Azok az oktatási profilok, amelyeket most nyitottak meg, nem a duális oktatás elvén alapulnak. Ennek ellenére számos meglevő szakágazat alkalmazkodott már az ipari vállalatok igényéhez, és olyan szakembereket képez, amelyekre a vállalkozóknak szüksége van. Az a célunk, hogy minél több duális szak működjön, mert a középiskolás tanulók csak így tudnak megfelelő gyakorlati szakmai képzésben részesülni. Ahol lehetőség van, támogatjuk ezeknek a szakoknak a megnyitását. A duális oktatás a gazdasági igényektől és az iskolák lehetőségeitől is függ. Amennyiben meglesz a szükséges létszám, mindent megteszünk annak érdekében, hogy anyanyelven is tanulhassanak az oda beiratkozó fiatalok – hangsúlyozta Szakállas Zsolt.
ITTHON, ANYANYELVEN
Miért érdemes Vajdaságban magyar középiskolai osztályba iratkozni/járni? – kérdeztük Vicsek Annamáriától, az oktatási minisztérium államtitkárától.
Vicsek Annamária (Fotó: Ótos András)
– A vajdasági magyar politikum számára prioritás a szülőföldön való boldogulás feltételeinek a megteremtése, és ennek egyik fontos eleme a középiskolai oktatás is. Fontos feladatunk a diákotthonok hálózatának bővítése, amire szép példa a tavaly átadott topolyai Mezőgazdasági Középiskola melletti diákotthon, de jelentősek azok a beruházások, fejlesztések, amelyek a Magyar Nemzeti Tanács, a Tartományi Oktatási Titkárság és az Oktatási Minisztérium különféle programjai keretében jutnak el az iskolákba, és a minőségi oktatás biztosításának előfeltétele. A gyakorlati oktatás a szakközépiskolák, és különösen a duális szakok esetében azért lehet jelentős a tanulók számára, mert a leendő munkáltatók már a gyakorlat alatt felfigyelhetnek rájuk, ami majd a munkába állást könnyíti. És nem szabad elfelejteni azt sem, hogy sokkal nagyobb az esélye a szülőföldön való maradásnak, itthon való boldogulásnak, ha a tanuló valamely vajdasági magyar középiskola mellett dönt – szögezte le az államtitkár.
