A Vajdasági Magyar Szövetség csaknem harminc éve politizál, mindig azért harcolt, hogy a kisebbségek politikai részvétele erősödjön Szerbiában, önkormányzati, tartományi és köztársasági szinten is: kisebbségi pártként, az anyaország segítségével azon dolgozhat, hogy fontos jogokat ültessen be a szerbiai jogrendszerbe, illetve azok alkalmazását az országtól számon kérje. Ezeket a gondolatokat is közölte Kovács Elvira, a VMSZ alelnöke, a szerbiai parlament alelnöke pénteken a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen az Európa közönye és az önrendelkezés című beszélgetésen, amelyen a határon túli magyar közösségek helyzetét elemezték. Paul Butcher, az Európai Szabad Szövetség szakértője is jelen volt, a beszélgetést pedig Szilágyi Zsolt, az Európai Szabad Szövetség alelnöke moderálta.
A legnagyobb áttörés a kisebbségi politikai jogvédelemben a 2007. évi parlamenti választások előtt történt, ugyanis Szerbiában módosították a választási törvényt, és a kisebbségi pártok számára lehetővé tették, hogy önállóan vegyenek részt a választáson – számolt be Kovács Elvira. Amikor Szerbiát osztályozzák, azt szokták mondani, a jogi keret teljesen rendben van, az alkotmány elismeri nemcsak az egyéni, de a kollektív jogokat is, az alkalmazás viszont olykor akadozik.
GYORSABB INTEGRÁCIÓT ÉRDEMELNE
– Politikai erőnk abban mutatkozik meg, hogy hányan vagyunk Belgrádban vagy Újvidéken a döntéshozásban. A kulturális autonómia kivívásának legjobb példája a nemzeti tanácsok létrejötte. 2009-ben sikerült olyan helyzetbe jutni, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvényt elfogadja szerbiai parlament. A magyarok számbelileg a legnagyobb nemzeti kisebbség az országban, a 2011-es népszámlálás során 250 ezer körül volt a számunk. A választói névjegyzékre legalább a felének fel kellett iratkoznia, ami nem kis munkát jelentett. Azért fontosak ezek a tanácsok, mert a kisebbségi autonómia megtestesítői, és önazonosság szempontjából a legfontosabb kérdésekben – oktatás, kultúra, tájékoztatás, hivatalos nyelvhasználat – saját hatáskörrel rendelkeznek. Ahhoz, hogy ez mind működni tudjon, nekünk Belgrádban folyamatosan arra kell figyelnünk, hogy az alkotmányos és jogi háttér alkalmazása rendben legyen – magyarázta.
Szerbia jelenleg sokkal fejlettebb, mint Románia és Bulgária volt, amikor felvették az EU-ba. A jogállamiság az alapok alapja az Unión belül, ezért Szerbiának külön akciótervet kellett elkészítenie a kisebbségi jogokra vonatkozóan. Nagy szó, hogy egy számbelileg kis párt, mint a VMSZ, eljutott odáig, hogy államtitkári és parlamenti szinten segítse az ország előrehaladását – értékelte. Elmondta, hogy pártja öt mandátumot szerzett áprilisban, ez elég az önálló frakcióhoz, s reményeik szerint hét minisztériumban lesznek jelen, azokon a területeken, amelyek létfontosságúak a vajdasági magyarság számára, mint például az egészségügy, mezőgazdaság, pénzügy.
VEGYÉK KOMOLYAN!
Szilágyi Zsolt az erdélyi helyzetet ismertette, elmondta, az ott élő magyar kisebbséget sokszor azzal vádolják, hogy az ország ellen cselekszik. Kiemelte, hogy pont az ellenkezőjét szeretnék elérni, a román államot szeretnék jobbá tenni azáltal, hogy Székelyföldön átvállalnák a székely régió és nemzeti közösség adminisztrációját és döntéseit.
– Azt látjuk, sok helyen, ahol megegyezés született, a konfliktusok is elmaradtak, és hosszú időn át gazdasági fellendülést eredményezett az autonómia bizonyos formája. Mi, erdélyi magyarok és székelyek azt kérjük, hogy a román parlament vegye komolyan kidolgozott elvárásainkat. Autonómiaigényünk a legerősebb lojalitásnyilatkozat a román alkotmányosság irányába. A székely és erdélyi magyar autonómia jobbá, gazdagabbá és biztonságosabbá tenné Romániát – mondta Szilágyi.
Skóciában jobb a helyzet az önállóság kiharcolása tekintetében – jegyezte meg Paul Butcher.
– Referendumot tartottunk a függetlenség kapcsán. Az Egyesült Királyság azt ígérte, tiszteletben tartja a referendum kimenetelét. Közel voltunk a függetlenség éléréséhez ugyan, de elveszítettük a harcot, így Európa nem bővült egy újabb tagállammal – mondta Butcher.
