Iskolázottsági mutatók

A Köztársasági Statisztikai Hivatal a közelmúltban jelentette meg a tavalyi népszámlálás az iskolai végzettségre, az írástudásra és a számítógépes írástudásra vonatkozó adatait.

Összesen 5 691 551, 15 évnél idősebb polgár – 2 739 739 férfi és 2 951 812 nő – adatai szerepelnek a kimutatásban. Összesen 357 406 polgár – 6,28 százalék – az általános iskola 8. évfolyamánál alacsonyabb végzettségű, közülük 110 031 férfi – 4,02 százalék –, míg 247 375 nő – 8,38 százalék. Ebbe a kategóriába azokat a polgárokat sorolják, akik nem rendelkeznek általános iskolai végzettséggel – 57 667 személy –, továbbá azokat, akik esetében nem tekinthető teljesnek az általános iskolai képzés – 299 739 személy.

Az általános iskola 8 osztályát elvégzett népesség száma 1 013 067 – 450 544 férfi és 562 523 nő. Középiskolai végzettséggel 3 020 958 polgár rendelkezik – 1 599 987 férfi és 1 420 971 nő, míg főiskolai, egyetemi oklevéllel 1 277 396 polgár – 567 960 férfi és 709 436 nő. Összegezve: a lakosság legnagyobb aránya, azaz 53,1 százaléka elvégezte a középiskolát, 22,4 százalékuk felsőfokú oklevéllel rendelkezik, 17,8 százalékuk az általános iskolai tanulmányokat végezte el, míg 6,28 százalékuknak iskolázatlan. Az is jól látszik az ismertetett adatokból, hogy míg a nőkhöz viszonyítva több férfi rendelkezik középfokú végzettséggel, addig a felsőfokú képzés tekintetében a nők aránya magasabb. A 2011-es népszámláláshoz viszonyítva legnagyobb arányban – 16,24 százalékról 22,4 százalékra – a felsőfokú végzettséggel rendelkező polgárok aránya növekedett.

Ami a helyi önkormányzatok szerinti megoszlást illeti, a statisztikai hivatal összegzése szerint az országban a belgrádi Vračar városi községben a legnagyobb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya – 61,8 százalék –, ezt követi a Stari grad városi község – 59 százalék –, majd Savski venac – 53,7 százalék – és Újbelgrád – 50,4 százalék. A főiskolai, egyetemi oklevéllel rendelkező polgárok aránya Malo Crniće községben a legalacsonyabb – 5,6 százalék –, valamint Žabariban – 6,1 százalék – és Gadžin Hanban – 6,6 százalék.

A nemzeti hovatartozás szerinti kimutatás a szerbekre és a magyarokra vonatkozó adatai, valamint a vizsgált össznépességhez viszonyított iskolázottsági arányok a következők:

A statisztikai hivatal közleménye szerint kevesebb mint 38 ezer polgár – 0,63 százalék – írástudatlan. Az írástudásra vonatkozó kérdést a magyarázat értelmében csak azoknak a 10 évesnél idősebb polgároknak tették fel, akik nem jártak iskolába, vagy csupán az általános iskola 1–3. osztályát végezték el. Írástudónak tekintenek mindenkit, aki betöltötte 10. életévét és legalább az általános iskola 4. osztályát elvégezte, illetve a népszámlálás pillanatában iskolai tanulmányokat folytat. Az írástudatlanok 71 százaléka nő, több mint 50 százaléka pedig 65 évnél idősebb. Az előző népszámlálás – 2011 – során 1,96 százalék volt az írástudatlanok aránya.

A közlemény értelmében a 15 évnél idősebb lakosság 46 százaléka rendelkezik számítógépes írástudással – a számítógépen három alapvető aktivitás elvégzésére képes –, 30 százalékuk csak alapvető szinten kezeli a számítógépes programokat, míg 24 százalékuk nem tudja használni a számítógépet.