Az egyik legnagyobb újvidéki kábelszolgáltatónál vagyok előfizető már több mint 10 éve, és a közelmúltig nem is volt gondom velük. Három hete azonban a vonalas telefonom elhallgatott, nem lehetett hívást kezdeményezni róla, és a fogadni sem. Felhívtam hát a szolgáltatót, hogy megnézzük, mi a bibi. Végigpásztáztam a menüket, majd végre felvette a telefonszolgálaton dolgozó hölgy, akinek elmeséltem, hogy a fix telefon befuccsolt. Megnézte a jel erősségét, ezzel minden rendben volt, és itt vége volt a tudománynak, így megkért, hogy legyek türelmes, majd átkapcsol a „magasabb szintű” műszaki támogatással foglalkozó kollégájához. Ez meg is történt, újraindították a modemet, leellenőriztették velem, hogy a kábelek jó helyen állnak-e stb. És minden rendben volt. Azzal búcsúzott el az illető, hogy majd jönnek a mesterek pár napon belül. A mesterek nem jöttek pár napon belül. Aztán újra játszottam a telefonszolgálattal és az ultrafasza műszaki támogatással az egészet, majd a végén azzal állt elő az illető, úgy látszik, új telefon kell. Mondom cseréljék ki, ezt önök adták, amikor kaptam, azt ígérték, hiba esetén cserélhető. Sajnos, ez már nem tartozik a szolgáltatásaik közé, magamnak kell ezt megoldanom, ha egyáltalán a telefonnal van gond, mondta hidegen. És mi van a beígért mesterekkel, kérdezem? Sajnos, ebben az esetben már nem tehetnek többet, felelte. Ennyit erről.
