Nem tudok mit kezdeni az európai értékek fogalmával. Azok miatt sem, akik ilyen mércék alapján mondanak ítéletet másokról. Mert akit megrónak tetteiért, ők azt mondják, európai értékeket védenek. A másik fél pedig éppen ebben látja a kontinens értékeinek csorbulását. Vegyünk csak egyet a sok érték közül, például a toleranciát! Nélküle lehetetlen az együttélés, sőt még az egymás mellett élés is. Normálisnak tekintjük, ha a szomszéd más nyelven beszél, ha más a vallása, mint a miénk; ha normálisnak nem is tekintjük, de elfogadjuk, hogy melegek is vannak. Mert toleránsak vagyunk. Az ellen sem hőzöngünk, ha ismerősünk másként vet keresztet (ha vet), mint mi, ha más az ünnepe, sőt ez a természetes, hiszen távolról, számunkra idegen világból érkezett vendég ő. Akár ha honfoglaló vendég is. Erény hát a tolerancia, de mely határig európai érték? Ha keresztet szedet le a falakról, ha karácsonyfát rejtet el, mert ezek sértik mások vallási érzelmeit, akkor is? Amikor határtalanul toleráljuk mások intoleranciáját, akkor is? Dicséretes-e, elvárható-e vajon a toleráns önfeladás? No, itt válik szét az értékek értelmezése: akinek ez erény, annak tisztességesebb lenne hallgatni az európai értékekről. Mert az árulás és önfeladás becstelen emberi tett, miként lehetne hát európai érték?
