Aki úgy gondolja, hogy macska nélkül nincs is rendes ház, az ne olvassa tovább füstölgésemet, mert most a macskák ellen fogok írni. Igen, több macska ellen is. Nem tudom miért, de a környék összes cicája a mi udvarunkban érzi jól magát. Vendégségbe járnak ide. Szunyókálnak a teraszon, a szőttes terítőn, meg pisilnek ide, pisilnek oda, piszkítanak is. Nem igaz, hogy a macska maga után eltakarít! Szerintem a macskák között is van mindenféle. Nos, ezek: egy tigrisszerűről meg egy hamuszürkéről, továbbá egy fekete-fehér foltosról beszélek, nos ezek rendetlenek.
Nyilván a sűrű pázsitba nem tudják elkaparni, amit egyébként el kellene, így hát a zöld füvön virít, ami nem oda való. Vannak az udvarnak részei, ahonnan a kiadós eső miatt állandóan párolog a pisiszag.
Tehetetlen vagyok. De azok a szomszédok is, akik ezeknek a cicáknak a gazdái. A kutyát legalább be lehet zárni az udvarba, a macskát nem.
Ahogy az udvarunkban lévő hatalmas platán levelei ősszel, szél esetén eljutnak még a harmadik szomszédba is, úgy hozzám kéretlenül, hívatlanul jönnek a macskák. Pedig soha egyetlen falat ennivaló sem volt az udvarban. Azt tanácsolták a panaszomat meghallgatók, szórjam be borssal a kérdéses területet.
Gondolkodom rajta. Száz négyzetméterről van szó.
