A férfiterror nemcsak Szerbiában, hanem az egész térségben, habár a törvény másként rendelkezik, különösen a valamilyen hatalommal bírók – polgármesterek, igazgatók és egyéb kisistenek – körében, gyakran az egyház erős támogatása mellett, nemcsak megtűrtté, inkább elfogadott és követni való folklórrá vált, amiben, láss csodát, gyakran a szenvedő fél, a nők sem látnak kivetni valót.
Nincs másként a közlekedésben sem, hisz az autósok, megint csak az érvényben levő törvényekkel ellentétben, mindenféle előnyt élveznek a gyöngébbekkel, a gyalogosokkal és kerékpárosokkal szemben. Újvidéken például, a megszokott 5 kilométeres sétám útvonalán túlnyomó többségben a gyalogosokat figyelmeztetik a táblák, hogy óvakodjanak az autósoktól, nem pedig az autósokat, hogy tiszteljék a gyalog közlekedőket. Egy alkalommal, más ötlet hiányában, megszámoltam 31 áttekinthetetlen ki-bejáratot. 19 helyen ott a „Vigyázz, autó” tábla, 10 helyen semmi, és csak egynél látni a kijárat előtt a „Vigyázz, gyalogosok” figyelmeztető feliratot.
