A demokrácia komoly dolog. Ára van. A közösségi létnek ez a formája azonos jogokat kínál mindenkinek, hogy fontosnak érezhesse magát, és önmérsékletet gyakoroljon azokkal szemben, akik vele ezt nem teszik. Ez a szervezési, irányítási forma, amelyre hivatkozva egyesek demokratikus hatalmat gyakorolnak mások fölött, nagyon korszerű. Persze, léteznek más közösségi élet- és államformák is, de azok nem jók, mert másmilyenek. A demokráciában a polgár, aki több, mint maga az ember, rendszeresen gyakorolja alkotmányos jogait. Szabályos időközökben elmegy szavazni, és szerepének teljes tudatában fontosnak érzi magát. Utána hazamegy. Átlép egy másik dimenzióba. Belép az élet diktatúrájába. Paradicsomot ültet, füvet vág, vasal, főz, mosogat. Számolgat, kalkulál, tervez és évelődik. Este tölt egy pohárkával. A kései vacsorától nehezen alszik el, és még nehezebben ébred. Négy év múlva öregebb és tapasztaltabb. Tudja, mi a dolga. Elmegy szavazni, és szerepének teljes tudatában ismét fontosnak érzi magát. Utána hazamegy. Átlép egy másik dimenzióba, a demokráciából belép az élet diktatúrájába, és minden megy ugyanúgy tovább, mintha semmi sem történt volna. És még ma is él, ha meg nem halt, mert sem az élet, sem a halál nem ismeri a demokráciát.
