Megint kevesebb fecske érkezett vissza. Ezért jó hallani, látni, hogy a bajba jutott madarainkon jó szándékú emberek vagy egy-egy csoport természet- és állatbarát megpróbál segíteni. Nemrég Topolyán a fészekrakáshoz fa alátéteket erősítettek több emeletes ház homlokzatára, másutt meg gyerekek „varázsoltak” pocsolyákat, hogy legyen építőanyag a fecskeotthonokhoz. Persze akadnak meghökkentő és lenyűgöző példák is az emberi gondoskodásra. Az egyik falusi ház tulajdonosa például megtiltotta még a játékot és a lármát is a gyerekeknek, amióta visszatértek az istállóba a fecskék, amelyeket a gazda valóban Isten madaraiként tisztel. Olyannyira, hogy még macska sem sertepertélhet a közelben. Ha valamelyik példány netán arra tévedne, bizony olyat kap, hogy többé nem merészkedik oda. Valóban ez lenne a megoldás, vagy van más lehetőség is? Nyilván akad még sok egyéb fecskebarát viselkedési forma. A legjobb azonban mégis az lenne, ha sikerülne megszüntetni azokat az okokat, amelyek a fecskeritkuláshoz vezettek. Ennek vélhetően nemcsak az érintett (ritka) madarak örülnének, hanem a természetet tisztelő és megóvó emberek is. S talán a többséget alkotó maradék is.
