A közösségi médiák megjelenésével valahogyan az emberek bátorsága is megnőtt: kendőzetlenül megmondják mindenkinek a véleményüket. Ezt főleg a nők, azon belül is az édesanyák körében veszem észre, hiszen jómagam is ezekben a körökben mozgok.
Egyre nagyobb teret ölt az „ősanya" és az „egyszerű" édesanya közötti harc (ha fogalmazhatok így). Folyamatosan azzal találom szemben magam, bármelyik platformon, hogy ha egy anyuka nem a szakkönyv szerint neveli a gyermekét, akkor már nem is biztos, hogy jó anya, holott lehet, erején felül próbálja boldoggá tenni gyermekét, mindenféle segítség nélkül. Hosszú lenne felsorolni, milyen megjegyzéseket olvastam már, azonban egy biztos: azt az érzést keltették bennem, hogy nem vagyok jó anya, mert nem úgy csinálom, ahogyan a nagyok megírták.
Emiatt döntöttem úgy, hogy a családalapítás előtt álló ismerősöknek, barátoknak nem mondok semmit, hogy mit és hogyan csináljanak. Helyette elmesélem, hogy én mit tettem, ők pedig mindebből leszűrhetik a fontos információkat.
