Brüsszel megbízásából két átfogó tanulmány jelent meg tavaly az EU versenyképességének és belső piacának helyzetéről. A Letta- és a Draghi-jelentésként ismertté vált elemzések hibák sorozatára hívják fel a figyelmet (amelyek miatt az EU jócskán lemaradt a nemzetközi versenyben), egyúttal megoldási javaslatokat fogalmaznak meg a helyzet megváltoztatására.
Mario Draghi, az uniós jegybank (ECB) korábbi elnöke, olasz exkormányfő (szeptemberben bemutatott) 400 oldalas elemzésben fejtette ki, hogy az EU-nak hatalmas összegeket kell(ene) fordítania versenyképessége növelésére, miként a termelékenység jelentékenyen javítására, ha nem akarja veszélybe sodorni a lakosság életszínvonalát, jólétét és elveszíteni a közösség függetlenségét a világpolitikában, illetve nem akar végleg lemaradni a globális versenyben, amelyben már így is jelentős a lépéshátránya. A technológia és digitális ágazat több területén már behozhatatlannak tűnik a lemaradása.
Az Európa versenyképességének jövője című tanulmányban a legfontosabb követelménynek az innovációs szakadék eltüntetését nevezte. A dokumentumban olyan új iparstratégiát és finanszírozási modellt ajánl az EU-nak, amely serkenti a kulcsfontosságú ágazatok versenyképességét. A stratégia megvalósításához (a nemzetállami helyett) egy egységes, központilag koordinált és EU-prioritásokra épülő iparpolitikát javasol, a tagországok közös pénzügyi támogatásával.
A jelentésből kiderül, hogy az EU-nak évente 700–800 milliárd euróval kellene növelnie a magán- és az állami finanszírozású beruházásokat, hogy ne maradjon le nagy versenytársai mögött. A szükséges összeget a társállamok által közösen igényelt hitelekből vagy pluszbefizetéseiből biztosítanák.
Draghi szükségesnek tartja a versenyképességet akadályozó uniós bürokrácia, túlszabályozás és a vállalkozásokra nehezedő adminisztratív terhek mielőbbi leépítését is. Jelentésében új kereskedelempolitikát is javasolt.
Fontos célként jelölte meg a pénzpiacok mielőbbi integrációját, vagyis a tőkepiaci unió (CMU) létrehozását és a közös hadiipari beszerzéseket a nagyobb jelentőségű tételek esetén. Úgy ítéli meg, hogy be kell fejezni az egységes piac teljes kiépítését is. Az uniós döntéshozatalban pedig el kell távolodni a vétó alkalmazásától, mert az lassítja a (fontos) döntések és irányelvek elfogadását, ezáltal pedig a versenyképesség javítását.
Ursula von der Leyen EB-elnök 2024 végén már választott egy olyan munkatársat (biztost, a lett Valdis Dombrovskis személyében), aki a „gazdaságért, termelékenységért, a végrehajtásért és az egyszerűsítésért” felel. A múlt héten pedig bemutatta a Versenyképességi Iránytűnek nevezett új programját, reformcsomagját, amely kijelöli az EU következő öt évre vonatkozó gazdaságpolitikai és gazdaságélénkítő irányait, továbbá a lemaradás csökkentését a többi nagy gazdasághoz képest. Az ütemtervet is tartalmazó kezdeményezés célja a közösség gazdasági dinamizmusának, növekedésének felpörgetése, versenyképességének megerősítése, valamint hosszú távú fenntartható növekedésének és a jólét biztosítása. A program ugyan öt évre szól, ám az idő sürget, mivel az EB-elnök sem titkolja, hogy az EU mind a versenyképesség, mind a termelékenység terén jócskán a két fő rivális, vagyis Kína és az Egyesült Államok mögött kullog.
Az uniós gazdaság versenyképességének fellendítését szolgáló intézkedések mellett a stratégia kiemelten foglalkozik az innovációval, a dekarbonizációval, valamint a digitális átállás és az ipari versenyképesség javításával, de az uniós szabályozás gyorsított és jelentős mértékű egyszerűsítéséről sem feledkezik meg. Az innováció ösztönzését von der Leyen a legfontosabb követelmények egyikének nevezte a versenyképesség javítása szempontjából. A kulcsfontosságú intézkedések között említette az uniós bürokrácia és a vállalatok adminisztratív terheinek csökkentését, továbbá a Brüsszel és a tagországok közötti jogi környezet jobb koordinációját.
Von der Leyen szerint az EU eddigi gazdasági modelljét alapjaiban szeretnék megváltoztatni, mivel az orosz energiahordozók nagy arányú importjára, az Egyesült Államok biztonsági garanciájára és az olcsó kínai munkaerő által előállított, majd utána Kínából beszerzett árukra épülő rendszer nem működtethető tovább. Az új stratégia részeként reformokat hajtanának végre a belső és egységes piac megerősítése, illetve a lehetőségek még hatékonyabb kihasználása érdekében.
A tőkepiaci unió segítségével ugyanakkor megnövelnék a magánbefektetések részarányát a gazdaságban (lényegében az európai lakossági megtakarítások felhasználásával), s észszerűbben költenék el a közpénzeket. Öt év alatt így akár 15 ezer milliárd eurót is be lehetne vonni és mozgósítani a Versenyképességi Iránytű céljainak sikeres megvalósítása érdekében.
A csomag részeként kiemelt figyelmet és anyagi támogatást kapna a mesterséges intelligencia és a kvantumtechnológia fejlesztése is, miként az ipari zöldátállás és az energiaárak csökkentése. A program részeként erősítenék a védelmi együttműködést a tagállamok között, valamint a hadiipar innovációját, továbbá növelnék az ellenállóképességet a kiberfenyegetések és az éghajlatváltozással összefüggő kockázatokkal szemben.
Nyitókép: Pixabay
