A hal az egyik kedvencünk. Értelemszerűen a tonhal is havi egy-két alkalommal étrendre kerül. Az az egyetlen konzerváru, amit vásárolunk, kivéve egy fajta zöldborsót, amely minőség és mennyiség tekintetében is megfelelőnek találtatott az évi két-három esetben készített francia salátához.
A sokévi tapasztalat alapján három tonhalkonzervet kedveltünk meg. Az egyik csaknem mindig kapható, a másik kettő viszont meglehetősen ritkán. Ha ráfutunk, biztos veszünk belőlük egy-két vacsorához valónyit.
A napokban egy üzletlánc katalógusa érkezett a mobilomra. Örömömre felfedeztem benne az egyik tonhalmárkát. A kételyem ugyan nagyobb volt a reménynél, de mivel örömmel sétálok, nyakamba vettem a várost. Az első boltban ott volt a bejáratnál a reklám, de a polcokon nem találtam. Azt mondták, nem kap minden bolt mindenből. Ők kis bolt, nézzek utána a nagyobbaknál. Nos, a nagyobban is ugyanezt láttam és mondták is. A még nagyobban úgyszintén. Ott fel is adtam. Beletörődtem a jól tudottba, miszerint a reklám is olyan, mint a politikus. Azt állítja, hogy abból is van, ami történetesen nincs.
